Vége Boris Johnson politikai karrierjének

Azonnali hatállyal lemondott parlamenti mandátumáról a volt brit miniszterelnök.

Boris Johnson döntésének közvetlen előzményeként kézhez kapta az arról szóló vizsgálati jelentést, hogy félrevezette-e a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.

Johnson tavaly júliusban távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségből, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban az általános járványügyi tilalom ellenére ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.

A korábbi kormányfő akkor még megtartotta alsóházi mandátumát, ám miután péntek este megkapta a képviselői előjogokat szabályozó alsóházi szakbizottság vizsgálati jelentését – amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra –, visszaadta képviselői megbízatását is. Ez azt jelenti, hogy véget ért Boris Johnson több évtizedes politikusi pályafutása, hiszen a törvényerejű brit parlamentáris konvenció kötelezően alsóházi képviselői mandátum elnyeréséhez köti a legtöbb vezető kormányzati funkció betöltését.

A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a korábbi miniszterelnököt az egyik parti miatt – amelyet születésnapján tartottak – a rendőrség még hivatali ideje alatt megbírságolta.

A partibotrány hatalmas felháborodást keltett a közvéleményben is, mivel a Johnson-kormány által 2020-ban, a koronavírus-járvány elhatalmasodása után elrendelt korlátozások idején hosszú hónapokig közvetlen hozzátartozók sem látogathatták egymást, sőt közterületen sem találkozhattak, ha nem egy háztartásban éltek, és a lakosság az utcára is csak különösen indokolt esetekben – például élelmiszerek vagy gyógyszerek beszerzése végett – léphetett ki.

A képviselői előjogok ügyében illetékes alsóházi szakbizottság március elején 24 oldalas előzetes vizsgálati jelentést tett közzé. Ennek fő megállapítása szerint négy olyan alkalom is volt, amikor Johnson azt bizonygatta az alsóházban, hogy az összejövetelek nem voltak törvénysértők, a bizonyítékok viszont arra vallanak, hogy e kijelentéseivel a korábbi kormányfő félrevezethette a képviselőket.

A bizottság márciusban meghallgatta Johnsont is, aki közölte: elfogadja, hogy félrevezetők lehettek azok a korábbi alsóházi kijelentései, amelyek szerint a Downing Streeten minden esetben betartották a járványügyi előírásokat és útmutatásokat. Hozzátette azonban, hogy ezeket a kijelentéseket jóhiszeműen, akkori legjobb tudása alapján tette, és soha nem állt szándékában a képviselők félrevezetése. Az alsóházi testület saját megállapításait és Johnson érvelését egybevetve végleges jelentést állított össze, és ezt kapta kézhez péntek este a korábbi kormányfő, aki ezt követően nyomban bejelentette távozását alsóházi képviselői posztjáról.

A parlament tudatos félrevezetése a brit politika normái alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások egyike, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették. Johnson azonban a képviselői mandátumának visszaadását bejelentő, péntek este közzétett hosszú közleményében azt írta: az alsóházi bizottság „egyetlen morzsányi bizonyítékkal sem” szolgált arra, hogy ő szándékosan vagy gondatlanságból vezette volna félre a képviselőket.

A korábbi kormányfő szerint az alsóházi szakbizottság a vizsgálati folyamatot „egyértelműen” arra használta fel, hogy eltávolítsa őt a parlamentből.

„Nem hazudtam, és meggyőződésem szerint szívük mélyén ezt a bizottsági tagok is tudják” – fogalmaz közleményében Boris Johnson. A korábbi kormányfő szerint a testületnek „a kezdetektől” az volt a célja, hogy őt „a tényektől függetlenül” bűnösnek találja.

Johnson először 2001 és 2008 között, majd 2015-től pénteki lemondásáig volt alsóházi képviselő. A Konzervatív Párt vezetőjévé – ezzel együtt miniszterelnökké – 2019-ben választották, miután hivatali elődje, Theresa May a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kötött szerződés parlamenti elfogadtatására tett kísérletek többszöri kudarca után lemondott. Még miniszterelnökké választásának évében parlamenti választást írt ki, amelyet vezetésével a Konzervatív Párt az utóbbi négy évtized legjobb eredményét elérve, kényelmes alsóházi többséggel megnyert.

Nagy-Britannia az ő miniszterelnöksége alatt lépett ki 2020. január 31-én az Európai Unióból. Kormányzati pályafutása előtt, 2008 és 2016 között Boris Johnson a londoni polgármesteri tisztséget is betöltötte.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek