Kevés ennyire megosztó termék található a magyar főttáru piacon, a készítmény iránti igény azonban megkérdőjelezhetetlen. Arról viszont ritkán hallunk, vajon honnan is származik a párizsi? A napjainkban már széles körben elterjedt húskészítmény „őse” francia szakácsok találmánya volt, amely főzés után pépesített – fehérborssal fűszerezett – bikahúsból készült.
Igazi ínyencség volt valamikor
Az 1900-as évek elején még igazi ínyencségnek számított a társasági eseményeken felszolgált hidegtálak finom falatkái között. Innen indult hódító útjára, és gyorsan népszerű lett Európa- és világszerte egyaránt. Kisebb-nagyobb változtatásokkal számos nemzet elkészítette saját „párizsiját”. Németországban Fleischwurst, Ausztriában Parisier néven került a köztudatba, de még Amerikát is meghódította Baloney vagy Bologna sausage néven.
A legnagyobb tömegekhez elérő változata azonban az orosz „doktorkolbász” volt, amelyet amerikai mintára készítettek el 1936-ban. Igazi népélelmezési szerepet a második világháború alatt és az azt követő időszakban töltött be, de a termék azóta is megtalálható az orosz árukínálatban. Magyarországon az 1960-as évektől kezdődően került forgalomba, virágkorát a ’70-es ’80-as években élte, amikor igazi közétkeztetési portékának számított.
Még mindig párizsiból fogy a legtöbb
Akkoriban a párizsi leginkább sertés- vagy marhahús felhasználásával készült, napjainkra azonban a soványabb, pulyka és más szárnyas húsokból készült változatok is népszerűek lettek. A hazai fogyasztási adatok is erről tanúskodnak, hiszen a vásárlások 20%-át ma már a pulykapárizsik jelentik. A különféle felvágottak között - a virslit is megelőzve - a párizsi még mindig a legnagyobb mennyiségben vásárolt ermékcsoport: évente mintegy 30 ezer tonnát fogyasztunk belőle.
A termék hústípusára vonatkozóan a Magyar Élelmiszerkönyvben nincs megkötés, azonban előírás, hogy a párizsi legalább 55 mm átmérőjű legyen és minimum 40%-os hústartalommal rendelkezzen.
Annak ellenére, hogy a minőségével kapcsolatos vélemények megoszlanak, ahhoz azért nem fér kétség, hogy jelenleg is közkedvelt és gyakran fogyasztott termék a magyar háztartásokban. Az olcsó, megkérdőjelezhető minőségű baromfi készítményekre és a kiváló minőséget képviselő márkagyártók pulyka és borjú termékeire egyaránt van igény.
Mitől lesz jó egy párizsi?
Ennek a nyomába eredtünk, amikor feltáró piackutatást végeztünk és a megkérdezettek által meghatározott fontos szempontokat figyelembe véve újítottuk meg a Sága párizsi kínálatunkat. A felmérésből kiderült, hogy a vásárlási döntésben elsődleges szerepet a friss kinézet és az ízesítés játsszák, ezt követően pedig az ár, a húsminőség (típus, tartalom) és a megbízható márka befolyásolják a választást. A megkérdezettek kifejezetten örültek annak, hogy a Sága párizsik pulykahúsból készülnek, mert a pulykát jobb minőségű – alacsony zsírtartalma miatt – egészségesebb húsnak tartják.
A megújult pulykapárizsik a piaci átlagnál lényegesen magasabb, 60-65%-os hústartalommal rendelkeznek. Minden variáns hozzá- adott szója nélkül készül és gluténmentes, a sajtos ízt kivéve pedig laktózt sem tartalmaznak. A minőségjavítással együtt bővült az ízválaszték is: a csemegepultokban áprilistól már hatféle (natúr, füstölt, sajtos, pikáns, pokoli tüzes és snidlinges), az önkiszolgáló pultokban pedig négyféle ízben lesz kapható az új pulykapárizsi család. A változatos ízek közötti eligazodást az új csomagolás letisztult, színes eleganciája könnyíti meg a vásárlók számára.
Nincsen szendvics Sága nélkül!
A párizsi újdonságok mellett megújulnak a népszerű Sága sonkák csomagolásai is. Új külsőt kap a kétféle ízben kapható Pulykamellsonka és a Selyemsonka termékcsalád, amely bővül egy paprikás ízzel is. A csomagolások különlegessége, hogy változatos szendvicskészítési ötleteket mutatnak be a vásárlóiknak.
