Miért jelentkeztél erre a műsorra? Mit vártál, vársz tőle?
Érdekes kihívásnak tartottam, hogy nem kizárólag énekesekkel kell megméretnem magam, és mert jó lehetőség, hogy megmutatkozzam a hazai közönség előtt.
Avass be bennünket, hogy zajlik egy ilyen műsor? Milyen a hangulat, mennyi időt vesz el tőled? Mi a véleményed róla? Milyennek látod a szervezést, a zsűrit?
A műsor teljesen profi. Külföldi versenyekkel is felvenné a versenyt, ha lenne egyáltalán hasonló a világban. Ez a klasszikus zenei "Megasztár" szerencsére teljesen hazai találmány. Különösen jó, hogy hozzáértő zsűri (Batta András zenetörténész, Kesselyák Gergely karmester, Miklósa Erika koloratúrszoprán, Némethy Attila magyar zongoraművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész) ítél meg bennünket, akik az itthoni zenei élet prominens képviselői.
- A Virtuózok mellett tudod folytatni bécsi tanulmányaidat, vagy szünetelsz? Mennyire szól most erről az életed?
-Szerencsére a forgatási napok nem sok időt vesznek el a tanulmányi időmből, és az egyetemen is megértőek a professzorok. Tudják, hogy ez fontos, és drukkolnak is.
- Mennyire vagy lámpalázas, hogy érezted magad a tv felvételen?
- Koncerteken, előadásokon nem szoktam ilyen lámpalázat érezni. Azt hiszem egyrészt, mert ott már jobban kiismerem magam, mint egy tv-stúdióban, másrészt elég nagy a tét...
- Mesélj, milyen volt az adás után a fogadtatás? Azóta felismernek az utcán, megállítanak, szurkolnak neked, fiatal rajongók levelekkel bombáznak? Vagy még nincs akkora visszhangja...
- A visszhang abszolút pozitív volt. Barátaim, akik a kisfilmben is megjelentek külön örültek, hogy a magyar tv-ben viszontlátják magukat. Ettől eltekintve nem változott semmi. Hál'Istennek a siker is, az előadáshoz hasonlóan "klasszikus" , a celebélet hátrányai nélkül.
- Mit szól az iskolád ahhoz, hogy ilyen TV-versenyen megméretteted magad? Segítenek, vagy inkább lebeszélnek?
- Az egyetemen abszolút támogatnak. Tudják, hogy ez az első ilyen verseny a világon, és azt hiszem büszkék, hogy van ott valaki, aki képviseli az intézetünket.
- Hogy érzed magad Bécsben? Hányad éves vagy, mik a későbbiekben a terveid? Ha végzel, visszajönnél Magyarországra vagy vár a világ megannyi operaháza?
- Bécs remek hely. Rengeteg lehetőséget nyújt a fiatal énekeseknek a szakmai tapasztalatok szerzésére. Emellett Európa egyik kulturális fővárosa.
Most negyedik éve vagyok kint, szeretném a mesterképzést is elvégezni. Azután valószínűleg Németországban helyezkednék el.
- Szerepálmok?
- Ha nagyon merész szerepeket is idesorolhatok, akkor a távlati cél Verdi Jágója. De egyelőre a Lírai szerepkörben mozgok. A hangnak a súlyosabb szerepekig még érnie kell. És persze nekem is.
- Miért akar, ha akar egy kis srác operaénekes (és nem mondjuk Megasztár) lenni? Milyen iskolákba jártál, kiktől tanultál? Úgy tudom, szüleid is énekelnek....ez mennyire játszott szerepet...
- Én úgymond zenész családban nőttem fel. Szüleim tanárok és amatőr zenészek, a nővérem a Madách Színház művésze (még a bátyámnak is volt egy rockzenekara fiatalabb korában, szóval zenésznek mondhatjuk )
Én ebben nőttem fel. A szüleim kóruspróbáit végig játszottam gyerekként az asztalok alatt, folyamatosan hallva a zenét. Azt hiszem... rám ragadt. A szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában tanultam először éneket, ahonnan a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába vettek fel. Itt Németh Zsuzsától és Czeller Krisztinától tanulhattam.
- Az előadásban megcsillogtattad színészi képességeidet is...a színészet téged mennyire vonz? Hiszen úgy tudom a testvéred színésznő...
A színészet volt az első tervem a zenei pálya előtt. A nővéremmel korábban a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház "Valahol Európában" c. produkciójában együtt is játszottunk. Végül is az opera tökéletes pálya nekem, mert így a zene és a színészet mellett is megmaradhattam.
- Ha nem komolyzene...miket hallgatsz? Milyen hobbival kapcsolsz ki?
- Komolyzenét otthon ritkábban hallgatok. Ha az ember egész nap azzal dolgozik, nehéz vele kikapcsolódni. Inkább blues - zene szól otthon, de a keményebb rock is belefér. Leginkább a főzés kapcsol ki, mondhatjuk, hogy ez szinte az egyetlen hobbim. Emellett ázsiai harcművészettel szeretek foglalkozni (bár sajnos elég amatőrnek számítok) Mindkettő elég távol áll az operától, de épp ezért hat olyan nyugtatóan a munka után.
