A második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált osztrák Victor Gruen találta ki a plázákat, azzal a nem titkolt céllal, hogy az európai belvárosok hangulatát megidézve egyfajta kultúrközeget teremtsen.
A tervezőt az is mozgatta, hogy a boltok egy légtérbe terelésével a vásárlók majd kevesebbet fognak autózni, a belvárosokban felépült plázák pedig visszafordítják az amerikai kertvárosok egyre szaporább kiépülését.
A sors fintora, hogy a plázakultúra végül a városok szélén kezdett éledezni, az amerikaiak pedig egyre többet autóztak azért, hogy plázázhassanak. Az üzletközpontok katalizátorként gyorsították fel a külvárosok fejlődését.
Az elmúlt években azonban egyre több pláza szűnik meg. A gazdasági válság hatására tömegesen zártak be, és azóta sem fordult meg trend: az online vásárlás terjedésének hatására egyre inkább visszaszorulnak a bevásárlóközpontok.
Ian Bogost, amerikai médiaguru szerint ez súlyos veszteség lesz az amerikai vidék számára. Lehet fanyalogni, de a plázák mégiscsak elviselhetőbbé tették a belvárosokból kiszorulók életét. A nagy bevásárlóközpontok széles kínálata hozzájárult az amerikaiak ízlésének átalakításához. Bogost egyenesen odáig megy, hogy a globális fogyasztói kultúra a kozmopolita értékek terjedését szolgálta. A plázák jelentős mértékben hozzájárultak a kultúrához is, hiszen minden plázában volt könyvesbolt.
Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztást is fizikai határok közé szorították: az üzletek koncentrációjának hála, a bevásárlás jobban elvált az egyéb tevékenységektől. Lehet, hogy a plázák csak paródiái voltak a Forum Romanumnak, de azért mégiscsak nyilvánosságot teremtettek. Ha bezárnak, a plázák mégoly csökevényes közéleti tereit semmi sem helyettesíti, legkevésbé pedig az online vásárterek. Ott ugyanis még véletlenül sem botlunk ismerősökbe és elegyedünk beszélgetésbe.
Címlapképünk csupán illusztráció.
( VIA)