Nemrég sárvári diáklányok jelezték, hogy az elmúlt napokban egy szürkéskék Opel személyautó követte őket Sárváron a vár, a Lidl környékén és az Alkotmány utca felé haladva. Rendszámot csak töredékben tudtak adni – posztolta a Facebookra a Rábapatyi Polgárőr Egyesület, majd tanácsot is megosztottak az ilyen esetekkel kapcsolatban.
A tanácsok valóban megszívlelendők, a szülőknek érdemes beszélniük erről a gyerekekkel, hogy rögzüljön bennük, mit kell csinálni ilyen esetekben.
De az esettel kapcsolatban a rövid leírás ellenére is felmerült néhány kérdés. Az már előremutató, hogy nem sötét furgonról van szó, ukrán, orosz, vagy szerb sofőrökkel. Aki azt gondolná, hogy a sötét furgonos rémtörténet már kikopott az elmúlt években, azt el kell keserítenünk, néhány hónapja ismét előkerült a Dunántúlon.
Egy valahonnan elkéső tanuló mondta el, kiegészítve azzal, hogy be akarták tuszkolni a furgonba, de szerencsére egy autós megállt és elijesztette a gyermekrablót. Ezután a rejtélyes autós is távozott.
Igen, valóban életszerű, ha valaki éppen megment egy gyermeket a gonosz szervkereskedőktől, akkor jellemzően utána magára hagyja őt az út szélén, azzal az intelemmel, hogy most már menjen haza, mert kint veszélyes.
2015-ben egy iskolaigazgató a Facebookon terjedő, több száz ember által megosztott fekete furgonos rémmese miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel az „áldozat” az iskola tanulója volt és az édesanyja osztotta meg az „elborzasztó” esetet.
A rendőrség a térfigyelő kamerák felvételei alapján hamar rájött arra, hogy élénk fantáziájú gyermekről és figyelemre, sajnálkozásra vágyó édesanyáról volt szó és a diák be is ismerte, hogy csak kitalálta az esetet.
Azóta még több hasonló kamu sztori is lebukott. Vonatkozó cikkeink között is helyet kaptak.
Azt javasoljuk olvasóinknak, hogy a fekete furgonos történeteket és mutációikat egészséges kételkedéssel fogadják. Nem szabad kizárni azonnal, hogy igaz lehet, de ha nem történt bejelentés a rendőrségre, miközben a Facebookon egyre rémisztőbb részletek derülnek ki, akkor már minimum gyanakvásra ad okot az eset.
A sárvári példánál az még hihető, hogy első nap követte egy Opel a tanulókat, de az már elgondolkodtató, hogy második nap megfigyelik a jármű típusát, színét, de a rendszámból csak töredéket tud megfigyelni több gyermek. A valóságban vagy látják a rendszámot, vagy nem, de az kevésbé hihető, hogy az XYZ-987*-ből csak a Z-t és a 8-ast látják. (*Fiktív, példának használt rendszám.)
Javasoljuk a szülőknek, hogy Facebook-megosztások helyett mielőbb tegyenek bejelentést a rendőrségen, ha a gyermekük elmondja, hogy valaki követte őket és/vagy megpróbálta elrabolni. Hiszen pl. a belvárosban a térfigyelő kamerákkal könnyen és gyorsan azonosítható legalább a jármű.
Ha pedig a kamerafelvételen mégsem látható a gonosz cukrosbácsi, vagy szervkereskedő, akkor megtudják, hogy a gyermeknek kicsit élénk a fantáziája. Éppen elég nyűg van a hétköznapokban, felesleges még kitalált szervkereskedőkkel, gyermekmolesztálókkal, kukkolókkal is riogatni.
Ajánlott olvasmány: A farkast kiáltó fiú.
