Éppen két héttel ezelőtt írtunk
Vegetáló Szombathely? 2012. June 06. 17:32 arról, hogy a kötelező, nem kötelező feladatok finanszírozásában minél előbb dűlőre kellene jutnia a szombathelyi képviselőknek, mert január 1-jétől komoly változások jönnek, amelyekre bizony célszerű (lenne) felkészülni. Ennél is aktuálisabb probléma, hogy sokáig úgy tűnt, a vasi megyeszékhely akár folyószámlahitelt biztosító pénzintézet nélkül is maradhat.
Fájdalmas folyószámlahitel
A közgyűlés még 2011. december 15-én döntött a Raiffeisen Bank Zrt.-vel a bankszámla-vezetési, folyószámlahitel, valamint bankszámlahitel keret szerződés meghosszabbításáról. A kontraktus eredetileg tavaly év végén járt volna le. Az egyszerű számlavezetést persze bármelyik pénzitézet örömmel vállalná, a történetben egyértelműen a folyószámlahitel a rágós csont. Mit is jelent ez pontosan?
A folyószámlahitel biztosítja az önkormányzatok zökkenőmentes napi működésének (például a munkabérek időben történő kifizetésének) anyagi feltételeit. A hitelkeret összegéig (ami Szombathelyen jelenleg 2,5 milliárd forint) a város átutalási megbízásait a bank fedezet hiányában is teljesíti. Az egyedileg megállapított hitelkeret megnyitásától annak lejáratáig mindenkor az önkormányzat rendelkezésére áll. A folyószámlán jóváírt összegek - amennyiben meghaladják a tárgynapi terhelések összegét - a város külön rendelkezése nélkül, automatikusan csökkentik az igénybe vett folyószámlahitel összegét.
A rövid kitérőt követően érdemes megjegyezni, hogy június 30-án a fentiekben már említett, módosított kontraktus is lejár. A képviselők a csütörtöki közgyűlésen tájékoztatót hallgathatnak meg az önkormányzat bankszámlavezetésével kapcsolatos közbeszerzési eljárásról. Az erre vonatkozó előterjesztést azonban csak az ülésen kapják kézhez a városatyák.
A MÁK-kal nem lett volna mákja a városnak
Ennek főként az lehet az oka, hogy az ügyben a városvezetés szerda délután tárgyalt. A helyzet korántsem rózsás, hiszen információink szerint egyetlen bank sem jelentkezett a számlavezetési feladatokra, így a városvezetésnek ismét a Raiffeisennel kellett tárgyalóasztalhoz ülnie.
Úgy tudjuk, az egyezség megköttetett, ennek értelmében újabb fél évig a Raiffeisen lesz a számlavezető bankja a megyeszékhelynek, s a pénzintézet a folyószámlahitel keret biztosítását is vállalta. Az egyezségért cserébe a bank egy egyszeri összeget kért. Amennyiben nem sikerült volna a megegyezés, a számlavezetési teendőket a Magyar Államkincstár (MÁK) láthatta volna el, ám folyószámlahitelt a MÁK nem adhat. Így pedig az is előfordulhatott volna, hogy az önkormányzat időlegesen jelentkező finanszírozási igényei valóban csak igények maradnak.
A szombathelyi eset persze nem egyedi, hiszen több város is küzd a folyószámlahiteléért. Néhány napja Pécsen jelentették be, hogy meghosszabbítják az irdatlannak tűnő 10,5 milliárdos folyószámlahitel felvételére kiírt közbeszerzési eljárás határidejét. A pályázatra ugyanis egyetlen bank sem jelentkezett...
Az előzményekről annyit még feltétlenül érdemes tudni, a bankok a kilencvenes években versengtek azért, hogy számlavezetői lehessenek valamely önkormányzatnak. Szombathelyen a Raiffeisen előtt ezeket a feladatokat az OTP látta el. További érdekesség, hogy éppen ez a két pénzintézet számít a helyhatóságok legfőbb számlavezetőjének. Az önkormányzati számlavezetés alapesetben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, bár idehaza a városok a szerződések többségét nem közbeszerzési eljárás után kötötték meg. Vannak persze pozitív példák is, hiszen Szolnokon, vagy éppen Szombathelyen a Raiffeisen a klasszikus közbeszerzési eljárással lett számlavezető bank.