A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság csoportkörének sorsolását 2022. április 1-jén, magyar idő szerint 18 órakor (helyi idő szerint 19 órakor) tartják Dohában. A sorsolás időpontjában az interkontinentális pótselejtezők két és az európai pótselejtező A ágának győztese még ismeretlen. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) határozata értelmében ezt a három résztvevőt automatikusan a leggyengébb csapatokat tartalmazó utolsó kalapból húzzák.
Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa e választás hatásait vizsgálta. Számításai szerint a pótselejtezőről bekerülő lehetséges legjobb csapat FIFA-világranglistán elfoglalt helyezésének használata javítaná a csoportok kiegyensúlyozottságát, azaz igazságosabbá tenné a világbajnokság lebonyolítását. A FIFA megkérdőjelezhető döntése többek között a háborúban álló Ukrajna továbbjutási esélyeit is csökkenti.
A labdarúgó-világbajnokságon játszó 32 válogatottat nyolc négycsapatos csoportba sorolják, melyekből az első két-két helyezett jut a legjobb 16 közé. Emiatt kulcsfontosságú a csoportok kiegyensúlyozottságának biztosítása, hiszen, ha három erős csapat összekerülne egymással, akkor egyikük garantáltan kiesne a csoportkörben. A 2014-ig használt sorsolási rendszer számos kritikát kapott, ezért egy francia matematikus, Julien Guyon javaslata nyomán a 2018-as kiírásban a csapatokat a FIFA-világranglistán elfoglalt helyezéseik alapján osztották négy kalapba. Az egyetlen kivételt az jelentette, hogy a házigazdát hagyományosan az első kalapba, a legerősebb csapatok közé helyezték, ezzel növelve továbbjutásának valószínűségét.
A 2022-es kiírásban szintén ezt az elvet követték, azonban a koronavírus-járvány, illetve az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a pótselejtezőket nem sikerült márciusban befejezni. Így az április 1-i sorsolás előtt még csak 29 résztvevő kiléte biztos, három további helyre még több válogatott (Skócia, Ukrajna, Wales; Ausztrália, Egyesült Arab Emírségek, Peru; Costa Rica, Új-Zéland) is odaérhet. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség versenyszervezésért felelős bizottsága ezeket a csapatokat a negyedik, leggyengébb kalapba osztotta be, jóllehet FIFA-világranglistán elfoglalt helyezéseik tükrében néhányan kedvezőbb pozícióra lennének jogosultak.
Mi mást lehetett volna tenni? Több európai kupasorozatban (UEFA Bajnokok Ligája, UEFA Európa Konferencia Liga) hasonló probléma merül fel, amikor egy-egy selejtezőkör párosításait már azelőtt az előző kör küzdelmeinek befejezése előtt meghatározzák. Ilyenkor a nyitott párharcok győzteseit automatikusan a magasabb kiemelési együtthatóval rendelkező csapat értékelése alapján osztják be – ami logikus, hiszen egyrészt az előrébb rangsorolt csapat a favorit, a várható továbbjutó, másrészt miért ne segítenénk azt a gyengébb csapatot, aki sikert ér el erősebb ellenfele ellen? A szabály minden gond nélkül alkalmazható lenne a világbajnokság sorsolásakor is: ekkor az európai pótselejtező A ágának és az ázsiai–dél-amerikai pótselejtező győztese kerülne a 3. kalapba, helyettük pedig Dél-Koreát és Tunéziát húznák a 4., leggyengébb kalapból.
Az eredmények
A kutatás a két kalapbeosztási eljárás, a hivatalos és a fent javasolt alternatív opció összehasonlítására irányult. A sorsolási folyamat reprodukálása nem triviális feladat, mert azonos konföderációból két nem európai csapat nem kerülhet azonos csoportba, míg az európaiakból legalább egy, legfeljebb viszont kettő játszhat egy csoportban. A világbajnokság lehetséges csoportbeosztásait 100 ezer szimulált sorsolás alapján elemeztük, miközben meghatároztuk a pótselejtező várható győzteseit, és az egyes csoportokból továbbjutó csapatok halmazát is.
A csoportok várható erőssége alapján azt látjuk, hogy az általunk javasolt alternatív kalapbeosztás csökkenti a csoportok kiegyensúlyozatlanságát; ajánlásunkat megfogadva a sorsolás igazságosabb lenne. Mivel a válogatottak csak egymás rovására juthatnak tovább, néhány csapat indokolatlan hátrányba kerül a hivatalos mechanizmus alkalmazása miatt. Például Mexikó, az Egyesült Államok, Szerbia, Lengyelország, valamint az ázsiai–dél-amerikai pótselejtező győztesének (feltehetően Peru) továbbjutási esélye legalább 1 százalékponttal csökken a FIFA döntése miatt.
Különösen érdekes Ukrajna helyzete. Az Ukrán Labdarúgó Szövetség 2022. március 3-án az orosz invázió miatti háborús állapotok, az utazás és a felkészülés lehetetlenné válása miatt kérte mérkőzéseinek elhalasztását, amit az érintettek érthető módon egyhangúan elfogadtak. A szolidaritás arra viszont már nem terjedt ki, hogy ennek megfelelő sorsolási politikát használjanak a világbajnokságon: ha az ukrán válogatott valamilyen csoda folytán mégis pályára léphetne Katarban, továbbjutásának valószínűsége több mint egy százalékponttal csökkenne pusztán a kényszerű időpont módosítás miatt.
Összefoglalva, a FIFA megkérdőjelezhető választása nem elhanyagolható következményekkel járt a világbajnokság csoportbeosztásának igazságosságára nézve. Szerencsére még nem késő korrigálni, és a háborúra hivatkozva újra sorsolni a 2022-es labdarúgó-világbajnokság csoportjait.
Az eredményeket részletesen bemutató, Why FIFA should re-draw the 2022 World Cup című műhelytanulmány itt olvasható.
