A városban elsőként a Kőrösi Csoma Sándor Utcai Óvoda lett a Magyar Vöröskereszt bázisóvodája. Az egészségtudatos nevelésre hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektető intézmény avatóünnepségén jelen volt Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke is. A rendezvényt követően a minden feltűnést nélkülöző, igazi úriemberként viselkedő Habsburg Györggyel magánéletéről, a pesszimista magyarságról, valamint a vasi megyeszékhelyről is beszélgettünk.
Számos szakmája van, több nyelvet beszél, élhetne a világ bármely országában. Miért éppen itt telepedett le?
A legfontosabb ok az élénk érdeklődésem, vagy ha úgy tetszik kíváncsiságom volt. Sokáig ugyanis nem utazhattam Magyarországra, azt is mondhatnám, számomra ez a hely hosszú ideig tiltott terület volt. Azt pedig mindenki tudja, hogy az ember ösztönösen kezd el érdeklődni, vagy éppen vonzódni az iránt, ami tiltott. Így természetesen én is kíváncsi voltam, pontosan mi is van Magyarországon. Először 1989-ben jártam itt. Attól kezdve rendszeresen elkísértem édesapámat (Habsburg Ottót), s rájöttem, számomra óriási gond, hogy nem beszélek magyarul. Ezért aztán elkezdtem tanulni a nyelvet.
Édesapám egyébként 1979-től hosszú ideig az Európai Parlamentben dolgozott, segédkezett például a portugálok, a görögök és a spanyolok uniós integrációjánál. A vele tett utazásaim alkalmával megismertem számtalan európai országot. Láttam azt is, hogy Magyarország óriási kihívás előtt áll az Európai Unióhoz történő csatlakozással, és ez számos feladatot adott nekünk. E két tényező erősítette meg bennem az itteni letelepedés szándékát. Most már azt gondolom, hogy életem végéig Magyarországon maradok.
Miért éppen Sóskút lett az otthonuk? Hogy érzik ott magukat?
Feleségem és én is falusi környezetben nőttünk fel, ezért természetes, hogy egy Budapesthez közeli, ám mégis vidékies helyszínt választottunk. Nagyon jól érezzük magunkat, a gyerekek Budaörsön járnak iskolába, a feleségem pedig elkezdett egy olyan területen dolgozni, ami számára nagyon fontos. Imádja a lovakat, ezért úgy döntött, hogy felépít egy központot, ahol a sérült gyermekek számára lovasterápiát biztosítanak. Hetente körülbelül 140 gyerek jár nálunk, s azt gondolom, hogy a munkának megvan az eredménye.
Ismerjük a végzettségeit. Tudjuk, hogy egy több száz éves dinasztia leszármazottja. Mindezek tükrében mégis milyen az igazi Habsburg György?
Elsősorban optimista. Tudom, hogy Magyarországon jelenleg gazdasági nehézségek vannak, ám ezek a problémák nem csupán nálunk, hanem a szomszédos államokban is jelentkeznek. Éppen a mostani, nehéz időkben kell optimistának maradnunk, bármennyire is nehéznek tűnik a feladat. Keresni és látni kell a lehetőségeket. Akár az embereknek a magánéletükben, akár a politikusoknak az országban. Persze, az én életemben is vannak nehézségek, akárcsak másokéban. Ettől függetlenül igyekszem nyitott szemmel járni mindenfelé, és próbálok figyelni a potenciális erőforrásokra, bármilyen területről is legyen szó.
Abban azért egyetértünk, hogy a magyar társadalom nem nevezhető éppen optimistának?
Igen, teljes mértékben.
A szemléletváltásra már óvodás, vagy iskolás kortól tudatosan kell nevelni a fiatalokat?
Akár az iskolákban, akár a családokban, de mindenképpen meg kell győznünk a fiatalokat arról, hogy minden esetben a pozitív élményeket helyezzék előtérbe. A magyarság sajnos hajlamos kizárólag a rossz és működésképtelen dolgokra koncentrálni. Egy mindennapi, normális embernek lassan már azt is el kell fogadnia, hogy a tragédiák, a rossz hírek sokszor például a sajtó számára is érdekesebbek. Ettől függetlenül én magam próbálok másfajta hozzáállást mutatni. Ha a jövőben a fiatalokba egészen kicsi koruktól fogva sikerül belenevelni az optimista szemléletet, akkor valószínűleg sokkal előrébb jutunk majd.
A nevelés és a pozitív szemlélet a Magyar Vöröskereszt számára is fontos, melynek Ön az elnöke. Mi a célja a bázisóvoda-programnak?
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Magyar Vöröskereszt a legnagyobb humanitárius szervezet, amely 130 esztendeje működik. Több mint 10 évvel ezelőtt kezdtük el a bázisiskola-programunkat, melynek lényege, hogy az érintett intézményekben módszeresen foglalkoznak a vöröskereszt szellemiségével, céljaival. Ilyen például a véradás, vagy éppen az elsősegélynyújtás elsajátítása. Kerülhetünk ugyanis olyan helyzetekbe, amikor életek is múlhatnak azon, hogy tudunk-e hirtelen és megfelelően reagálni. Később felvetődött, hogy a programunkat terjesszük ki az óvodákra is.
Így a kisebbeknek játékos formában igyekszünk megmutatni, hogy felnőttként miben tudnak majd segíteni embertársaiknak. Próbálunk jelen lenni az egyetemeken is, mivel számunkra rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a Vöröskereszt megfelelő utánpótlását. Vas megyében egyébként jelenleg négy bázisóvoda működik, Szombathelyen pedig a ma felavatott Kőrösi Csoma Sándor utcai intézmény az első. Országosan már több mint 160 bázisiskolánk van.
Világlátott ember, számtalan országban járt már, Szombathelyen pedig visszatérő vendég. Így aztán igazán van összehasonlítási alapja akár a külföldi, akár a hazai városokkal szemben. Milyennek látja ma Szombathelyt?
Szerencsére büszkén mondhatom, hogy jó barátság köt a vasi megyeszékhelyhez. Azt mindig hangsúlyozni kell, hogy Szombathely földrajzi fekvéséből, valamint az osztrák határ közelségéből adódóan korábban más pozícióban volt, és jelenleg is más helyzetben van, mint a magyar városok többsége. Ausztria uniós csatlakozása, valamint később a határok megnyitása pedig hozzájárult ahhoz, hogy az osztrákok a nyugat-magyarországi városokkal erőteljesebb kapcsolatokat építsenek ki. Azt gondolom, hogy Szombathelyen is komoly lehetőségek vannak. Ezek kiaknázásához arra lenne szükség, hogy a város közúti megközelítése könnyebb és gyorsabb legyen. Az útfejlesztéseket persze el lehet végezni. Ez nyilván a város érdeke is.
Bevallom furdalja az oldalam a kíváncsiság, milyen az, ha valaki egy tradicionális, királyi család nevét viseli? Kezdettől fogva másként néztek Önre?
Igen, de számomra születésem óta ez a normális. Kívülről persze ez másként tűnhet. Ettől függetlenül én a Habsburg névvel élem le az életem, s erre egyébként büszke is vagyok. Édesapám soha nem mondta, hogy mit kell tennem, mit, hogyan csináljak, csupán egy dolgot kért határozottan. Mégpedig azt, hogy mindig lelkiismeretesen és a lehető legjobban végezzem az éppen aktuális teendőmet. Tehát a saját pozíciómban próbálom mindig a legtöbbet tenni. Ennek szellemében élek.
Névjegy – Habsburg György
Születési hely, idő: Starnberg (Németország), 1964. Dr. Habsburg Ottó és Regina von Sachsen-Meiningen gyermeke.
Tanulmányai: jog, történelem és politológia.
Családja: 1993 óta él Magyarországon, családjával jelenleg Sóskúton laknak. János Frigyes oldenburgi herceg lányát, Eilika hercegnőt 1997 októberében vette feleségül. Három gyermekük született: Habsburg Zsófia (2001-ben), Ildikó (2002) és Károly Konstantin (2004).
Vezető pozíciók: Korábban német, magyar és közép-európai televíziós csatornáknál dolgozott. 1996 óta a Magyar Köztársaság nagykövete, 2004 decemberétől a Magyar Vöröskereszt elnöke.
Nyelvismeret: német, angol, francia, spanyol és magyar.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
