Sürgősen felül kell vizsgálni az öregségi nyugdíjakat, és meg kell emelni azokat - írja elemzésében a Human Rights Watch. A szervezet szerint a magyar kormány nem garantálja az idősek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, ide értve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és lakásfenntartáshoz való hozzáférést.
Javaslatuk szerint a hatóságoknak sürgősen felül kell vizsgálniuk az öregségi nyugdíjakat, és azonnali lépéseket kell tenniük, hogy az idősek körében növekvő szegénységet kezelni tudják.
Dönteniük kell, hogy miről mondjanak le
Kartik Raj, a Human Rights Watch vezető európai kutatója azt írta, „a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer sok idős embert kényszerít rá arra, hogy eldöntse: szerény nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi, és hogy melyik alapvető szükségletről mond le.”
Mint írják, 2024-ben mintegy 2 millió magyar kapott öregségi nyugdíjat, közülük
A Human Rights Watch 45 öregségi nyugdíjban részesülő személlyel készített interjút, az interjúalanyok kora 65 és 91 év között volt. A szervezet szociálpolitikai szakértőkkel és nyugdíjas szervezetekkel egyeztetett, valamint hivatalos adatokat is elemzett, ebből állította össze elemzését.
Az öregkori szegénység kockázata
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelentősen nőtt az időskori szegénység kockázata. A 65 év felettiek kockázati rátája 2018-ban még 6,3 százalék volt, 2023-ra viszont 16,1 százalékra emelkedett. Az idős nőknek viszont közel egyötöde, azaz 20 százaléka van kitéve szegénységi kockázatnak.
Az elemzés megjegyzi, hogy a 64 év alattiak körében és a teljes népességet tekintve csökken a szegénységi kockázat. Ezt a tendenciát a kormány is szívesen hangsúlyozza, ám közben jelentéktelennek állítja be az idősek körében növekvő szegénységet.
Nem egyszeri adományokra, hanem problémakezelésre van szükség
Az elemzés szerint a kormány nyugdíjasoknak adott pénzügyi támogatásai csak részleges enyhülést hoztak, és nem kezelték a strukturális egyenlőtlenségeket. Ilyen volt a 2020-ban fokozatosan bevezetett, úgynevezett 13. havi nyugdíj, ami 2024 óta évente plusz egyhavi kifizetést nyújt minden nyugdíjas számára. 2025 novemberében a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is javasolta.
A Human Rights Watch által megkérdezett idősek örültek az extra támogatásoknak, a többségük úgy véli, hogy a kormánynak az alapvető problémát kellene kezelnie. Vagyis azt, hogy a havi nyugdíjak túl alacsonyak ahhoz, hogy megakadályozzák az idősek körében növekvő szegénységi kockázatot.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtök reggeli kormányinfón a jelentésről azt mondta, hogy abban tényszerű tévedések és hazugságok vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzásuk kezdetéhez képest a nyugdíjak reálértéke 48 százalékkal emelkedett.
Félnek a nyugdíjaskortól a ma még aktívak
A gondtalan nyugdíjas évekhez 25 millió forint megtakarításra van szükség - derül az Önkéntes Pénztárak Szövetsége megbízásából elkészített országos, reprezentatív felmérésből.A válaszadók többsége, 51 százaléka tart attól, hogy nyugdíjas korában anyagi nehézségei lesznek, és mindössze minden ötödik, azaz 18 százalék számít bizakodónak. A fennmaradó hányad pedig bizonytalan abban, hogy jó vagy rossz vár-e rá.
A jövőtől a leginkább a negyvenes korosztály tart (56 százalék), a kifejezetten bizakodók aránya pedig a 18-29 évesek körében a legalacsonyabb, 9 százalék. Csupán a szűk többség, 57 százalék számít arra, hogy állami nyugdíjat fog kapni idős korában.
