Mi sem ígérkezett jobb programnak hétfő délelőttre, minthogy kimenjünk a Vas Megyei Katasztrófavédelem sárvár-újmajori földalatti objektumához, és kipróbáljuk, milyen is egy tűzesetnél sérültet menteni. Most már tudjuk: tűzoltóknak nehéz, civilnek lehetetlen.
Másfél méterre már nem látsz semmit
Amikor megkaptuk a katasztrófavédelem meghívóját, rögtön felvillant az agyamban a Kaland! - gomb, így nem is volt kérdés, kipróbáljam-e.
Odaértünkkor egy kisebb csapatnyi tűzoltó fogadott minket, és néhány plédre kipakolt tűzoltó-felszerelés. A terv az volt, hogy egy munkavédelmi előadás után, 3-4 fős csapatokban lemegyünk a földalatti rendszerbe, ahol egy fa bábu fekszik, mint sebesült. A pálya teljesen egészén mindent füst borít majd, fények és hangok igyekeznek majd összezavarni.
Én voltam már lent, akkora a füst, hogy másfél méterre már nem látsz semmit
- mesélte nagyvidáman egy kolléga, amitől kicsit megrettentünk. Így már a legrosszabbra készültem, bár csak még kíváncsibb lettem.
Mi is az a pszichikai tréning?
Ahhoz, hogy valaki hivatásos tűzoltó legyen, előfeltétel az orvosi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsga. A pszichológiai vizsgát kétévente, a többit évente kell megismételni.
A tűzoltóknak egyes esetekben olyan dolgokkal kell szembenézniük, ami mindenkit megvisel érzelmileg, és jelentős mentális terhet jelentenek.
A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói is rendszeresen részt vesznek pszichikai gyakorlaton, aminek célja, hogy felkészítse őket a pszichológiai vizsgára, de ami még fontosabb, hogy az éles helyzetekre is.
Ezenkívül gyakorolják a légzésvédelmi eszközök, szakfelszerelések és technikai eszközök használatát, és a párban, extrém körülmények között történő munkára is felkészüljenek.
Még a kamera is jobban lát és hall, mint én
Előzetesen megnézhettük az alaprajzot, és azt is megmondták, hogy hol van a sebesült és a szint különbség. Ezután beöltöztettek minket: nadrág, kabát, karabineres öv.
Erre jött még az oxigén palack - könnyítésként nekünk csak 15 kilós volt, a tűzoltóké 25 - és egy gázmaszk, amiben kicsit újra kellett tanulni lélegezni. Erre jött rá a sisak, majd a kesztyű, és indulhattam is!
A labirintus szerű, földalatti objektumba magammal vittem egy GoPro kamerát is, hogy felvegyük, milyen lent. A nagy izgalomban azonban nem vettem észre, hogy a kezemnél kicsit nagyobb kesztyű ujja belelóg a képbe - ezért elnézést is kérek.
Utólag rá kellett jönnöm, hogy a kamera jobban látott és hallott lent, mint én. Félelem egyáltalán nem volt bennem, de csak azért, mert teljesen elplántáltam magamban, hogy ez csak gyakorlat, és amint baj van, kivisznek.
Hogy egyedül megtaláltam volna e a sebesültet? Talán csak, ha keresztül esek rajta. Kitalálni a labirintusból viszont számomra egyedül esélytelen lett volna - pedig memorizáltam az alaprajzot -, ha pedig egy embert kell onnan kimentenem, akkor ő bizony a füstmérgezést nem élte volna túl. És akkor tűzről itt még szó sem esett.
Élesben persze teljesen más
Egy valódi bevetésen teljesen más még a füst is. Ez fehér füst, de ott kitudja mi ég, különböző anyagok más füsttel égnek, keveredhetnek, azon még kevésbé lehet átlátni
- mondta el Pintér Richárd tűzoltó, amikor kiszellőztetéskor mentünk le megnézni a pályát.
De nem csak ebben különbözött az egész. Ezt a pályát már ismerik a tűzoltók, tudták, hol kell keresni a sebesültet, egy éles helyzetben viszont jó, ha az alaprajzot megtudják jegyezni.
Nekik egyébként nem így megy a pálya, ők ezen a nyíláson másznak ki, a felszereléssel együtt. A sebesültet pedig egy speciális hármaskötéssel erősítik magukra, hogy kitudják vinni. Ezt azért így csináljuk, mert egy ilyen rendszer esetén feltételezhető, hogy a bejárat berobban.
