Halottak napja alkalmából szervezett különleges kegyeleti sétát Magyarország legrégibb temetőjébe a Vasi Múzeumbarát Egylet, a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja és a Szombathelyi Szépítő Egyesület. Sok olyan személy nyugszik ugyanis a Szent Márton úti temetőben, akik fontos szerepet töltöttek be anno Szombathely kultúrtörténetében.
„Úgy állítottuk össze a névsort, hogy az valamiképpen reprezentálja Szombathely történetét is. Tehát felkeressük most olyan emberek sírjait is, akik a tudomány vagy a közélet emberei voltak, néhány fotográfusét és olyan emberekét is, akik sírját a közelmúltban felújította a Szombathelyi Szépítő Egyesület” – kezdte a körbevezetést Orbán Róbert helytörténész.
Itt nyugszik Kapossy János művészettörténész, aki 1894-ben született Szombathelyen. Levéltárosként és művészettörténészként is dolgozott, a barokk művészettel foglalkozott, így a székesegyház sajnos elpusztult freskóiról is írt. Élete nagy részét Budapesten töltötte, de szülővárosában temették el. Elneveztek róla egy utcát és emléktáblát is készítettek róla.
A Premontrei Gimnázium neves tanárainak parcellája is ebben a temetőben kapott helyet, ami a város- és oktatástörténetben is egy fontos helyszín. Volt egy időszak, amikor úgy látták, hogy kissé elfeledkeztek róla, de az utóbbi években ismét rendszeresn látogatják ezt a síremléket is. Itt temették el többek között Kárpáti Kelement is, aki lelkipásztor, kanonok, történész és műfordító volt.
Nyolc 1956-os mártír nemzetőr is nyugszik a temetőben, akik az 56-osok terén lelték halálukat. Szabó István és Szép Gyula nyughelyét mutatta meg nekünk Róbert. Egyikük Szombathelyen, a másikuk pedig Balassameggyesen született.
Bodányi Ödön volt a város főmérnöke az 1900-as évek elején, amikor a szombathelyi közművek is fejlődni kezdtek. Ő irányította tehát például a vízhálózat, így pedig a csatornák kialakítását is. Nem Vas megye szülöttje, hanem az ország keleti részéről került Szombathelyre. Mielőtt a város főmérnöke lett, az arad-csanádi vasútnál dolgozott.
Kevesen tudják, de 1944-45-ben zsidó munkaszolgálatosokat is temettek el ebben a temetőben, így itt nyugszik egy jelöletlen Füredi József is. Ők azért kerültek ide annak idején, mert ők már úgynevezett kikeresztelkedett zsidók voltak, tehát katolikusokká váltak.
Balogh Gyula nevél gyakran találkozhatnak azok, akik érdeklődnek a város történelméről. levéltáros közel féltucat könyvet írt Szombathely történetéről, de emellett verseskötetei is jelentek meg és ő volt az első Vas megyei újság elindítója is.
Kisfaludy Józsefet 1899-ben nevezték ki Szombathely rendőrkapitányának. Kapuváron született, de Szombathely közéletének egyik meghatározó alakja lett. Nyughelye sem mindennapi, ugyanis a címeres sírhelyek közé tartozik. Bár sokáig ez is veszélyben volt, ugyanis erősen meg volt dőlve, de megjavították.
Boldogházi Kiss Zoltán fotográfus sírját is felújították nemrégiben, emléktáblája a Batthyány téren található meg. Az 1900-as évek elején ő szerkesztette és adta ki a fotogárfiai folyóiratot Szombathelyen, ami abban az időben a legjelentősebb magyar fényképészeti folyóirat volt. Emelett több könyvet is írt a fotózásról, köztük olyanokkal is, amik megtanították az embereket fotózni. Foglalkozott például a színes fotózással és különféle sokszorosítási eljárásokkal is.
