A két dolog között, persze, nincs összefüggés, hiszen a szelektív gyűjtésnek fő célja a környezetvédelem, a hulladék újrahasznosításával ugyanis jóval kevesebb szemét megy a lerakókba, hulladékégetőkbe. Ráadásul a feldolgozók számára némi bevételt is jelent, már ha egyáltalán.
Szigorúak a környezetvédelmi szabályok
Jó tíz napja történt, hogy a SZOVA Zrt. - mint Szombathely hulladékot elszállítója, kezelője – egyik munkatársa azt nyilatkozta Kevesebbet ér a szelektált hulladék 2009. January 19. 18:28 , hogy töredékére esett a szelektíven gyűjtött hulladék felvásárlási ára. Újra felhívtuk a céget, ahol Makai Károly egységvezető elmondta, a hír valóban igaz. A papír ára például decemberben nulla forint volt, vagyis nem kellett senkinek.
A cég tavaly 1048 tonna szelektív hulladékot gyűjtött össze Szombathelyen, ebből 100,5 tonna volt PET palack, 261 tonna üveg, a többi papír. Két fő felvásárlójuk van, a budapesti központú Ökopannon Kht., amely a csomagolóanyagokkal foglalkozik, a kht. tavaly 277 tonna papírt szállított el Szombathelyről. A PET palackokat pedig a zalaegerszegi Zala Huke Kft. veszi át, jelenleg 13 forintot ad érte kilónként.
Az uniós jogharmonizáció következtében nálunk is szigorúak a környezetvédelmi szabályok, előírják például azt, hogy a keletkező hulladék legalább 53 százalékát újra kell hasznosítani. Az Ökopannon Kht. ezt túl is teljesítette, legalábbis tavaly. A kht. szerződést köt partnereivel, amelyben meghatározzák az átvett és feldolgozott hulladék mennyiségét, a szerződés egyúttal mentesíti a partnereket a termékdíj alól.
A gazdasági válság begyűrűzése
A termékdíj ugyanis a gyártót, illetve importáru eseten az importőrt terheli, célja egyrészt, hogy lehetőleg minél több újrahasznosítható, vagy akár visszaváltható csomagolást alkalmazzanak. Másrészt pedig a termékdíjból keletkező bevételt a hulladékkezelésre fordítják.
A hulladékfeldolgozó ágazat visszaesése is a gazdasági válság következménye – tudtuk meg a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületétől. Sárosi Eszter ügyvezető igazgató szerint több oka is van, hogy visszaesett a felvásárlási ár. Az egyik, hogy csökkent a termelése azoknak a vállalatoknak, amelyek az ún. másodlagos nyersanyagot dolgozzák fel.
A begyűjtött papírt például főként csomagolóanyagok készítésére használják fel, és mivel kevesebb a megtermelt és értékesített áru, így kevesebb csomagolásra van szükség. Vagyis nagyobb lett a kínálat, mint a kereslet, ami egyértelműen a felvásárlási árak zuhanását hozza magával, egyszerűen így működik a piac.
Csökken a nyersanyag-igény
A vegyes papír tonnájáért például néhány hónapja még 40 Eurót fizettek, ma már gyakorlatilag nincs ára, ha mégis sikerül értékesíteni, akkor maximum 5 Eurót kap érte az eladó. A kartonpapír ára korábban 70 EUR/tonna körül mozgott, ma 5 és 10 Euró között lehet eladni.
Így belátható, hogy ilyen alacsony árak mellett a begyűjtés, kezelés már nem gazdaságos. Az egyik nagy feldolgozó, a Dunapack Zrt. ez év közepére tervezi egy dunaújvárosi, új papírgyártó gépsor átadását, amely kisebb mértékben újra fellendítheti a hazai papírhulladék-piacot – még ha nem is olyan árakat eredményezve, mint akár fél éve.
A fémhulladékoknál is hasonló a helyzet. Ezeknek főként az autóipar és az építőipar a felvevője, és éppen ez a két ágazat a legnagyobb vesztese a gazdasági válságnak. Kevesebb építkezéshez kevesebb betonacél kell, de kevesebb fémet használ az autóipar is. A színesfémek ára is jelentősen visszaesett, a vörösrézért például akár 1200 forintot is fizettek korábban kilónként, most 4-500 forintnak is örülhet az eladó. Megjegyzendő, hogy oly sok sikertelen hatósági kísérlet után az árzuhanás sikeresen visszaszorította a fémlopásokat.
Hatalmas készletek halmozódnak fel
A műanyagnál a felvevőpiac beszűkülése mellett más okok is közre játszanak az áresésben. A műanyagipar fő alapanyaga a kőolaj, amíg az olaj ára az egekben járt, az iparág a másodlagos nyersanyagot, tehát a műanyaghulladékot kereste. Aztán az olaj hordónkénti ára néhány hónap alatt 130 dollárról 40-re csökkent, ma már a műanyagiparnak kifizetődőbb olajat használni nyersanyagnak, mint az összegyűjtött hulladékot. A PET palackoknál például szinte csak a „víztiszta”, azaz színtelen palackokat veszik át, a színes palack nem kell senkinek.
