Komoly visszhangja volt a tavalyi év végén megjelent, a külföldi rendszámú autók magyarországi használatáról szóló írásunknak. A hatósági fellépésekről és a perekről szóló cikkünk után dr. Hankó Faragó Miklós ügyvéd, Európa jogi szakjogász rengeteg megkeresést kapott (Békés megyétől Bécsig). Az államot még mindig nem igazán érdekli, hogy a szabályozásnak milyen következményei vannak. Érdekes fejlemény az ügyben, hogy a bíróságok is reagáltak: Hankó Faragó Miklós szerint több ügyet felfüggesztettek addig, amíg az Európai Bíróság nem ad ki állásfoglalást az esetekről.
Ahogy arról már beszámoltunk, több szempontból ellentétes az uniós joggal a nemzeti szabályozás, ezért is készül az EU átfogó rendelete, így belátható időn belül várhatóan nem lesz büntetendő cselekmény magyar állampolgárként külföldi rendszámú autót vezetni. Azonban az EU malmai sem őrölnek sokkal gyorsabban, mint a magyar bürokráciáé, ezért aztán egy ideig még a most hatályos jogszabályoknak kell megfelelni.
A szombathelyi ügyvéd szerint a magyar ügyek sajátossága, hogy a magyar hatóságok célja nem a tájékoztatás és a jogkövető magatartásra ösztönzés volt – bár különbség mutatkozott a rendőrség és NAV gyakorlata között -, hanem a büntetés. Ráadásul még rendszeresen csőbe is húzták az autósokat: akadtak olyanok, akikkel utólag bevitették a szükséges papírokat, majd arra való hivatkozással, hogy csak a helyszínen fogadhatóak el a dokumentumok, jól megbüntették őket.
Hankó Faragó Miklóst arról kérdeztük, hogy az elmúlt három hónapban mennyi változást sikerült elérni a még mindig zajló ügyekben.
- Tavaly december elején arról beszélgettünk, hogy a Magyarországon külföldi rendszámmal közlekedő járművek vezetőinek és üzemben tartóinak milyen hatósági vegzálással, és milyen brutális összegű bírsággal kell számolnia. Változott-e azóta ez a helyzet?
- A jogszabályok tartalmát, és a hatóságok hozzáállását tekintve nem nagyon, de a bíróságok szemléletét illetően jelentősen. Még decemberben indultak olyan pereim, és tudok más hasonló ügyekről is, amelyek a leggyakrabban eljáró két hatóság, a rendőrség és a NAV határozatainak közigazgatási bírósági felülvizsgálatára irányultak. Már a decemberi cikkben említett, megnyert peremben is kiderült, hogy a magyar szabályozást korántsem sikerült helyesen, szakszerűen, és más törvényi vagy közösségi jogi előírásoknak megfelelően megalkotni, így egy-egy jogerősen elmarasztaló hatósági határozat esetenként sikerrel támadható bíróság előtt.
Rögtön szeretném azonban a figyelmet felhívni, hogy az ilyen ügyekben is csak akkor tud hatékony segítséget adni egy ügyvéd, ha lehetőleg az eljárás legelső pillanatától kezdve képviseli az érintettet, tehát lehetőleg még az igazoltatás során, az út mellől kérje ki telefonon az ügyvédje tanácsát az, akit igazoltatnak, és valamelyik okirat hiányzik vagy kifogásolják annak tartalmát. Ezt a jogát nem tagadhatja meg egyetlen hatóság sem!
- Ha jól tudom, az egyik fő probléma a magyar szabályozással az, hogy amennyiben valakinek az iratait az út melletti igazoltatás során hiányosnak vagy helytelennek ítélik a hatóságok, akkor később már ezeket nem pótolhatja az ügyfél.
- Pontosan így van, és ez az a pont, ahol felmerülhet a közösségi joggal történő ütközés lehetősége is. Ezt nem csak én gondolom így, hanem az ilyen ügyekben eljáró bírák közül többen is, mert Szombathelyen is és Székesfehérváron is felfüggesztettek több ügyemet azért, mert az eljáró bíró szükségesnek és indokoltnak tartotta előzetes döntéshozatal céljából megkeresni az Európai Bíróságot. Ez egy speciális eljárás, amelynek során az Európai Bíróság arról nyilatkozik, hogy egy adott közösségi jogi jogszabályt milyen szempontok alapján kell értelmezni, és amennyiben az derül ki, hogy az értelmezés eredményeként a nemzeti jogszabály ütközik az európaival, akkor a közösségi jog alapján kell eldönteni az ügyet, azaz a nemzeti jogszabályt félre téve kell határozni.