A fotózás a hivatása volt, de polgári foglalkozása is volt: banktisztviselőként és tanárként is dolozott az Orlay elődjében, ami akkoriban egy leány kereskedelmi iskola volt.
Művészi alkotásként két síremléket is érdemes megemlíteni. Az egyik Hidassy Krisztina nyughelye, ami 1919 körül készülhetett és példaképét, Szent Erzsébetet ábrázolja a rajta lévő szobor. A szombathelyi szobrász és kőfaragó, Merkly Ferenc készítette, aki Budaörsről kerül Szőlősre, ami később Szombathely részévé vált. Hidassy Krisztina egyébként Komáromban született, a Szombathelyi Egyházmegye püspökének, Hidassy Kornélnak volt a nővére.
A másik a Jüsztl család síremléke, ami Sződy Szilárd, budapesti szobrászművész alkotása, aki Toldi Klárika, a temető elején található síremlékét is készítette. Családi kapcsolatok által kerülhetett Szombathelyre.
Dunst János volt Szombathely polgármesterhelyettese az 1900-as évek elején. Az ausztriai Nagyszentmihályról származik, jogi végzettsége volt, így szakkönyvet is írt. Viszonylag fiatalon halt meg Bécsben.
Az ő leszármazottja volt Detre László csillagász, akadémikus és Detre Csaba történész is. Igen, itt már a Detre vezetéknév szerepel, nem hibásan, ugyanis fia magyarosította a családnevüket.
Knebel Ferenc fotogárfus több ezer fotót hagyott ránk, ezek pedig Szombathely történetének nagyon fontos forrásai. Ikerváron született és festőként indult el karrierje. Ő festette például a rábatöttösi Szent Cecília templom oltárképét is 1879-ben.
Itt temették el testévérét, Knebel Kálmánt is, aki egy műszaki ember volt. Ezt a nevet viszont nem találjuk meg a síron, ugyanis ő is magyarosította a nevét, Kádár Kálmánra.
Unokaöccsük volt a hollandiai magyar közösség lelkipászotra, Knebel Miklós, aki az első holland-magyar szótárat is szerkesztette. 1947-ben halt meg, egy évvel korábban magyarosította ő is a nevét, Kőszegire.
Mayer Ede gépgyáros egy viszonylag egyszerű sírban nyugszik. A Mayer-féle gépgyár egykor Szombathely egyik legjelentősebb ipari üzeme volt. 1899-ben halt meg, amikor elég rossz időszakot élt meg, ugyanis csődközeli állapotba került a gyár. Főbe lőtte magát. A gyár viszont még hosszú ideig működött.
Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilonáról nemrég könyv is jelent meg A Híres szombathelyi nők sorozat részeként. A leányneveléssel foglalkozott és neves alakja volt a szombathelyi nőmozgalmaknak is. Emellett pedig városházi tisztviselő is volt, ami az ő idejében óriási mérföldkőnek számított, hiszen akkor még férfiakból állt a hivatali kar.
Hudetz József kőfaragónak köszönhető a temető síremlékeinek nagy része, ami nem meglepő, hiszen egy több generációs neves kőfaragó famíliának a tagja. Dédunokája, Tamás több ilyen sétán is részt vett már, de ezúttal nem tudott eljönni. Szombathelyen született és ő is kitanulta a kőfaragó szakmát, de már nem itt él és mással foglalkozik.
Négy Szombathelyi polgármester síremléke található meg a temetőben. Egyikük, Varasdy Károly a Szépítő Egyesület első elnöke is volt. Síremlékéből sajnos szinte már csak egy tábla maradt, mivel a kerítés rombadőlt és maga alá temette.
A kegyeleti séta legvégén pedig a már jól összeszokott társaság megköszönte Orbán Róbert helytörténész eddigi munkáját, ugyanis pont ezen a napon ment nyugdíjba. Ez viszont még korántsem jelenti a kegyeleti séták végét, hiszen még jópárat terveznek a jövőben.
