Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Pénztárgépek újratöltve: áprilistól online lesz a világ

Egyszerre fehérítené a gazdaságot és szedne be pluszpénzeket a kabinet a kasszák központi megfigyelésével.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A három százalékos hiánycélra fókuszáló kormány csaknem 100 milliárd forintnyi, eddig eltitkolt áfát vél felfedezni a kiskereskedelemben. A pénzt úgy szippantaná be a költségvetésbe, hogy az ország összes pénztárgépét online bekötné a NAV-hoz, hogy véget vessen a blokk nélküli kereskedésnek. A Nagy Testvér projekt április 1-én indul, addig kellene a feltételeket megteremteni, kormányzati elszántság és tervezet már van, a felvetődő kérdések mindegyikére azonban még nincsenek válaszok.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Októberben 397 milliárd forintos kiigazítási programról döntött a kormány annak érdekében, hogy 3 százalék alatti legyen a GDP-arányos államháztartási hiány. A plusz pénzeket keresgélő kabinet szerint a kiskereskedelemben van még bőven tartalék: az áfa bevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a NAV között online kapcsolatot alakítanak ki. Azon most ne akadjunk le, illetve ki, hogy csaknem százmilliárdos nagyságrendű csalást feltételez az állam a polgárai részéről csak ezen a területen. Hogy joggal, azon persze hosszasan lehet vitázni pro és kontra alapon, mindenesetre a mögöttes elvnek alátámasztott adatokon kell nyugodnia, ellenkező esetben nem csak a cél, hanem a szándék is erősen kétséges.

Magas, szőke ellenőr a bolt előtt, laptoppal a kézben

A december közepén a kormany.hu-n megjelent tervezet szerint április elsejétől nyugtát kizárólag a rendeletben leírt műszaki feltételeknek megfelelő pénztárgéppel adhatna szinte valamennyi kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási üzlet, mozgóbolt, gyógyszertár, valamint internet áruház. A lényeg a paramétereken van: az adóhatóság online módon kérhetne le adatokat és gyakorlatilag Nagy Testvérként figyelhetné meg a rosszban sántikáló kereskedőket. Egyetlen egy probléma merült fel, az átállás költségeit nem vonták le a bevételekből, és mind kiderült, mindez nem kétforintos tétel.

A NAV elnökhelyettese egy decemberi konferencián is jelezte, hogy áprilistól az adóhatóság 5 milliárd forint értékű új szervere lép kapcsolatba 400 ezer pénztárgéppel. A rendszer lehetővé teszi a valós idejű lekérdezést, vagyis a fodrászüzlet előtt váró revizor a laptopján ellenőrizheti, hogy az üzletből kilépő vendég kapott-e számlát – vázolta a hatóság előtt álló új perspektívát dr. Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese.

A rendszer például heti bontásban grafikont is készít az egyes üzletek forgalmáról, aminek az elemzése szintén tanulságos lehet az adóellenőrök számára. Technológiai problémát az jelenthet, hogy vannak területek, amelyeken nincs internet-lefedettség: az itt működő boltok kiküldött bemérőautók adatai alapján mentesítést kaphatnak az online összeköttetés kötelezettsége alól.

A pénztárgépek cseréje mintegy 40 milliárd forintba kerül, elképzelhető, hogy a cégek valamiféle pozitív ösztönzést is kapnak – közölte a kereskedelmet és a szolgáltató szektort izgalomban tartó új adóhatósági eszközről a NAV szakembere.

Sokat tudnak a gépek

De mit is tudnak jelenleg a pénztárgépek, erre voltunk kíváncsiak, amikor megkerestük Doktorics Gábort, aki a masinák üzembe helyezésével és javításával foglalkozik - Vasban körülbelül tíz vállalkozó dolgozik az erősen szabályozott területen. A gyártóknak a gépeket engedélyeztetniük kell a magyarországi forgalmazás előtt, illetve a szoftvernek is meg kell felelnie az adóhatóság előírásainak.

A kasszák adóügyi bizonylatot (blokkot) adnak, továbbá rögzítik az adatokat – a gépezet lelke egy úgynevezett adómemória, amit csak fekete dobozként emlegetnek a szakmában. (Ez nem javítható, csak cserélhető.) A funkciója gyakorlatilag ugyanaz, mint a repülőgépeken használt berendezéseké: a napi zárásnál az egyes áfa-kategóriák mellett napi forgalmi összesítést is készít, továbbá az üzembe helyezéstől kezdve megőriz minden egyes adatot.

Az összesítés le is kérhető, egyetlen hátránya, hogy a hatóság emberei egy éves adatellenőrzés során simán méteres papírszalag-kígyókkal küzdhetnek. Minderre azért van szükség, hogy az adóhivatal összevethesse a beszerzett és eladott termékek listáját, követve, hogy a kereskedő a szabályok szellemében járt-e el.

PC-alapú gépek is működnek már – főleg nagyobb áruházakban -, illetve egyes típusok szoftverek segítségével összeköthetőek a raktárkezelő programokkal. A gépek a bevezetésüktől kezdve rengeteget fejlődtek, ráadásul a verseny miatt olcsóbbak is lettek, 40-50 ezer forintért beszerezhetőek a minden szempontból megfelelő kasszák. A csúcskategóriás gépek 90-130 ezer forintért vásárolhatóak meg, ezekhez még igény szerint választhatóak készletkezelő szoftverek, szkennerek – ezek pedig százezres nagyságrendben dobnak még az áron. A gépek minősége is sokat javult, ritka a meghibásodás, Doktorics Gábor szerint alig van bennük mechanika, így nem nagyon tudnak elromlani.

