Nem, nekem semmi bajom a Savaria Történelmi Karnevállal, örülök, hogy van, még jobban, hogy negyed évszázad alatt sem sikerült elrontani, de eljött az ideje, hogy bevalljam:
Nekem a mínusz egyedik a kedvenc napom.
Ilyenkor lezárják a belvárosi utcák egy részét az autóforgalom elől, ami kétségkívül okoz némi kényelmetlenséget az ott lakóknak, cserében viszont szabadságélménnyel adományoz meg.
Autók már nem járnak, a pavilonok még nem állnak, szabadon lehet jönni-menni a lezárt közterületeken, belekóstolni egy olyan belvárosi lakókörnyezetbe, ahol csend és nyugalom van, ahol a kerékpárosoké és a gyalogosoké a tér.
Ezen a napon minden évben elmegyek a Thököly Imre utcába, ahol négy sáv és több száz méter áll rendelkezésemre, hogy kiteljesítsem ezt a szabadságélményt.
Mámorító érzés.
Az idei év annyiban különleges, hogy most először olvasóinkkal is megosztom a személyes élményt, amire talán akár eseményt is lehetne jövőre szervezni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
