Az utóbbi időben elég nagy számban fordul elő a kutyáknál olyan mozgászavar, aminek a hátterében nem ortopédiai, ízületi elváltozások állnak, hanem a gerincnek bizonyos problémái. Ami pedig különösen érdekes, hogy ilyenkor lehet fajtánként is csoportosítani – kezdi dr. Peresztegi Attila, a Szombathelyi Állatkórház orvosa.
Kistestű kutyák
A kistestű fajtáknál (tacskó-, bichone-, bulldog-jellegűek) főként a porckorongok elmeszesedése, és emiatti elmozdulása okoz problémát. Ennek vannak súlyossági fokai, mind a tünetekben, mind a képalkotó eljárásoknál. A tulajdonosok általában ilyenkor azt veszik észre, hogy kedvencük púposan megy, nem szívesen használja a lépcsőt vagy nem ugrik fel olyan helyekre, ahova korábban fel szokott.
Súlyosabb esetben előfordulhat az is, hogy a hátulsó testfél imbolyog, bizonytalanul mozog az állat vagy keresztbe lép. A legsúlyosabb esetekben pedig hátulsó testfélbénulás is történhet, ilyenkor fókaszerűen húzza a hátulsó végtagjait az állat.
Néha az elülső végtagoknál is előfordulhat mozgászavar, a különbség abban rejlik, hogy a hátulsó végtag problémáit inkább a hátvégi, ágyéki szakasz elváltozásai okozzák, az elülsőét pedig inkább a nyaki, a gerincszakasz elváltozásai. Ez utóbbi mindkét esetben jelentkezhet, hiszen az ingerület végigmegy a teljes gerincvelőnél és ha már az elején van valami zavar, akkor az a hátulsó területeket is érinti.
„Nagyon sokan jönnek ilyenkor azzal, hogy csináljunk röntgent, de azt tudni kell, hogy a modern neurológiai vizsgálatoknál erősen korlátozott a röntgen használhatósága. Maximum akkor van értelme, ha traumás előzmény ismert vagy feltételezhető, mivel a csigolyák elmozdulása, törése szépen látszik. A porckorongproblémák viszont nem” – magyarázza az állatorvos.
Így a gazdik nagy része meglepődik azon, hogy az orvosok azt mondják, hogy a neurológiai vizsgálat alapján javasolt továbblépni és MR-vizsgálat szükséges. Szerencsére most már Magyarországon is egyre több helyen van lehetőség állatorvosi MR-vizsgálatra, de érdemes odafigyelni és utánajárni a dolgoknak, mert jelentős különbségek vannak a vizsgálatok között.
Amikor megvan az MR-vizsgálat, a gazda és a beküldő állatorvos is kap róla leletet. Ez alapján el lehet dönteni, hogy milyen súlyos az elváltozás, mit lehet vele kezdeni, kell-e műtét vagy szóba jöhet konzervatív terápia is. A leletek alapján az egyik leggyakoribb elváltozás a kistestű kutyáknál a porckorong elfajulása következtében történő bedomborodás. Ez tulajdonképpen a gerincoszlop felől, alulról a gerincvelőt nyomja és így károsíthatja is azt.
Ezek az úgynevezett bedomborodások aránylag az enyhébb fokú problémákat okozzák, így a műtét általában nem indokolt és nem is feltétlenül célravezető. Rengeteg porckorong van ugyanis az állatoknál, tulajdonképpen ott, ahol nincs gerincvelő-összenyomás, ott nem indokolt a műtéti beavatkozás – tudjuk meg.
Ezeknél az állatoknál általában fájdalomcsillapítókat használnak kiegészítő, támogató terápiaként. Első körben nemszteroidokat, súlyosabb esetben viszont már szteroidokat is lehet alkalmazni. Illetve vannak olyan készítmények is, melyek az idegek regenerálódását és a neurológiai fájdalmakat tudják csillapítani, kiegészítőként pedig opioid fájdalomcsillapítókat is szoktak használni.
