A Kőszegi Várszínház évi rendes premierjére hazajárunk. Olyan ez itt, mint egy nagy család, a társulat színe-java és a közönség is vissza-visszatérő régi bútordarab. Mint egy fanyar rozéfröccs, úgy esik ez most nekünk, örülünk, hogy meg se áztunk, meg se fáztunk, és púder nélkül mondhatjuk, megérte a benzint: tényleg jót röhögtünk, meg egy kicsit borzongtunk is.
Az est apropója egy népszínmű premierje, Tóth Ede legsikeresebb darabja (egy drámapályázatra írta), önmagában elég bárgyú műdalokkal megspékelt szerelmes vígjáték, A falu rossza. Amiben ezen túl csak-csak ott vagyunk régi és mai emberek, szeretni és félni való gyarlóságainkkal. Legalábbis ezt sikerült most Kőszegen egész sikeresen megmutatni.
A rendező Znamenák István tudja a receptúrát, mindegy, hogy olasz vígjátékot vagy épp Shakespeare-t mixel a várszínházba, abból évről évre közönségbarát, kreatív játék sül ki. Van benne humor, csöppet mai és csöppet zenés, de nem akar túl mélyre sem kavarni, sem borúsra hangszerelni a lelkeket. Amúgy azt is nehezen viseljük, ha mindenáron szórakoztatni akarnak, nagyon keskeny az az ösvény, amin egy jó mai komédia lavírozhat. Szórakoztató darabokat kevesen tudnak úgy színpadra állítani, hogy ne a blődlit és ne az izzadságszagot érezzük a nézőtéren. És ebben igazán profi a Znamenák vezette csapat.
Vegyünk mindjárt a színészeket, ügyes csapat, sármos, a duhaj-magyar bika Göndör Sándorral (Pál András) és olyan rutinos rókákkal, mint Kovács Zsolt, Pogány Judit vagy a mindig ízesen és precízen játszó mackós Gazsó Györggyel. Itt van Rózsi (Hámori Gabriella), aki a margóra került kikapós menyecske szerepét úgy oldja meg, hogy legalább annyira megszenvedjük a drámáját, mint amennyire élvezzük a frivol felszínességét. Sajnáljuk ezt az érett leányzót, és főszerepnek érezzük karakterterét.
A táncos-zenés játékot az eredeti (élvezhetetlennek tűnő) műzene helyett a Somogy zenekar által tolmácsolt igazi népzene kíséri, köszönet Némedi Árpádnak és társainak a hangszerelésért. A zenei mixelés azonban ne gondolják, hogy megáll a népdaloknál, kapunk rapet és rockot is, akár cimbalomra hangszerelve.
És hogy miről is szól ez a szerelemmel, féltékenységgel keresztül-kasul szőtt, naivra vett falusi románc? Hát: Sándor, a falu borissza rossza Tercsit szereti. De hiába, mert a szőke cicát Lajoshoz húzza a szíve, vagy inkább a jól felfogott érdeke. Lajos húga, a kis Boriska, bezzeg összehempergőzne azzal a Göndör Sándorral, de nem csak ő, hanem a kurvincának kikiáltott Finum Rózsi is. De hiába csinál krumplis tésztát, kényezteti Sándort, az csak nem akar beleszeretni. Sándor nagyon odavan, iszik és csak iszik, kis híján golyót röpít Tercsi fejébe annak eljegyzésén, aztán egy év börtönnel megússza. Boriska közben felnő, és még jobban odavan azért a Sándorért, aki meg nem javul, folytatja a búsulást Teriért, amikor a dutyiból kiengedik. Tovább nem mesélem, ki lehet találni.
A Makk hetesben zajlik az élet. A falu két kitaszítottja, akire mindenki rábeszél, főként itt múlatja az időt, Göndör Sándor és Finum Rózsi. A többiek összetartanak, lopnak vagy ügyeskednek, pletykálnak, árulnak, elárulnak és elárultatnak. Ez van.
Lőkös Ildikó dramaturg azért csavart egyet Tóth Ede népies szövegén, ezért is hálásak vagyunk. Nincs állami népi együttesre húzható jelmez, nem bőgatyásan és pártában isszák a polgármester-büntetéssel felérő pálinkáját.
A falu göndör bikáját, a címszereplőt Pál András játssza, jó választás, korosztályának egyik legsokoldalúbb színésze, a Radnóti Színház kötelékében játszó fiatalember általában tépelődő, bizonytalan, útkereső intellektueleket szokott alakítani. Na, ez a szerepe pont nem ilyen. Kedvencünk még a temperamentumos apakedvence szőkecica Szilágyi Csenge (tudják, ő szavalja a Vers mindegy kinek című sorozatban a Szomorú szamurájt...) sokat dob az előadáson ő is. Epres Attila és Bánfalvi Eszter sem okoz csalódást, Kovács Zsolttal szerethető karaktereket hoznak.
A falu rosszát július 19-éig még párszor becserkészhetik a Kőszegi Várszínházban. Mi csak ajánlani tudjuk.
A falu rossza
„Nincs ilyen szív több a kerek világon!” – ezt a falu rossza, Göndör Sándor mondja, de hogy kire, az a nagy titka a zenés-táncos-vidám-szerelmes történetünknek. Van itt minden, lövöldözés, vízbeugrás, félreértés, ármány és szerelem – mindehhez Kőszeg közkedvelt színészei, akik táncolnak és énekelnek is a népszerű Somogy zenekar közreműködésével. A falu rossza először éppen 140 éve került színre Blaha Lujza és Újházi Ede főszereplésével a közönség viharos tetszése mellett. És a viharos tetszés újra fenyegetően közeleg!
Szereposztás:
FELEDI GÁSPÁR, gazdag falusi földmívelő EPRES ATTILA
LAJOS, NOVKOV MÁTÉ E.H.
BORISKA VARGA LILI E.H.
BÁTKI TERCSI, árva, Feledi Gáspár gyámsága alatt SZILÁGYI CSENGE
GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza PÁL ANDRÁS
FINUM RÓZSI, menyecske HÁMORI GABRIELLA
GONOSZ PISTA, bakter GAZSÓ GYÖRGY
GONOSZNÉ, POGÁNY JUDIT
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS, KOVÁCS ZSOLT
A "MAKKHETES" KORCSMÁROS NEJE, BÁNFALVI ESZTER
ÁDUS, vén cimbalmos, NÉMEDI ÁRPÁD
Zenészek: GYÖRGY-HORVÁTH LÁSZLÓ, CSÍKVÁR GÁBOR, SEBESI TAMÁS, BÁRÁNY TAMÁS Továbbá: Dékány Barna e.h., Jéger Zsombor e.h., Pálya Pompónia e.h.
Díszlet: ZNAMENÁK ISTVÁN
Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Zene: NÉMEDI ÁRPÁD
Hang, fény: KEHI RICHÁRD
Kellék: KÓSI GÁBOR
Súgó: KISS SZILVIA
Ügyelő: SZILASI ATTILA
Öltöztető: SZŐKE JULIKA
A rendező munkatársa: HERPAI RITA
Rendezte: ZNAMENÁK ISTVÁN