A beadványaimban én magam is részletesen hivatkoztam a magyar jogszabályok és a magyar hatósági gyakorlat közösségi joggal ellentétes voltára, amelyről mellesleg Szabó Máté ombudsman is hasonlóan vélekedett két jelentésében is, de az Európai Bíróság korábbi döntéseiből is levezethető az, hogy a magyar szabályozás sérti a személyek szabad mozgásához és a tisztességes eljárás követelményéhez való jogot, esetleg más jogszabályt is.
Ezekben az ügyekben addig nem fog dönteni a magyar bíróság, amíg a luxemburgi bíróság állást nem foglal. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez korántsem automatizmus, természetesen minden ügyben egyedi döntést hoznak a magyar bíróságok, és csak akkor lehet esély az eljárás felfüggesztésére, ha az érintett kérelmére, az ügy összes körülményének figyelembe vételével ezt indokoltnak tartják. Születhet tehát az állampolgár számára kedvező és kedvezőtlen döntés egyaránt, és egy harmadik lehetőség az eljárás felfüggesztése, és előzetes döntéshozatali eljárás megindítása.
- Mi változott a tavaly szeptemberi jogszabály-módosítás után?
- Egyrészt az idegen nyelvű okiratok fordítására vonatkozó értelmetlenül szigorú előírások valamelyest enyhültek, ma már minden megkötés nélkül, bármilyen fordítást el kell fogadniuk a hatóságoknak, mert a jogszabály is úgy fogalmaz, hogy „egyszerű fordítást” is elegendő bemutatni, néhány más szabály is változott, de a lényeg nem: nagyon gondosan kell eljárnia annak, aki külföldi rendszámú autót vezet Magyarországon.
Ezek az eljárások és büntetések semmilyen más célt nem szolgálnak, mint a költségvetési bevételek mindenáron való növelését, és a hatósági önkény burjánzását. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy az ezt megelőző hónapokban súlyos tízezreket kellett kifizetni egy-egy oldalnyi szöveg lefordításáért, amely már egyetlen érintettnek sem fog megtérülni.
A külföldiek számára is és az épeszű magyar állampolgár számára is érthetetlen magyar hatósági fellépéseknek persze gyorsan megszülettek a külföldi ellenlépései. Többen is megkerestek azzal, hogy külföldi útjuk során pl. az osztrák rendőrök kimondottan „utaznak” a magyar rendszámú autókra, és ahol lehet, belekötnek a magyar vezető irataiba, esetenként nem is nagyon titkoltan azért, mert az osztrák állampolgárokat is egyre gyakrabban érik hatósági atrocitások, ha Magyarországra jönnek.
- Várhatóan milyen gyorsan dönt az Európai Bíróság? Mi hozhat változást ebben a helyzetben?
- A Bíróság döntése bizonyosan hónapokat vesz majd igénybe, előre nem lehet pontosan tudni mikorra várható az állásfoglalása. Ezzel párhuzamosan azonban folyik a már korábban is említett rendelet-tervezet vitája. Ez „a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének egyszerűsítéséről” szól. Az Európai Bizottság becslése szerint a javaslat elfogadása esetén a vállalkozások és az autótulajdonosok mintegy 1,45 milliárd eurót takaríthatnak meg évente, ami óriási összeg.
Az uniós polgárok egy átfogó közvélemény-kutatás során úgy ítélték meg, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma azok számára, akik másik EU-tagországban tartózkodnak, telepednek le vagy vállalnak munkát, létesítenek vállalkozást. Erre próbál megoldást adni a rendelet majdani hatályba léptetése, és a Bizottság egységes szabályozás kialakításával próbálja egyszerűsíteni a forgalomba helyezési eljárást, a költségek csökkentését, a bürokratikus akadályok elhárítását, és a hatósági zaklatások megszüntetését.
E rendelet hasznos lesz majd az uniós polgároknak, azok számára, akik egyszerűen csak más tagállamban hosszabb ideig tartózkodnak majd. Ez valahol az Európai Unió lényege, hiszen az unió polgárai számára – és mi is azok vagyunk – minél hatékonyabban biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Az unió a polgárokért és nem a kormányokért van!
