A közelmúltban végezte az 1000. TPLO beavatkozást dr. Peresztegi Attila, a Szombathelyi Állatkórház ortopéd specialistája. A szakember közel 10 éve alkalmazza ezt az újabb műtéti megoldást az elülső keresztszalag-szakadás gyógyítására. Ennek kapcsán ültünk le beszélgetni az állatorvossal, aki, ha még nem is adott ezer interjút a témában, de már sokszor beszélt a módszerről és most is ugyanolyan lelkesedéssel avatott be minket a részletekbe.
„Mostanra rutinműtétként végzem a TPLO operációkat, 40-45 perces a beavatkozás. Az évek alatt egyre modernebbek lettek hozzá az eszközök és én is egyre nagyobb gyakorlatot szereztem. De amikor annak idején elkezdtem alkalmazni a technikát, még sokkal hosszabb ideig tartott az operáció, 2,5–3 órán át. Akkor azzal viccelődtem a kollégáimnak, ha eljutunk az ezredik műtétig, azt ingyen megkapja a gazdi. Ez pedig néhány héttel ezelőtt meg is történt” – mondja mosolyogva a szakember, aki külön örült annak, hogy az ezredik kutyus gazdája kisállat fizioterapeuta, szakmabeli.
Mexet egy benzinkútnál dobták ki nyolchetesen
„Mex most nyolcéves, keverék kutyus, állatmentőktől fogadtuk örökbe nyolchetesen. Kidobták egy benzinkútnál” – ezt már Vajkyné Nagy Andrea az 1000. TPLO kutyus gazdája árulta el nekünk.
Andreáék Tótvázsonyban élnek egy farmon, ahol lovak, kisállatok bevonásával tartanak terápiás foglalkozásokat, fejlesztő táborokat. Mex nagyon szeret szaladgálni, játszani a lovakkal. Egyik alkalommal, amikor elfutott az egyik ló után, három lábon jött vissza.
„Mivel kutya-fizioteraputa is vagyok, egyből tudtam, hogy nagy a baj, elszakadhatott az elülső keresztszalagja. Nem is volt kérdés, hogy Szombathelyre Peresztegi doktorhoz viszem Mexet, hiszen elég sok páciensemet műtötte a doktor úr és kivétel nélkül mindegyik szépen és gyorsan gyógyult” – mesélte a hölgy, és azt is elárulta, kedvence három héttel a műtét után ügyesen terheli a lábát, szép a műtéti heg. Elkezdték a gyógytornát, nagyon jól van a kutyus.
„Egy-két percig fel sem tudtam fogni, hogy nem kell fizetnünk a műtétért, nagyon meglepődtünk a férjemmel, nagyon örültünk. Hálásak vagyunk ezért is és a szakértelemért is Peresztegi doktornak és persze a csapatának" – mondta a gazdi.
Rendkívül gyakori az elülső keresztszalag-szakadás
Peresztegi Attilától megtudtuk, a kutyák, macskák életében gyakori probléma - ami Mexszel is történt - a térdízületnél az elülső keresztszalag sérülése, szakadása. „Ennek gyógyítására korábban többféle szalagpótlási technikát használtunk. Ennél a módszernél viszont nincs szalagpótlás, hanem egy biomechanikai stabilizáció történik. Amikor a térdízületről készítünk speciális beállítással egy röntgenfelvételt, akkor a sípcsont hossztengelyére szerkesztünk egy vízszintes tengelyt és ahhoz képest mérjük a sípcsont ízületi felszín szögét” – magyarázta az állatorvos.
Ez a szög ideális esetben 20-22 fok, azonban ez szinte csak az agarakra igaz, hiszen versenyeztetésre, vadászatra tenyésztették őket, kényesen ügyeltek erre, fontos volt a terhelhetőség. Más fajták tenyésztésénél a külső jegyeken volt a hangsúly. Tehát az összes többi kutyánál ez a felszínszög magasabb 20-22 foknál, akár 25-32 fok is lehet. Ők pedig a meredekség miatt hajlamosabbak az elülső keresztszalag-szakadásra, mivel állandó feszülés alatt van a szalag. A combcsont, ahogy a sípcsontra érkezik, hátra akar csúszni - mert arra lejt -, ez okozza a feszülést. Először tápanyagellátási zavarok, kisebb mikroszakadások jelentkeznek, később akár egy rossz mozdulat miatt elszakadhat az elülső kereszteződő szalag.
A módszert Amerikában fejlesztették ki
Az úttörő megoldást a problémára egy amerikai ortopéd sebész és egy szerb gépészmérnök fejlesztette ki. Azt mondták, ha ez a szög magas és ez problémát okoz, akkor le kell csökkenteni a szöget az elszakadt szalagú kutyáknál 0 és 10 fok közé, mert a combcsont akkor előre akar majd csúszni, nincs szükség az elülső keresztszalagra. A hátulsó pedig ezt az előrecsúszást megfogja.
