Ha magunk elé tesszük Szombathely térképét, első ránézésre világos koncepciót láthatunk a főbb utakban. Vannak, ugye, egyszer a városközpontba be- és onnan kivezető utcák, mint a Körmendi, a Hunyadi, a Zanati, a Kőszegi, a Rohonci (később Dolgozók) nevű utak, hogy csak a fontosabbakat említsük.
Aztán, vannak a körbevezető utak, amelyeknek a körgyűrűk szerepét kellene ellátni. Kezdjük a belsővel, déli irányból nézve, a Szent Flórián, a Brenner és a Bartók körutakról van szó. A külső körgyűrű egyértelmű, a Külső-Pozsonyi út, a 87-es főút elkerülő szakasza, majd a Minerva parktól a Muskátli és a Dolgozók útja.
Mindezzel nem is lenne nagy probléma, ha az úthálózat alkalmazkodna a változásokhoz. Amelyek közül a legnagyobb a Minerva park mellett történt, ahol gombamódra szaporodnak a mindenféle bevásárlóközpontok. Ennek következtében pedig megnőtt a forgalom, ha a délutáni csúcsforgalomban arra van dolgunk, komoly megpróbáltatásokban lesz részünk.
Súlyosbodik a helyzet
De próbáljuk meg kicsit átfogóbban nézni a dolgokat. Információink szerint kész terv van a Söptei út és a 11-es Huszár út közti szakasz négysávúsítására, amely komoly előrelépést jelentene. Azonban az is világos, hogy a több százmilliós, sőt, talán többmilliárdos munkára a városnak nincs kerete, marad a pályázat, már ha nyílik ilyen pályázati ablak.
Aztán még egy infó: 2010-ig kiépül Ausztriában az S31-es főút országhatárig szakasza, ennek folytatása egyébként a Kőszeg-Szombathely út. Szóval, itt komoly forgalomnövekedésre kell számítani, ami súlyosbíthatja a helyzetet, egyúttal azonban kinyithatja azt a bizonyos pályázati ablakot. De ez még a jövő zenéje, Soós József, az önkormányzat városfejlesztési, környezetvédelmi bizottságának elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy egyéb okok is növelhetik a forgalmat.
Csak tömegközlekedést a belvárosba?
Például a 86-os főút gyorsforgalmivá fejlesztése. Könnyen elképzelhető, hogy az új, gyors úton a jelenleginél jóval több autós érkezik majd a városba, akár átutazóként is. És még egy terv: a buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé. Ma még nehéz kiszámítani, milyen hatással lesz a közlekedési hálózatra. Egy biztos, a belső körgyűrűnél a Szent Flórián körutat rá kell kötni a Vasút utcára, ami több alul- vagy felüljáró építésével is jár majd.
Soós József szerint koncepcióváltásnak kell történnie a parkolási rendszerben is. Leírtuk már, hogy a belvárosból közel 5 ezer parkolóhely hiányzik. A bizottsági elnök úgy véli, ennyit nem lehet kialakítani, egyszerűen azért, mert nincs elég hely. Így a jövő útja az lehet, ha a peremkerületekben építenek ki nagy parkolókat, és fejlesztik a tömegközlekedést. Mondjuk úgy, hogy klímás, kényelmes, ötpercenként közlekedő autóbuszok szállítják a tömeget a belvárosba, mindezt, persze elérhető áron. A fentiek ismeretében pedig már kevesen vitatkoznának azon, hogy új, hosszútávó közlekedési koncepcióra van szükség. Aminek előkészítését sokáig már nem lehet halogatni.
Az autós a rövidebb utat választja
De térjünk vissza napjainkba, és a közlekedési rendszer egyik legvitatottabb, szinte legérzékenyebb pontjára, a kámoni arborétum mellé. Ha még egyszer ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy a külső körgyűrű a Minerva park mellett folytatódik, ha a Metro körforgalomnál kikanyarodunk Kőszeg felé, majd néhány száz méter után balra fordulunk, és a nevesincs utcán eljuthatunk a Dolgozók útjára.
Az autós azonban nem szereti a nagy kerülőket, ezért a rövidebb megoldást választja, a 11-es Huszár út után rákanyarodik az Öntő utcára, amely aztán rendesen meg is fogja a forgalmat. Ez az utca ugyanis nem tranzitszakasznak épült, tulajdonképpen az ott lévő ingatlanokat kell kiszolgálnia. Vele párhuzamos a Saághy utca, ami jelenleg zsákutcaként funkcionál, legalábbis a gépjárművek számára.
Szóval, itt valóban egy komoly érszűkület alakult ki, nem véletlen, hogy az Öntő utcai lakosok többször is tiltakoztak már a forgalom ellen. Az autókat ugyanis, már a 70-es évektől, a Saághy utcára akarta, akarja terelni a város, ott lehetőség lenne az úttest szélesítésére, akár négysávúsítására is. Soós József azt mondja, a város terveiben régóta szerepel az út felújítása, már az előző ciklusban is a tiltakozásokkal küzdöttek. A közlekedési rendszerben ugyanis komoly szerepe lenne a szakasznak.
