A KSH honlapján közzétett népszámlálási adatok között sokféle szempontból lehet bóklászni, mi megpróbálkozunk egy általános leírással. A direkt adatok viszont maximum érdekesek lehetnek, de tendencia, hosszú ideig tartó folyamat nem olvasható ki belőlük. Így azt a módszert választottuk, hogy a 2011-es adatokat a tíz évvel korábbi, 2001-es népszámlálással vetjük össze, sőt, ahol szükséges, megemlítjük az 1990-es adatokat is.
Németek és osztrákok
Kezdjük a lakosságszámmal. 2011-ben 256 629 fő lakott Vas megyében. A népességszám 1980 óta csökken, azóta összesen 28 ezerrel, az utóbbi tíz évben 11 500 fővel. A nők többen vannak, közel 10 ezerrel. Ami érdekes, hogy a legnépesebb korcsoport a 35 és 39 év köztieké, a második legnépesebb csoport az 55-59 éveseké. 2011-ben 1190 fő 85 év feletti lakosa volt a megyének.
2011-ben a megyében 2022 nem magyar állampolgárságú élt, ez a duplája a tíz évvel korábbinak, és volt egy hontalanunk is, egy nő. A legtöbb külföldi német, a második helyen az osztrákok, a harmadikon a románok állnak. Van 17 afrikai, 28 amerikai (ebből 20 az USA-ból), 83 ázsiai (ebből 36 kínai). Ausztráliából és Óceániából is van 18 vasi lakos.
70 ezer hajadon és nőtlen van a megyében
Folyamatosan csökken a házasságban élők száma is, mégpedig nagyobb arányban, mint a lakosságszám. Míg 2001-ben 124 589-en éltek házasságban, 2011-ben már csak 105 887-en. Az özvegyek száma szinte nem változott, de több az elvált, 2001-ben 13 404, tíz évvel később 20 254 fő. És tíz év alatt 10 ezerrel nőtt a nőtlenek, hajadonok száma is, 60 952-ről 70 174-re.
1980 óta csökken a születések száma is. 33 éve 209 ezer gyermek született, 1990-ben 196 ezer, 2001-ben 186 ezer, 2011-ben egész pontosan 175 714.
A lakosság fele minimum érettségizett
Az iskolázottságban jelentős javulás mutatkozik. Míg 1970-ben a lakosság 51 százaléka végezte el legalább az általános iskolát, 2011-ben ez már 96,5 százalék. 2011-ben 41,8 százalék volt érettségizett, tíz évvel korábban csak 36, húsz évvel előbb pedig csupán 28 százalék. Két évvel ezelőtt 15,2 százalék volt a diplomások aránya, 2001-ben 10,6, és ha visszamegyünk 1970-be, ott már csak 3 százaléknyi diplomást találunk.
A nők egyébként iskolázottabbak, 48,7 százalékuk érettségizett, 16,1 százalékuk diplomás. Eközben a férfiak 42,5 százalékának van érettségije és 14,3 diplomája. A nők a nyelvismeret terén is jobban teljesítenek, 29 357-en beszélnek az anyanyelvükön kívül legalább egy idegen nyelvet, a férfiak közül 27 349-en. A legkedveltebb idegen nyelv a német, aztán az angol következik, majd az orosz és az olasz.
14 ezer nemzetiségi
Az elmúlt húsz évben nőtt a munkanélküliek aránya, 1990-ben 0,7, 2001-ben 2, 2011-ben 3,7 százalék volt az arányuk. Közben változás történt a foglalkoztatási helyzetben is, csökkent az alkalmazottak aránya az 1990-es 45,2 százalékról 43,6 százalékra, de több lett a gazdaságilag inaktív, 1990-ben 24,4, 2001-ben 29,6, 2011-ben 30 százalék volt azok aránya, akik nem dolgoznak, és nem jelennek meg a szociális rendszerben sem. Utóbbi kategóriában jóval több a nő.
Vas megyében összesen 14 ezren vallották magukat nemzetiséginek. A legtöbben (5 428) a németek vannak, a második helyre a horvátok kerültek (3 197), a harmadikra a cigányok (romani, beás) (2 685), a szlovének 1 894-en vannak. Rajtuk kívül kisebb számban élnek még a megyében bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, ukránok. Ők mind magyar állampolgárok, a külföldieket fentebb már részleteztük.
Kevesebb a vallásos
Tíz év alatt négyezerrel csökkent a magukat vallásosnak vallók száma. A legnépszerűbb vallás a katolikus, 2001-ben még 207 ezren voltak, 2011-ben 151 ezren. Az evangélikusok száma húszezerről 15 ezerre csökkent tíz év alatt, a reformátusoké 9 400-ról 7 100-ra. 2001-ben még 121 izraelita volt a megyében, 2011-ben már csak 63-an. Érdemes megjegyezni, hogy 1930-ban 7 300 izraelita élt Vas megyében, 1949-ben 854. Eközben nőtt a vallási felekezethez nem tartozók száma, 2001-ben kilencezren mondták ezt magukról, 2011-ben 15 500-an.
Vas megyében több mint százezer háztartás van. Egész pontosan 100 433 volt 2011-ben. Ez ötezerrel több, mint 2001-ben és 1990-ben. A rendszerváltás utáni első tíz évben ugyanis nem nőtt a háztartások száma, 1970-től azért 27 ezerrel igen.
Ezekben aztán háztartásonként egyre kevesebben vagyunk. Míg 1970-ben 3,25 fő jutott egy háztartásra, folyamatos csökkenés után 2011-re eljutottunk oda, egy háztartás 2,48 embert jelent. Vagyis, eltűnnek a régen együtt élő, többgenerációs családok.
A legtöbb lakás kétszobás
2011-ben 48 185 olyan háztartás volt, ahol két házastárs neveli a gyereket, gyerekeket. 7300 háztartásban élettársi kapcsolatban élnek, többségüknek van gyerekük. 12 650 olyan szülő van, aki egyedül neveli gyermekét. 27 800 egyszemélyes háztartás volt két éve a megyében.
A megyében összesen 96 750 lakás van. 92 ezer magántulajdonban, ebből 63 ezer 1-2-3 lakásos épületben, a többi 4 lakásos társasházban. Az önkormányzati lakások száma 3900, egyéb szervezet 800 lakást tulajdonol. Ezekből 7250 egyszobás, 36 900 kétszobás, 31 ezer háromszobás és 21 500 négy- vagy több szobás.
14 ezer lakás távfűtéses, 47 ezer lakásban van saját vagy közösségi központi fűtés, 35 ezer lakásban külön-külön fűtik a helyiségeket. Itt abban van változás a korábbi felmérésekhez képest, hogy tíz év alatt 11 ezerrel nőtt az egyedi központi fűtéses lakások száma, és kb, ugyanennyivel csökkent a külön helyiségfűtéses otthonoké.
A lakások kétharmada (60 ezer) ma már összkomfortos, harmincezer a komfortos lakás, csupán 2100 félkomfortos és 3200 komfortnélküli lakás van a megyében.