„Amikor ezt elmagyarázom a gazdiknak, rögtön megijednek, hogy a műtét után a terhelés miatt biztosan elszakad majd a hátsó keresztszalag is, de mindig megnyugtatom őket, hogy a hátsó keresztszalag 3-4-szer erősebb az elülsőnél” – tudtuk meg Peresztegi doktortól, aki a közel 30 éves pályája alatt mindössze két hátulsó keresztszalag-szakadást látott, elülsőt viszont napi hármat lát el.
Ez nem jelenti azt, hogy amelyik kutyánál magasabb ez a szög, biztosan elszakad majd az elülső keresztszalagja, de ez egy hajlamosító tényező, ahogy a térdkalács ficam is a kistestűeknél, valamint az elhízás. De sportkutyáknál, vadászkutyáknál, hiperaktív négylábúaknál is nagyobb az esély.
„Elsőre túl durvának tűnt, aztán láttam az eredményeket”
A TPLO műtét során először a sípcsont fejét egy köríves csontfűrésszel átvágják, a körív mentén pedig a csontszegmenst forgatják előre, így csökken a szög. Ehhez pedig a módszer kifejlesztői megalkottak egy táblázatot is, amelyben szerepel többek között, hogy attól függően, mekkora a kiindulási szög, hány millimétert kell forgatni, hogy elérjék az ideális állapotot. Ezek után egy csontlemezzel és csavarokkal rögzítik a két csontot. Ez lényegében olyan, mint egy csonttörés, csak egy átalakított pozícióban rögzítik. A két csont összegyógyul és a szög nem mozdul el. 4-5 hónappal később pedig eltávolítja a lemezt és a csavarokat a szakember.
Jóval hatékonyabb
A szalagpótlásos műtéteknek 80-85 százalékos volt a sikeressége, a TPLO viszont 95 százalékos hatékonyságú. Ez volt tehát a legfőbb érv, ami miatt Peresztegi Attila elsajátította ezt a módszert nyíregyházi kollégájától közel tíz évvel ezelőtt.
Bár napi 3-4 elülső keresztszalag-szakadást lát az állatorvos, nem minden esetben alkalmazza a TPLO-t. Amennyiben a szakadás a térdkalácsficam szövődményeként jelentkezik, akkor mérlegel, és ha nem lehet megoldani TPLO technikával, akkor a térdkalácsficam-korrekció és a klasszikus szalagpótlásos technika mellett dönt.
Ha viszont a TPLO-t lehet alkalmazni és a gazdi is rábólint, akkor nagyon fontos, hogy a műtét után két hétig, a varratszedésig meg kell akadályozni, hogy az állat a műtött területhez hozzáérjen, a legjobb erre a műtéti gallér.
Elengedhetetlen, hogy már az operáció másnapjától sétáljon a kutya: rövid pórázon, lassú séta javallott. Arra is figyelni kell, hogy ne erőltesse túl magát az állat. 7-8 hétig ez nagyon fontos.
A műtét után fájdalomcsillapítókat, antibiotikumot, ízületvédőket alkalmaznak a gyógyulás érdekében.
Több száz kilométerről is hozzák a négylábú pácienseket
„A hathetes kontrollon az esetek nagy százalékában már egy 80 százalékos végtaghasználatot tapasztalunk. A szalagpótlásos technikánál ez 50 százalék szokott lenni és majdnem mindig kifelé áll a műtött láb. Persze, ahogy erősödik és gyógyul az állat ez valamennyire korrigálódik, de nem teljesen” – teszi hozzá az állatorvos, akihez több száz kilométerről is hozzák a négylábú pácienseket.
Az elülső keresztszalag-szakadásnál óhatatlanul elindulnak krónikus gyulladások, amik fájnak. A külső szalagpótlásos kutyáknál a röntgent nézve évek múlva sokkal durvább krónikus gyulladásokat lehet látni, mint a TPLO technika alkalmazása után, tehát ezeket a gyulladásokat is lehet vele késleltetni – zárta a beszélgetést Peresztegi Attila, aki már 2013 óta tagja a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesületnek. Ez a szervezet jegyzi azokat az állatorvosokat, akik nagyon magas szinten foglalkoznak ortopéd sebészettel, csontsebészettel. Nagyon szigorú feltételekkel lehet valaki az egyesület tagja.
A szakember rendszeresen ortopédiai és neurológia továbbképzéseken vesz részt, az új eljárások és technikák elsajátítását tartja fő céljának, hogy kisebb és nagyobb testű páciensei minél kevesebb kellemetlenségen essenek át, és minél gyorsabban gyógyuljanak.