Mennyibe kerül az átállás?

Gyakorlatilag a fentebb említett off-line adatvizsgálatot csavarná át online és real-time rendszerre a NAV – a kérdés, hogy mindez mennyibe kerülne az érintetteknek, illetve az adófizetőknek, ugyanis egy úgynevezett adóügyi ellenőrző modult csatlakoztatnak a gépekhez. Az eszköz küldené vásárláskor az adatokat a központi szerverre, a tervek szerint internet alapon, GPRS vagy 3G útján. (A rendeletből nem derültek ki a részletek, hogy mindez mennyibe kerül a vállalkozásoknak.) A pénztárgépek állami adóhatósággal való összeköttetésének megvalósításához 4,5 milliárd forint csoportosított át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a kormány, hogy realizálódhasson a tervezett bevétel, a revizorok pedig valós időben nézhetik, hogy rendben működik-e a kereskedelem.

Miután egyre több információ derült ki a tervezett lépésekről, számos kérdés vetődött fel. Egyrészt kétséges, hogy 2013. április 1-ig valamennyi gépet át lehet-e állítani, másrészt a tervezet 400 ezer gépről beszél, viszont a forgalmazók szerint nincsen ennyi – szerintük körülbelül 250 ezer nyugtaadó berendezés működik. Egy elemzés szerint ezek közül körülbelül 50 ezer kisebb módosítások után csatlakoztatható lenne, körülbelül 100 ezer egy külső modem segítségével küldhetné az adatokat, míg a maradék 100 ezret kellene kicserélni, ami éppen negyede a bejelentettnek. Kérdés, ki tudja jobban, a szakember vagy a hatóság, és mivel hazai pályán vagyunk, mi az utóbbira tippelünk, még akkor is, az előbbi az igaz.

Egyelőre nem ismert, hogy mennyibe kerülne a csere – a különböző közleményekben eltérő számok szerepelnek, illetve hiába kerestük annak nyomát, hogy valamilyen támogatásra lehet-e pályázni. Hacsak ez nem az – bár a kilátásba helyezi kitétel erősen feltételes: a Nemzetgazdasági Minisztérium a december elején benyújtott költségvetési törvényben

rendelet megalkotását helyezi kilátásba az új típusú, az online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelésének kormányzati enyhítése érdekében.

Kemény büntetések

Az viszont biztos, hogy a visszaélésekre kemény büntetések lesznek. A benyújtott törvényjavaslat szerint a forgalmazással kapcsolatos legsúlyosabb visszaélésekre 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság, a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt 500 ezer forintig, nem magánszemélyt 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Az általunk megkérdezett kereskedők meglehetősen sarkos véleményt fogalmaztak az elképzelésekről, a behajtani kívánt összeg nagyságát is erősen megkérdőjelezték, továbbá a várható költségek is nyugtalanítják őket. Továbbá az sem elhanyagolható, amit egyikük mondott:

Miért az a kiindulási alap, hogy úgy csalunk, átverünk, eltitkolunk? Talán nem önmagukból kellene kiindulniuk a politikusoknak.

IVSZ: megvalósíthatatlan a pénztárgépcsere a várt határidőre

A tervezett március 31-i határidőig megvalósíthatatlan a kereskedők olyan pénztárgéppel való ellátása, amely on-line kapcsolatban áll az adóhatósággal - közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

A végrehajtási rendelet tervezetének ismeretében az IVSZ lehetetlennek tartja azt, hogy március végéig az átállást meg lehetne valósítani. A közlemény szerint jelenleg ilyen pénztárgép ugyanis nem kapható a piacon. A tervezés, tesztelés és gyártás minimálisan 8-10 hónapot igényel. Korábban az IVSZ azt kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében.

A program 100 ezer vállalkozást érinthet. Cégenként 50-100 ezer forintos pályázattal és 50-70 százalékos támogatási intenzitással kalkulálva, legfeljebb 7 milliárd forintból megvalósítható lenne az átállás - áll a közleményben.

Kevés az idő

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) egyetért az új típusú pénztárgépek bevezetését célzó törvénytervezettel, amely a feketegazdaság visszaszorítását célozza, azonban kevésnek tartja az üzembe helyezésükre biztosított 3 hónapot - közölte a MSZÉSZ kedden az MTI-vel.

A rendelkezésre álló információk szerint a tervezett intézkedés Magyarországon összesen mintegy 400 000 pénztárgépet érint a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szállásadásban és más kereskedelmi területeken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásaiban szereplő szállodákban 3-4 ezer, a kereskedelmi szálláshelyeken hozzávetőleg összesen 5500-6500, a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátásban 65-70 ezer, a két ágazatban együtt 70-75 ezerre becsülhető a pénztárgépek száma.

Az érdekképviselet ugyanakkor megjegyzi: az új típusú pénztárgépek jövő évi bevezetésére a felkészülést nagyban segítette volna, ha a szakmai szervezeteket bevonták volna az előkészítésbe. A közlemény rámutat: a szakértők véleménye szerint az új pénztárgépek üzembe helyezésére rendelkezésre álló 3 hónap nem elegendő.

Az előzetes becslések szerint egy új pénztárgép beszerzése 300-600 ezer forintba kerül, ehhez jön még installálás költsége. Mindezt figyelembe véve az új pénztárgépek üzembeállítása 25-45 milliárd forint kiadással terheli a vendéglátó üzleteket működtető vállalkozásokat. Ez elviselhetetlen terhet jelent a rendkívül alacsony jövedelmezőségű, rossz pénzügyi helyzetben levő ágazat számára - hangsúlyozza a szervezet a közleményben.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés