A jó dráma életszagú. Amikor a színház olyan történetet mond el, amit jól ismerünk, mert valamilyen formában átéltük korábban, vagy velünk is megeshet a jövőben, akkor működik igazán a művészetnek valódi értelmet adó katarzis. Az a szellemi, lelki megtisztulás, amely megerősít bennünket, vagy épp gyökeres változásra késztet az életünk során.
A Körmendi Kastélyszínház Társulat közelgő bemutatója épp ilyen megrendítően szép feladatra vállalkozott. Arany- és ezüstminősítésekkel, számtalan fesztiválsikerrel, külföldi vendégjátékokkal a háta mögött – az 1995-ben indult, majd 2004-től a jelenlegi nevén működő kezdeményezés – évről évre nehezebb feladatba vágja fejszéjét. Shakespeare és Csehov után ezúttal egy kortárs olasz szerző, Alessandro Baricco Novecento című monodrámáját állítja színpadra.
Az óceánjáró zongorista
A történet középpontjában egy fiatal zongorista áll, aki a Virginian nevű gőzhajón ingázik Európa és Amerika között az első világháborút követő békeidőkben. Novecento, aki a legenda szerint egész életét a hajón töltötte, ott született, és soha nem tette lábát a szárazföldre, páratlan improvizációs képességével bilincselte le a fedélzeten utazó milliomosokat, emigránsokat és egyszerű, hétköznapi embereket. Egyszer azonban felbukkan a fedélzeten a hivatalos szakmai körökben legtöbbre értékelt művész, Jelly Roll, „aki feltalálta a dzsesszt”.
A két zongorista összeütközésének természete akár ismerős is lehet Peter Shaffer Amadeus című művéből, amely Wolfgang Amadeus Mozart és Antonio Salieri, közismert konfliktusát örökíti meg. Baricco drámájában Novecento és Roll zongorapárbaja képezi az előadás tetőpontját. Az őstehetség csap össze a megtanulható legmagasabb szintű tudással. A szituáció nagyon is életszagú, a végeredmény pedig borítékolható. Biztosra vehetjük, hogy a katarzis nem marad el.
Az eseményeket egy szemtanú, a hajón játszó zenekar trombitásának elbeszélésében ismerhetjük meg. Monodrámát előadni a legnehezebb színházi feladatok egyike. A mesélő trombitást alakító Szép Dánielnek van már gyakorlata abban, hogyan kell egyedül is fenntartani a nézők figyelmét a színpadon. Mégis, ez az előadás olyan komoly próbatétel elé állítja a fesztiváldíjak mellett Paál István-diplomával is elismert színjátszót, amilyennel eddigi pályafutása során talán még soha nem találkozott, amely azonban az ő személyes tehetsége mellett egyben a körmendi amatőr színjátszás törekvéseinek hitelességét is bizonyítja.
A rendező, Balázs László már afféle házi rendezőnek számít a Körmendi Kastélyszínház Társulatánál. Molnár Ferenc, Katajev és Csehov, azaz igazi klasszikusok után most azt is igazolhatja, hogy a kortárs drámai műveknek is értő tolmácsolója.
A bemutatóra 2017. május 6-án 19 órakor kerül sor a Körmendi Kulturális Központban.
címlapkép: Jámbori Tamás
