Hosszú Katinka és az úszószövetség közti, kezdetben szakmainak tűnő vita az elmúlt hetekben döbbenetes utat járt be, maga Orbán Viktor is megszólalt az ügyben.
Mit szól a politológus az úszószövetség és Hosszú Katinka közti konfliktushoz?
Jó lenne azt mondani, hogy ez nem politikai kérdés, de sajnos az. Egyfelől azért, mert abszolút tünete a társadalmi állapotoknak, másrészt pedig azért, mert a politika teljese mértékben rátelepedett a sportra. Ez a konfliktus egy nagyon régen meggyökerezett sportvezetési magyar gyakorlat, és a világban egészen más lehetőségeket, más gyakorlatot megtapasztaló sportoló közti konfliktus. Sőt, sportolók közötti konfliktus, vagy nézetkülönbség is rejlik a szituációban.
De hogy kerül ide Orbán Viktor?
Köztudomású a miniszterelnök sport iránti elkötelezettsége. Úgy gondolom, hogy személyes ambíciója, hogy a sportágak, főleg a sikersportok esetében megnyilvánuljon. Ugyanakkor némely sportágak esetében az állami finanszírozás kiemelkedő mértéke is indokolttá teszi számára, hogy véleményt formáljon. Van Magyarországon egy nagyon fura mentalitás a sportszervezésben.
A szövetségek és a szövetségi vezetők úgy kezelik az adott ágazatot, mintha egy munkahely volna, ahol ők a vezetők és a sportolók a beosztottak. Azoknál az ágaknál, ahol nagyon sok pénz van, ott ez a szemlélet működik. Ráadásul, aki a pénzt adja, az jogot formál arra, hogy diktáljon is.
Miért van annyi politikus a sportszövetségek és más sportszervezetek élén?
A támogatott sportágak szövetségeinek finanszírozása komoly összegeket jelent. Ezek fölött diszponálni nem kis hatalom. A sportágak művelői pedig szeretnének biztos támogatást, ezért „megtisztelik” a politikai személyiségeket a tisztségekkel.
Miért fontos ennyire egy kormánynak a sport?
Mert a politika mindig sikeresnek akar látszani. A magyar sportsikerek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy jó közhangulatot lehessen velük gerjeszteni. Nem nagyon tudunk több olyan egyértelműen sikeres területet mutatni a társadalomban, mint a sport. Azt sem lehet tagadni, hogy a jelenlegi kormányzat tagjai, élen a miniszterelnökkel sportbarátok. A személyes elkötelezettség is sokat nyom a latba.
Lehet-e az ügy valamilyen üzenet a többi sportolónak?
Többféle is. Ugyan még koránt sincs vége az ügynek, de az már látszik, hogy vihart kavar az, aki változtatni akar a meglévő állapotokon. Ma reggel egy „érdekes” megközelítéssel találkoztam. Az egyik kereskedelmi rádió műsorvezetői a netes kommenteket mazsolázták ebben az ügyben. Döbbenetes volt hallani, hogy mennyi negatív vélemény jelenik meg. Magyarországon a sikeres embereket mindig is szokás volt irigyelni, de ha a sikeressége mellett még szándékot, akaratot is nyilvánít, ami esetleg érdekeket sért, akkor ellenséggé válhat.
Lehet üzenet a sportvezetés számára is, hogy változtatni kellene a vezetési stíluson azért, hogy hitelesebb lehessen a vezetői – szervezői tevékenységük. A sportolók számára pedig ott van az a tartalom, hogy saját szakmai vagy személyes érdekeikért nyíltan is fel lehet lépni, persze vállalva a kockázatot.
Látok üzenetet a sportrajongók számára is, ami kicsit pesszimista. Bebizonyosodott most is az a régi igazság, hogy „nem mind arany, ami fénylik.”
