Szeptember 11-én a vasútállomás környékén kialakult konfliktushelyzet miatt lakossági fórumot tartottak az Éhen Gyula téren. Az időjárás ezúttal kegyes volt, kellemes kora őszi időben találhatott egymásra a két tábor. A környéken lakók, a helyi üzlettulajdonosok és az itt ingázók is képviseltették magukat, 25-30 ember várta Bokányi Adrienn tanácsnokot, a körzet képviselőjét és Ágoston Sándort, a közterület-felügyelet irodavezetőjét.
Rajtuk kívül a Szombathelyi Rendőrkapitányság, a Blaguss, a Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság, valamint a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. is képviseltette magát, de haladjunk szépen sorban.
Miután Bokányi Adrienn elmondta, hogy mi az oka a lakossági fórumnak, hamar át is adta a szót Ágoston Sándornak, aki - ha szabad ilyet mondani - ellopta a show-t. Ő az az ember, akit bármilyen szituációban be lehet vetni, mert nem csak a hozzá tartozó témákról tud érdemben nyilatkozni.
Egy szépen felépített beszédben vezette végig a hallgatóságot a múlton, a jelenen és a jövőn, így mindenki egy sokkal árnyaltabb képet kaphatott arról, hogy miként kerültek a feltételezhetően hajléktalan életmódod folytató, és/vagy szabálysértő magatartást folytató emberek az Éhen Gyula térre 
Elpilledt emberek hevertek a fűben a szombathelyi vasútállomásnál July 21. 22:09 .
Két évvel ezelőtt a Zanati út 1. szám alatti hajléktalanszálló előtt alakult ki hasonló helyzet, köztéri italozásokkal és salakanyag-ürítésekkel, hangoskodásokkal, garázdaságokkal és minden ezekkel szorosan együtt járó szabály- és törvénysértésekkel. Akkor, Ágoston fokozott ellenőrzést rendelt el, illetve a Zanati és a Pálya utak kereszteződésében a lámpaoszlopra felhelyezték a közbiztonsági térfigyelő kamerarendszert.
Bár a környékről sikerült kiszorítani a problémás elemeket, a hajléktalanság nem szűnt meg, s mivel nekik is lenniük kell valahol, egy újabb gócpont alakult ki, ezúttal a Fő téren. Itt is hasonló játék kezdődött, aminek az eredménye megint az lett, mint az előző esetben. A Fő teret ugyan elhagyták, de "letáboroztak" az Éhen Gyula téren.
Ezért 2024 májusában itt is elrendelte a fokozott ellenőrzést, aminek az eredménye az lett, hogy az Éhen Gyula tér és környéke elkezdett élhetőbb hellyé válni. De, azt Ágoston Sándor is elmondta, hogy ez maximum egy átmeneti siker, mert ezeknek az embereknek valahol lenniük kell, ami feltételezhetően vagy a Fő tér lesz, vagy a Derkovits lakótelep.
De, emellett számszerű adatokat is kaptunk. Ágoston elmondta, hogy a közterület-felügyelet teljes létszáma 34 fő, és ebben benne vannak az adminisztratív és egyéb munkatársak is. Azoknak a száma, akik ténylegesen közterületi járőrszolgálatot látnak el: 20 fő. Bár a létszám nem tűnik túl soknak, ennek ellenére szerinte rendkívül hatékonyan tudnak működni: ezidáig 160 esetben intézkedtek.
Ahogy azt az Éhen Gyula térről írt cikkeinkben mi is megemlítettük, úgy Ágoston Sándor is kiemelte, hogy amíg a törvényalkotók nem hozzák meg a szükséges jogszabályokat, addig a rendvédelmi szervek (rendőrség, közterület-felügyelet) nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, és megmarad a kiszorítósdi.
Ezek után Tóth Gergely, a Blaguss kirendeltségvezetője elmondta, hogy igyekeznek optimalizálni a tér kihasználtságát, ezért helyezték át a buszvárókat, közelebb hozták ezeket a vasútállomáshoz. A fedett beállókat is át fogják helyezni, de ez még idő kérdése. Bokányi Adrienn ezt azzal egészítette ki, hogy a tér rendbe tételét a Blaguss-szal közösen vállalták.
Takács Zoltán András rendőralezredes is jelen volt, ő a Vas Vármegyei Rendőrfőkapitányság vasúti alosztályának a vezetője. Tőle megtudtuk, hogy 4 rendőrkollégája látja el a gyalogos járőrszolgálatot az Éhen Gyula téren, de legtöbbször a vonatkíséréssel foglalkoznak. Ők igazoltatnak mindenkit, aki feltehetően hajléktalan életmódot folytat.
Az is kiderült, hogy hét olyan hajléktalan személy él a városban, akikkel rendszeresen adódnak problémák.
Ezek után előkerült a térfigyelő kamerák kérdése. Itt kiderült, hogy a közterület-felügyelet kameraszobája a kapacitása végét járja. Jelenleg 2 ember figyeli 24 órában a 82 kamera képét. A felvételeket pedig egy 11 millió forintos beruházás után most már 30 napig tudják tárolni.
Kelemen Krisztián, a Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy egy térfigyelő kamera kihelyezése 1,8 millió forinttól egészen 4 millió forintig terjedhet, függően attól, hogy milyen infrastruktúrát kell mellé kiépíteni.
Szombathelyen az elmúlt három évben több mint 50 millió forintot költöttek PTZ kamerákra, ezek éjjellátóak és negyvenszeres zoom-tartománnyal rendelkeznek. Emellett vannak mobilakkumulátoros és napelemes térfigyelő kamerák is a városban, előbbiek 4-4,5 millió forintba, utóbbiak 2-2,5 millió forintba kerülnek, természetesen darabonként. Ezeket a parkerdőben és a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteknél használják, főleg az illegális szemétlerakások megelőzésére.
Végül Németh Klára, a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. (FÉHE) igazgatónője ragadta magához a szót. Ő a hajléktalanságot, mint társadalmi témát igyekezett elmagyarázni. A probléma ott kezdődik, hogy a mai magyar jogrendszerben nincs megfogalmazva, hogy ki a hajléktalan.
Gyakorlatilag a FÉHE most a szociális háló alját képezi, és náluk is négyen látnak el utcai szociális szolgálatot. De, mivel ez a szervezet nem hatóság, így sokkal nehezebb bármit is tenniük az utcán élőkkel szemben, mert nem tudják az ellátórendszerbe kényszeríteni az egyébként erre rászorulókat.
A lényeg az, hogy az Éhen Gyula téren a helyzet javult, de mivel nincsenek meg a megfelelő törvényi keretek, ezért a hajléktalanokkal szemben, vagy épp a hajléktalanokért nem tehetnek túl sokat a hatóságok és szociális munkások, így a probléma csak reprodukálja magát.
