A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából vizsgálta a sajtószabadsággal kapcsolatos nézeteket és a Népszabadság felfüggesztésének a megítélését. A megkérdezettek többsége szerint ma Magyarországon a kormánytól nem független a sajtó, miközben tízből közel kilenc válaszadó szerint ez fontos érték.
Egytől-ötig terjedő skálán a 2,7 pontot kapott a sajtószabadság hazai helyzete, ami a
nem szabad
kategóriát jelenti. Leginkább az MSZP szavazók akik nem gondolják szabadnak és függetlennek a sajtót: az ő pontszámainak az átlaga 2,1. Míg az összes vizsgált társadalmi csoport közül egyedül a Fidesz szavazók azok, akik szerint inkább szabad a sajtó - az ő pontszámaik átlaga 3,4.
Miközben tízből közel kilenc (87 százalék) válaszadó szerint fontos, hogy a sajtó szabad és a kormánytól független legyen. Erről a kérdésről minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik.
A megkérdezettek 85 százaléka hallott arról, hogy a Népszabadság felfüggesztette működését, viszont csak egyharmaduk tud arról, hogy Fidesz-közeli vállalkozás befolyása alá került.
Majdnem minden második (43 százalék) megkérdezett valamilyen gyakorisággal olvasta a Népszabadság nyomtatott, vagy online változatát. A nyomtatott változatot leginkább az MSZP szavazói, a 60 év felettiek és a diplomások olvasták. Az online változatot az MSZP és a Jobbik szavazók, a 45 év alattiak és a diplomával, vagy érettségivel rendelkezők.
A legtöbb válaszadó szerint azért nem jelenik tovább meg a lap, mert kritizálta a kormányt és a kormánypárti politikusokat (29 százalék), illetve mert a Fidesz korlátozza a sajtószabadságot (23 százalék). Tízből minden második megkérdezett (22 százalék) sorolja az okok közé azt, hogy veszteséges volt.
Azonban a veszteséges működést csupán a Fidesz szavazók említették érdemben(37 százalék), az MSZP, a Jobbik és a bizonytalan szavazók szerint a legfontosabb oka a felfüggesztésnek, hogy kritikusan viszonyult a kormányhoz, annak pártjához és tagjaihoz (53, 35 és 28 százalék). A Fidesz szavazókat leszámítva minden vizsgált társadalmi csoport szerint a felfüggesztés második legfontosabb oka a sajtószabadság korlátozása (22 és 28 százalék között).
A válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint jelenleg a Fidesznek van nagyobb befolyása a média működésére, és mindössze két százalék gondolja azt, hogy a baloldalnak. A kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, ám a Fidesz befolyását a Jobbik és az MSZP szavazók látják a legnagyobbnak (77 és 72 százalék), míg a baloldalét az MSZP és a Fidesz szavazók (8 és 5 százalék).
Szintén közel kétharmadnyian (59 százalék) gondolják azt, hogy most, a Fidesz-kormány idején van a kormánynak nagyobb befolyása a sajtóra, míg csupán 16 százalék gondolja azt, hogy a korábbi MSZP-kormányoknak nagyobb volt a befolyása.
Erről így gondolkodnak a Fidesz szavazók is (46 százalék 25 ellenében), de leginkább az MSZP szavazók látják így (75 százalék 20 ellenében).
A megkérdezettek majdnem kétharmada (59 százalék) szerint ma Magyarországon a sajtószabadság erősen korlátozott, és a közszolgálati médiumok egyoldalúan közvetítenek. Hasonló arányban (58 százalék) gondolják ezt a legtöbb emberhez eljutó hírforrások esetében is.
Azzal, hogy a közszolgálati médiumokban a sajtószabadság erősen korlátozott, a Fidesz szavazók enyhe többsége (45 százalék 43 ellenében) is egyetért, míg az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok elsöprő többsége (70, 69 és 60 százalék) is így gondolja.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. október 11-13 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011. adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