Ha az MR azt mutatja, hogy nemcsak bedomborodik ez a porckorong, hanem átszakítja a rostos gyűrűt és benyomul a gerincvelő mellé, akkor porckorongsérvről van szó. Ilyenkor van létjogosultsága a műtétnek, hiszen meg lehet szűntetni a nyomást a gerincvelőnél és fontos a porckorong eltávolítása is, hogy a későbbiekben ne okozzon gondot. A nyaki területen nagyjából ugyanez a helyzet, de a műtéti technika jóval bonyolultabb.
A másik fontos dolog még az ilyen beavatkozásoknál, hogy milyen gyorsan történik meg. A szakirodalom azt mondja, hogy egy átszakadt porckorongsérvnél 1-3 napon belül van sokkal jobb prognózisa a műtéti ellátásnak, de a körülményekből és a különböző folyamatokból kiindulva ez általában nagyon ritkán sikerül.
Ha például hátulsó testfélbénulással hoznak be egy kutyát, őt akkor már nagy valószínűséggel próbálták valamivel kezelni, hiszen a konzervatív terápiák is tudnak segíteni, de ezek nyilván csak tüneti megoldások. Viszont mire az MR-vizsgálatra időpontot kap a gazdi, mire maga a vizsgálat megtörténik, és mire meglesznek a leletek, az bizony jó pár napba telik. Tehát az esetek nagyrészénél, ha tényleg minden flottul megy, akkor nagyjából 4-7 nap eltelik, mire megműtik az állatot.
„A gerincműtéteknél mindig el szoktam mondani, hogy ez az az ága a sebészetnek, ami nem feltétlenül sikerorientált. Nem garantált a teljes gyógyulás. Százalékosan is meg lehet határozni, én általában azt szoktam mondani, hogy a területtől, elváltozástól, súlyosságtól függően durván egy 60-70% vagy 80-90% a várható javulás” – árulta el az állatorvos.
Nagytestű kutyák
A másik nagy csoport a nagytestű fajták gerincproblémái. A nagyobb kutyáknál érdekes módon maga a porckorongsérv jóval ritkább. És hogy miért? Azért, mert náluk erősebb az a rostos porc, ami a csigolyák között van, tehát jóval nehezebben tudja áttörni ez a meszes porckoronganyag. A másik ok pedig, hogy a gerincelváltozások inkább az ágyéki szakasz végén jelentkeznek, ez pedig az utolsó ágyékcsigolya-keresztcsont közti instabilitásból eredő Cauda Equina kompressziós szindróma.
Itt tulajdonképpen az utolsó csigolyák keresztcsontközötti instabilitása miatt beindul egy csonthídképződés a gerinccsigolyák alsó élén. Ez a csonthíd azt hivatott szolgálni, hogy stabilizálja a csigolyák helyzetét, amire ideig-óráig képes, viszont utána elkezdi felfelé tolni maga előtt a porckoronganyagot és odaképződik egy csontmassza. Onnantól pedig már nagyon hasonlít a bedomborodásos, protrúziós problémákhoz.
Súlyos esetben itt is a műtét célravezető, de mérlegelni kell az állat korát, testsúlyát, kondícióját. Mert a túlsúlyos állatnál vagy olyannál, akinél már nagyon lesorvadtak az ágyéki, illetve farizmok, kevés esély van a teljes felépülésre – tudtuk meg.
Nagytestű kutyánál olykor előfordul egy érdekes formája is a porckorongsérvnek: amikor a vastag rostos gyűrűt mégiscsak át tudja szakítani a porckoronganyag, ami olyan sebességgel csapódik a gerincvelőbe, hogy valamilyen szinten megzúzza azt. Ilyenkor a következményes vérzés és ödémaképződés miatt kialakulhatnak bénulásos tünetek.
„Ez a gerincsérv nem igényel műtéti ellátást, és azt mondja a szakirodalom is, hogy nem érdemes műtéttel beavatkozni, ugyanis ez a roncsolódás következtében fellépő ödémavérzés általában 2-3 hét alatt felszívódik. Támogatóterápia természetesen kell, de a műtét nem indokolt. Ha ragaszkodik is hozzá a gazda és elvégezzük ugyanazokat a műtéti technikákat, mint a kistestű kutyáknál, akkor is hiába csináljuk, mert nem viszi előrébb a gyógyulást” – magyarázza az állatorvos.
