Leia a kis shih tzu kutyus születésnapi ajándékként került a családjához. A kedves kis szőrgombóc jó kedélyű és vidám napjait szakította meg haspuffadás és a fáradékonyság. Később furcsán lélegzett, köhécselt. Amikor a kis Leia rohamot kapott – nem mozgott, nehezen vette a levegőt és csak sírt - akkor derült ki egy állatorvosnál tett látogatás után, hogy egy veleszületett betegségről van szó.
A szívben lévő ún. Botallo vezeték a testbe és a tüdőbe induló artériákat köti össze magzati korban. Ez a fejlődés során lassan lezáródik, azonban előfordul, hogy ez valamiért nem történik meg. Ebben az esetben a két vérkörben áramló vér összekeveredik, romlik a szervezet oxigén ellátása, ami komoly problémákat okozhat. Egy ilyen betegség fejlődési visszamaradottságot, fáradékonyságot és köhögést okoz, és jelentősen megrövidíti a kutyusok élettartamát.
Leiát ekkor hozták el gazdái a Szombathelyi Állatkórházba, ahol egy ultrahangos szív vizsgálattal megállapították a rendellenességet. Dr. Varjú Gábor a műtéti megoldást ajánlotta, mivel ez a rendellenesség nem kezelhető gyógyszeres úton.
A kutyusoknál tapasztalt fejlődési rendellenességek közül ez a leggyakoribb, de még így is elég ritkán találkoznak vele a Szombathelyi Állatkórházban.
Leia esete azért is volt különleges, mert ezt a műtétet általában nagyon fiatalon 2-4 hónapos kor között ajánlott elvégezni, a kis shih tzu pedig már egy éves is elmúlt, mikor a betegséget felfedezték nála.Dr. Varjú Gábor elmesélte, hogy azoknál a kutyáknál, akiknek ilyen fejlődési rendellenességük van, a szív egy ún. „lokomotív zörejt” hallat. Ilyen típusú műtétet viszonylag ritkán kell csak elvégezni, így egy nem mindennapi feladat elé állította a Szombathelyi Állatkórház stábját. Hasonló beavatkozásokra a Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyéből is érkeznek ide állatok, Leia például Bécs mellől érkezett.
A kis Leiát elaltatták, majd a műtőben altatógépre és lélegeztetőgépre kötötték, hogy minden rendben legyen vele a műtét során. A beavatkozás egy nyitott mellkasi műtét volt, amely során a szívburkot is felnyitották, hogy a bajkeverő érszakaszt lekössék. Mivel a rendellenesség már régebb óta fennáll, ezért a jobb szívfélen tágulatok is kialakultak.
Mikor legközelebb találkoztunk Leiával, már ébredezett – a műtét jól sikerült, szerencsére komplikációmentesen zajlott le. A kutyus egy napig még az Állatkórházban maradt megfigyelésre. Dr Varjú Gábor elmondta, hogy a kutyus legfeljebb fél évet bírt volna még ezzel a rendellenességgel, de a sikeres műtéttel esélyt kapott arra, hogy egy szép normális kutyaéletet leéljen.
