Nyolc év után derült ki, miért kellett egyetlen nap szabadlábon töltött idő után visszatérnie a börtönbe 2018 elején Czeglédy Csabának. A politikus hosszú Facebook posztban írta le, hogy az akkori letartóztatását olyan beadványok alapozták meg, amelyekről azóta jogerősen kimondta a bíróság: hamis vádakat tartalmaztak.
Mi történt 2018-ban?
A több milliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba 2018 márciusában több hónap előzetes letartóztatás után szabadult, miután országgyűlési képviselőjelöltként összegyűjtötték számára a szükséges ajánlásokat, így mentelmi jog illette meg.
Szabadulása után azonban Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését, másnap pedig már nyomozók várták a lakásánál, és visszavitték a szegedi börtönbe - egy másik ügyre hivatkozva.
Most derült ki, mi volt ez a „másik ügy”
Czeglédy mostani posztjában meg is nevezi azt a férfit (majd "sümegi bajkeverő"-ként is említi), aki 2018 februárjában több hatóságnál - köztük a Csongrád Megyei Főügyészségnél, a Legfőbb Ügyészségnél, az ORFK-nál, a TEK-nél és még az Europolnál is - beadványokat tett ellene.
A beadványok szerint:
A nyomozóhatóság akkor ezek alapján indított eljárást, ám később megszüntette, mert nem találták megalapozottnak a bejelentést.
A bíróság most kimondta: hamis vád volt
A Kecskeméti Törvényszék idén április elején ítéletet hozott az ügyben:
Czeglédy szerint a férfi nem magányos elkövető volt, hanem politikai érdekeket, "a Fidesz érdekét szolgálta" - ezt ő állítja, a bírósági ítélet erre nem tér ki.
Az ügyészség közleménye:
Az ügy lényege szerint az I.r. vádlott (egy 42éves férfi) és a II.r vádlott (egy 40 éves nő) élettársi kapcsolatban éltek. Az I.r. vádlott a 2018. február 5. napján kelt beadványában több valótlan állítást is tett egy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztályán bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban. A beadványt 2018. február 8-án elektronikus úton elküldte a Csongrád Megyei Főügyészségnek, majd ugyanezen a napon, ugyanezen tartalommal a Legfőbb Ügyészségnek, majd végül 2018. február 12-én az Országos Rendőr- főkapitányságnak és a Terrorelhárítási Központnak.
Az I.r. vádlott ezekben a beadványaiban valótlanul állította, hogy a fenti büntetőügy két gyanúsítottja a házi őrizetük meghosszabbítása előtt „Németországba kíván távozni, azért, hogy kivonja magát az eljárás alól”. A beadványok valótlanul tartalmazták, hogy a szökéshez „anyagi támogatást” a fenti büntetőügy másik gyanúsítottja 5-5 millió forint összegben nyújtott. Az I.r. vádlott – beadványokban írt – állításai szerint ugyanez a gyanúsított biztosította volna a németországi munkát és a szállást is a részükre. Valótlanul állította a beadványaiban az I.r. vádlott, hogy a szökéshez már a szükséges okiratokat előkészítették, egy gépkocsi, mobiltelefon, valamint egy lőfegyver is a szökevények rendelkezésére áll. A beadványok szerint a fenti (a szökést segítő) gyanúsított mindezzel azt kívánta elérni, hogy az általa vezetett bűnszervezetben meghatározó szerepet játszó két gyanúsított ne tegyen vallomást, illetve vonja vissza a már megtett vallomását.
A bejelentésben tett tényállításokat a Csongrád Megyei Főügyészség alkalmasnak találta közokirat hamisítás bűntette, közokirat hamisítás előkészületének vétsége, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette gyanújának megállapítására és a nyomozás lefolytatása iránt intézkedett. Később azonban a nyomozóhatóság az így indult eljárást megszüntette, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése.