Egy fa és egy kastélykert védelmében
De nézzük, milyen szempontok vezérlik a tiltakozókat. Kezdjük a Saághy utca lakóival. Ők – egyébként jogosan – nyugalmukat féltik, hiszen jelenleg semmiféle átmenő forgalom nincs itt. A legnagyobb tiltakozást azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fogalmazta meg.
Figler András, a hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője szerint az a fő probléma, hogy a kastély területének terhére akarják bővíteni az utcát. Márpedig a terület a műemléki védettség alatt álló kastély elválaszthatatlan tartozéka, és az érintett részen van egy ritka fa is. Ezen kívül a forgalmas út nagyon beszorítja a kastélyt és a parkját, ami jelentős műemléki értékvesztéssel jár. Az irodavezető úgy véli, lenne egyéb megoldás is, hiszen az utat bővíteni lehetne a másik irányba, az ott lévő családi házak kerítései közterületen állnak. Várható lenne azonban a lakók komoly tiltakozása, amit a város nem akar vállalni.
Figler András hangsúlyozza, a problémát nem a KÖH-nak kell megoldania, ők egyébként is kompromisszumkészek. Korábban javasolta például, hogy egyirányúsítsák mind az Öntő, mind a Saághy utcát, persze, ellenkező irányba. Viszont ez a megoldás is magánérdekeket sértene, amellett bonyolult lenne a tervezés és a kivitelezés is.
Az irodavezető szerint a száz éves fát nehéz biztos eredménnyel átköltöztetni, ráadásul a bejárás biztosítása miatt öblöt kellene építeni, ehhez viszont kevés a hely.
Az arborétumnak jó lenne...
Való igaz, hogy a tervek szerint egy kisebb, 700 négyzetméteres területet vennének el a Saághy-kastély kertjéből, mivel így nem kellene a lakóházak kerítéséhez nyúlni. Magyar József önkormányzati szakértő azt mondja, cserébe egy 1,4 hektáros területet ajánlott fel a város. Az Erdészeti Tudományos Intézeté kell, hogy legyen a következő lépés, hiszen ehhez a szervezethez tartozik az arborétum, és ők azok, akik szakmailag is meg tudják indokolni a cserét.
Az Erdészeti Tudományos Intézet ismét elindította a területcsere végrehajtására vonatkozó eljárást – tudtuk meg Borovics Attilától, az intézet sárvári állomásának igazgatójától. Elmondta, a területcserét az önkormányzat kezdeményezte, a kámoni arborétum pedig egyetértett vele, mivel nem sérti az érdekeit, mivel a jelenlegi területrésznél jóval nagyobb, és értékesebb ingatlan kerülne tulajdonukba. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter már 2003-ban rendeletet hozott a cseréről, annak végrehajtásával voltak és vannak gondok. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulását egyébként két évvel a kérelem benyújtása után, eljárásjogi hibákra hivatkozva utasította vissza, tartalmi kifogásokat nem emeltek.
Borovics Attila megjegyezte, hogy a műemlék Saághy-kastély, és annak előkertje nem tartozik az arborétumhoz, már az 50-es években leválasztották arról. Az igazgató leszögezte, a területcsere az arborétum érdekeit szolgálná, a nagyobb terület ugyanis hozzájárulna a kert hoszútávú fenntarthatóságának biztosításához.
A belváros issza meg a levét
Magyar József azt mondja, hogy a Saághy utca kiépítése rendkívül fontos lenne a közlekedési hálózat normális működéséhez, az önkormányzat az idei költségvetésben 6 milliót tett félre a tervek aktualizálására. Addig viszont nem tudnak lépni, amíg az építési engedélyt különféle okokkal megvétózzák.
Szóval, egyelőre marad az érszűkület a 11-es Huszár út és a Szent Imre utca között. Ennek azonban komoly következményei vannak, hiszen a gyakorlottabb autósok elkerüli ezt a szakaszt. És persze, nem a hosszabb, a Minerva park melletti útvonalt választják, hanem beljebb mennek, a belső körgyűrűre. Aminek pedig a belváros, a Derkovits lakótelep, és valamennyire a Csónakázótó környéke issza meg a levét.
Tehát, komoly gondok vannak a város közlekedési helyzetével, és belátható időn belül csak súlyosbodnak ezek. Az is kérdés, mennyi idő alatt készülhet el egy átfogó felülvizsgálat, ennél is fontosabb azonban, hogy mikor lesz pénz és kapacitás a munkákra. Addig pedig csak reménykedhetünk abban, elszigetelt jelenség marad, hogy néhány tucatnyi ember és egy hivatal ilyen módon avatkozzon bele tízezrek életébe és vegye semmibe érdekeiket.
