Régen volt már, amikor szinte együtt kezdtünk dolgozni a szombathelyi városházán. Egy jóképű, sportos srác, aki akkoriban fejezte be a profi atlétikát. Magasugrásban elért eredményeire mindig is büszke volt. Aztán sokfelé kerültünk, ő is, én is. Dolgozott a városi sportvezetésben, kereste helyét és újabb munkahelyeit a rendszerváltás utáni kavalkádban, mint mindannyian. Míg végül tanár lett egy szakképző iskolában.
Egy biztos, ha az ember összefutott vele, abból beszélgetés lett. Mert Taki szerette az embereket. És szerette, de nagyon a családját, lányait. Hogy mi vitte el, nem tudjuk. Ami biztos: egy színes, érdekes emberrel kevesebb él eztán Szombathelyen.
Mi Kozma Gábor újságíró Facebook-bejegyzésével búcsúzunk tőle. Minden jót neked odafenn, Taki!
Hihetetlen... Ma meghalt kis Taki, Takács József, sokunk barátja, kiváló sportember, családapa, testvér, a szombathelyi önkormányzat egykori sportvezetője. - Gyere Kozi, együnk egy hurkát -- ez volt a műsorunk a piacon, aztán az egészséges életmód jegyében elkezdtük felezni a kóbit... Volt persze sok gondja, mint mindenkinek, de egy talpig becsületes és tisztességes EMBER távozott ma váratlanul közülünk. Őszinte részvétem hozzátartozóinak.
