Egy Kanadából Dubajba tartó civil utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket, - számolt be csütörtökön az MTI az esetről. A hír szerint a repülőgépet bombafenyegetés érte. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint a Gripen-pár az utasszállítót a magyar határnál elfogta és elvégezte az azonosítást.
A gép a repülési tervtől nem tért el, és a rádiókapcsolatot is felvette a magyar polgári légiforgalmi irányítással. A Gripenek aztán a határig kísérték a gépet, ahol átadták a román légierő készenléti szolgálatának, majd visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.
A Népszava információi szerint viszont ennél súlyosabb volt a helyzet. A gépet nem az azonosítás érdekében fogták közre a Gripenek, a rendelkezésre álló információk szerint az utasszállítót bombafenyegetés érte.
A lapnak névtelenül nyilatkozó szakember szerint a vadászgépek, egy, a közelükben esetlegesen felrobbanó repülővel aligha tudtak volna mit kezdeni – legfeljebb maguk is felrobbannak. Valójában azt kellett mérlegelni, lelőjék-e az utasszállítót.
A 2001. szeptember 11. után ugyanis a kormányok úgy alakították a jogrendjüket, hogy akár le is lőhessék a terrorista céllal eltérített polgári légi járműveket, ha veszélyt jelentenek a civil lakosságra. Magyarországon az első Orbán-kormány hozott egy kormányhatározatot, ami az úgynevezett Nemzeti Döntéshozó Személy (NDSZ) kezébe adta a döntés jogát.
Az adatvédelmi ombudsman 2008-ban egy, a Népszava által kezdeményezett vizsgálat nyomán közölte:
a terrorista céllal eltérített, és fegyverként használt légi jármű (Renegade) elleni tevékenység érdekében a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt személy léphet fel
. Az erről szóló kormányhatározat szigorúan titkos minősítését 2005. április 14-én törölték. Ennek ellenére mindössze annyi tudható, hogy a percek - adott esetben másodpercek – alatt meghozandó végzetes döntés jogát a mindenkori honvédelmi miniszter egy meg nem nevezett tábornokhoz delegálja.Vagyis, egy magyar tábornok döntött úgy, hogy az elfogott utasszállító repülőgép folytathatja az útját.