Nincs elfelejtve, majd szólunk.
Legalább tizenötször elhangzott ez a mondat a szombathelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájának vezetője szájából. Mi meg több mint egy éve csak várjuk, várjuk, hogy szóljanak.
2012. februárjában készült utolsó interjúnk Puskás Tivadarral. Akkor sem volt egyszerű időpontot egyeztetni, de ez benne van, ha az ember egy megyejogú város polgármesterét kéri arra, hogy egy órát szánjon már rá egy interjúra, amelyet a megye legolvasottabb hírportáljának ad.
Várjatok egy kicsit!
Azóta sok minden történt. A legfontosabb dolog az újabb választási győzelem, és az új összetételű közgyűlés megalakulása volt 2014 őszén. Megvártuk az első dolgozós közgyűlést decemberben, az ünnepeket elmúlását, és azt, hogy az új év elején felpörögjön a közélet.
Aztán elküldtük interjúkérésünket a sajtóirodának, ahol türelmet kértek. Várjuk meg a következő közgyűlést. Várjuk meg a költségvetés elfogadását. Most éppen szabadságon van, várjuk meg, amíg visszajön. Most rengeteg dolga van, várjuk meg, amíg utoléri magát.
Meg még egy kicsit
Mi vártunk, emelgettük szorgalmasan a telefont, küldtük a felkérő és emlékeztető emaileket. És közben teltek a hónapok, egyszer csak azt vettük észre, hogy már 2016-ot írunk, és interjú sehol.
Most már ígéret sincs, és arra is rájöttünk, hogy mi az önkormányzati sajtóiroda legfontosabb feladata: az újságírók távoltartása.
Most, közel 13 hónappal azután, hogy az első interjúkérésünket elküldtük, feladjuk.
Be kell látnunk, hogy Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere nem ad a Nyugat.hu olvasóinak interjút. A miért kitalálását Önökre bízzuk.
