Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, miután Magyarország nem adta a nevét a dokumentumhoz. Ilyen még nem fordult elő az EU tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő együttműködési szervezet történetében - írja a Népszava .
A lap megjegyzi, Magyarország vélhetően azért blokkolta a zárónyilatkozat elfogadását, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást a Norvég Alapból. Magyarország elbukta a Norvég Alap 77 milliárdos támogatását, mert Orbánék nem tudtak megegyezni Norvégiával a civileknek járó források elosztásáról.
„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Népszavának a norvég külügyminiszter szóvivője – idézi a MaNcs.
