Volt egyszer egy Amerika - Shrek-színű itallal, Limuzinnal és a csodálatos Amélie-vel (Hollywood Classics 6.)

A hat szerencsés szám lett Szombathelyen, és ezt nem azért írom le, mert vidéken a helyi értékeket mindig meg kell böcsülni. Hanem, mert ez a csütörtök esti monstre filmzene-folyam, a 6. Hollywood Classics tényleg kikapcsolt, felért egy őszi Jade köves ránctalanító masszázzsal.

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

Se egy szalagátvágás, se egy beszéd: juhé!

Alig hittük el, hogy nem használta ki a város vezetése a választások előtt néhány órával a megnyilatkozási lehetőséget. Pláne, hogy előre kalkulálható a Hollywood Classics sikere. De nem! (Csak Hende Csabát köszöntötték nyilvánosan. Mellette családostul Koczka Tibor fideszes képviselőjelölt és helyi közszolgálati médiavezető, valamint Lazáry Vikor és párja is felvonult.) Ez volt az az este, ami előtt senki sem mondott hosszas üdvözlő beszédet, és mi már ezért is külön és nagyon hálásak tudunk lenni!

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

Volt viszont más: vörös szőnyegen toporgás, gyereklánnyal limuzin-fotózás, hangos szabadtéri tűzijáték (újdonság a kinti LED-fal, ami szórakoztatóbbá tette a kültéri toporgást). Az idő is kegyes volt hozzánk, így a legtöbben kabát nélkül érkeztek, a korábbi évekhez képest pedig simán bejuthattunk. Elmaradt a tolongás, ezért is hála (az égieknek is).

Csajos filmjeink: Szex és New York, Amélie és Bridget Jones

Ahogy a zenekar belecsapott a Karib-tenger (kalózainak) hullámaiba, már éreztük, dinamikusak, egységesek és jó formában vannak. Pejtsik Péter (zeneszerző, hangszerelő, előadó, karmester, az After Crying alapítója) vibráló zenei egyénisége és személyisége, lelkesedése idén is magával sodorta a szombathelyi csapatot, számról számra jobban és jobban élvezzük ezt a banzájt.

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

És végre olyan mozikból válogattak filmzenéket, amiket imádtunk, és lehetett közben nagyokat nosztalgiázni. Amélie, Eredet, Volt egyszer egy Amerika... hogy csak párat említsek.

Apropó, Volt egyszer egy Amerika, a filmtörténet (amerikai vonal) egyik legszívbemarkolóbb jelenetével, az éles vágással az elején, aztán következik a lassított felvétel és a lövés... Ennio Morricone Cockeye's songja szívbemarkolóan szólt, élőben még inkább, muszáj volt könnyeket ejteni... nekünk már ezért érdemes volt eljönni.

Ja, külön köszi Chaplinért – nem lövöm le, hátha megnézi még holnap, szenzációs!

Az ütős szekciónak is dicséret jár, a James Bond filmben vagy a Gyűrűk Urában fel is jegyeztük magunknak: beleborsóztunk, úgyhogy dicsérni kell!

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

A műsorvezetőkből viszont láttunk már jobbakat. Czippán Anett helyes és határozott (emlékeim szerint azért Dobó Kata vagy Ördög Nóra szellemesebb háziasszonyok voltak, de a második félidőre ő is sokat javul), tetszene is, ha lenne mellette egy karakteresebb pasi. Pindroch Csaba szeleburdi, aki nem mellesleg hadilábon áll saját szövegével és következetesen nem tudja kiejteni az idegen szavakat. Bájos lehetne ez, de annyira meg mégsem jön be. Tavaly Harsányi Leventének határozottan jobban ment ez a konferanszié szerep. Egy biztos, súlytalanabbak voltak így együtt, mint a korábbi évek párosai. Jó volt viszont, hogy felvezetőik mintha koncentráltabbak és rövidebbek lettek volna.

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

Nem vagyunk az a tehetségkutatókat végigizgulós fajta, Danics Dórát eddig jobbára csak bulvárlapok címlapoldalain láttuk, na jó, egyszer az X-Faktor legelején. Így nem volt nehéz meglepni bennünket a profizmusával. Nem is ragozzuk, jó választás volt, biztos megjelenés, jó hang, sugárzó színpadi jelenség. A helyi erő, Gáspár Eszter is bájos, de Dóra mellett azért van még mit tanulnia. Először is felejtsen el izgulni, aztán menni fog! :)

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

Színfoltként Horváth Ákos (a WSSz színésze) is domborított, nem esett le azóta sem, milyen fimet játszott el egymagában, ettől függetlenül jól szórakoztunk.

6. Hollywood Classics a Bartók Teremben

Bonyhádi Zoltán

Az estét egy apróság, pici taplóság akasztotta csupán csak meg: Berki Krisztián, aki az Édes Élet stábjával egy zeneszám közben libbent be a nézőtérre. Szerencsére mi nem láttuk, de fotósunk szerint ennyi történt: szétterült egy székben, nyomott egy szelfit magáról, mindezt lekamerázta a csatornája, aztán szám közben kivitte egóját a folyosóra. (Később összebalhézott valakivel a Szimfónia kávézóban. Gratulálunk neki!)

Mert fontos megmutatni, hogy hangversenyen vagyunk

BZ

Összegezés helyett

Ami az elmúlt években még döcögött, látszik, azokon is igyekeznek mindig javítani. Mérei Tamás és zenekara populárisra hangszerelt filmslágergyárában épp az a tuti, hogy fejlődőképes, az évek alatt nem fásult és merevedett le. Tavaly éreztünk egy holtpontot, amit idén úgy tűnik, sikerült átlépni. „Mindig lehet jobban”, hangzott el az idei év szlogenjeként egy sajtótájékoztatón, és bejött Méreinek, legalábbis a zenekarra és beválogatott filmzenékre mindenképpen. Extra taps-prémiumot szavaztunk nekik! Viszont jobb műsorvezető kerestetik:)