A kialakult helyzet következménye pedig az, hogy a hulladékhasznosító telepeken óriási, eladhatatlan készletek halmozódnak fel, rövidesen nem tudják hova rakni a hulladékot. Márpedig továbbra is össze kell azt gyűjteniük, erre ugyanis szerződés kötelezi a közszolgáltató cégeket.
Az ügyvezető szerint a lakossági szelektív gyűjtés nincs veszélyben, mivel jó a rendszer. A gyártók ugyanis a kezelést koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák ezt a tevékenységet, ráadásul az Európai Unió is előírja a csomagolási hulladékok visszagyűjtésére és hasznosítására kötelező arányokat. A hulladékhasznosító ipar éppen ezen követelmények teljesítéséhez teremti meg a hátteret, az eszközrendszert, amely a gazdasági válság elhúzódása esetén veszélybe kerülhet.
Állami segítségre van szükség
Sárosi Eszter úgy véli, megfelelő intézkedésekkel az állam segítséget tudna nyújtani a hulladékhasznosítással, feldolgozással foglalkozó vállalatok számára. Például bér- és járulékkedvezményekkel, vagy a kereskedelmi bankok meggyőzésével arról, hogy a jelenlegi kondícióknál lényegesen jobb feltételekkel adjanak hitelt. A válság elhúzódása esetén akár úgy is segíthet az állam, hogy megvásárolja az összegyűjtött szelektív hulladékot, aztán később, amikor rendeződik a piaci helyzet, értékesíti – ahogyan egyes mezőgazdasági terményeknél már megtette.
A megye egyik legnagyobb hulladékgyűjtője és feldolgozója a körmendi székhelyű Müllex Kft, amely 60 településen látja el a feladatokat. Bauer Arnold üzletágvezető szerint is sürgős intézkedésekre van szükség, ő azonban nem lát túl nagy esélyt arra, hogy az állam felvásárlóként lépjen közbe.
A papír eladhatatlan
Abban egyetért, hogy a lakossági hulladékgyűjtés nincs veszélyben, hiszen a termékdíjból részben fedezni lehet a költségeket, viszont egyre nagyobb veszteséget jelent a cégnek. A lakossági hulladékgyűjtés közfeladat, jogszabály írja elő, így ezt mindenképpen működtetni kell.
De ők is bíznak az állami támogatásban, hiszen rendesen esik vissza mind a feldolgozók által kínált ár, mind az elszállított mennyiség. A Müllex is együttműködik az Ökopannon Kht-val, tavaly hetente három kamionnyi papírt szállított el tőlük a kht. Aztán december végén volt egy szállítmány, legközelebb pedig másfél héttel ezelőtt, a többi hulladékot kénytelenek raktározni.
Bauer Arnold mondott néhány árat is: a fólia 60 forintról 7 forintra esett, az ipari fémhulladék 100-ról 60-ra, a papírnak viszont nincs ára, egyszerűen eladhatatlan. A cég tárolókapacitása pedig véges, rövidesen nem tudják hova tenni a felhalmozódott hulladékot.
A hulladékégető lenne a megoldás?
Úgy vélte, ha az állam nem nyújt segítő kezet a feldolgozóknak, előbb-utóbb rákényszerülnek a hulladék energetikai célú hasznosítására. Magyarul: hulladékégetőkbe szállítják, és elégetik.
Hogy milyen állami támogatásra is lenne szükség? Bauer Arnold szerint a hulladékgazdálkodás minden területén – kibocsátás, begyűjtés, hasznosítás – lépnie kellene az államnak. Mégpedig gyorsan, különben olyan veszteségek keletkeznek az ágazatban, amit hosszú távon nem lesznek képesek kezelni a cégek.
Eközben 6,8 milliárd forint értékű fejlesztés indul a megyében Többmilliárdos hulladékkezelési fejlesztés indul a régióban 2009. January 28. 14:48 . Szombathely koordinálása mellett 130 településen bővítik a szelektív gyűjtést, Szombathelyen pedig évi 15-20 ezer tonna kapacitású válogatóműt építenek. A dologhoz hozzátartozik, hogy a projekt tervei még a gazdasági válság kirobbanása előtt készültek, és ezt a fejlesztést is az Unió írja elő, és alapjában véve finanszírozza is. A felvásárlói árak zuhanására és a feldolgozók problémáira ez a projekt nem nyújt megoldást.
A közelmúltban aztán újabb kezdeményezésről szóltak a hírek. Az egyik multinacionális áruházlánc hirdette meg, hogy átveszik a PET palackot, illetve az üdítős fémdobozokat. Előbbiért 5 forintot fizetnek 5 darabért, utóbbiért 10 forintot 5 darabért. Persze, ezt lehet reklámfogásként is értékelni, de azért felhívja a figyelmet a környezettudatos gondolkodásra. Mert a legkisebb is számít…
