A közel 12 ezer lakosú város, Celldömölk Vas megye keleti határán terül el. Azon a tájon, amelynek szelleme Nagy László, Berzsenyi Dániel és Weöres Sándor sok művét is áthatja. A Kemenesalján mostanság a vallási turizmus mellett a gyógy- és a "vulkánturizmusban" látják a jövőt. Van mire büszkének lenniük, hiszen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: nemrég, a Föld napján hivatalosan is megnyílt a páratlan látványosságokat felvonultató Vulkán Park, felfrissült és interaktív lett a Sághegyi Múzeum. A környéken két fürdő is csalogat a vulkán mélyéről feltörő gyógyvíz erejével. És amiért minden évszakban megéri a Ság hegyre felmenni: az ötmillió éves tűzhányó krátere, ami önmagában is pazar természeti látványosság. De vegyük sorra – miért is érdemes akár egy hosszúhétvégénél is többet a környéken időzni:
Családbarát gyógyfürdő, megfizethető árakon – a JUFA Vulkán Gyógy- és Élményfürdő
Az öt éve létesült celli vulkánfürdő a környék legfiatalabb és egyik legdinamikusabban fejlődő gyógyfürdője. Páratlan természeti környezetben, a Sághegy lábánál, 1600 négyzetméternyi vízfelülettel. Létrejötte óta folyamatosan fejlesztik, jelenleg egy nagyobb beruházás előtt állnak, de erről majd később.
Vize nem termál, annál jóval értékesebb, a gyógymedencékben kénes vulkanikus gyógyvízbe csobbanhatunk, amely magas nátrium-hidrogén tartalma miatt a mozgásszervi megbetegedések esetén különösen ajánlott. Akik reumatikus bántalmaiktól szabadulni vágynak érdemes kipróbálni a gyógyvizes kádat, a víz alatti sugármasszázst, a vízi gyógytornát, a szénsavas fürdőt, az iszappakolást vagy az orvosi masszázst.
A vulkánfürdőt nem csupán reumatikus panaszok esetén jó látogatni, hiszen magas színvonalon szépészeti és wellness-szolgáltatásokat kínálnak (fodrász, manikűrös, pedikűrös, szolárium, frissítő masszázsok). A szaunavilágukban (amely jövőre bővülni fog) a mostani szezonra aromagőzfürdőt, finn szaunát, sóbarlangot, infravörös szaunát kínálnak. Külön attrakciójuk a sósvizes kádfürdő, ahol a dézsában 20-22 százalékos a víz sótartalma. (Kiváló allergiásoknak, asztma ellen, ízületi, bőrproblémákkal küszködőknek.)
Az úszni vágyókat 25 m hosszú sportmedence (26-27 °C), kisebb tanuló medence (32 °C) várja, emellett találunk egy gyógyvizes medencét, élményelemekkel (33-34 °C), és egy termálmedencét (36-37 °C).
A fürdőzés mellett egyéb sportolásra is lehetőség nyílik, van strandröplabda- és kézilabda pálya. A gyerekeket a nyárban különböző attrakciókkal, például gyerekcsúszdás medencével, és kisgyermekmedencével is várják.
Nemrég a fürdő újabb fejlesztésekbe kezdett, az ausztriai szállodalánc, a JUFA (amely a minőségi ifjúsági és családi turizmust képviseli, szociális árakon) a gyógyfürdőhöz kapcsolódva négy hektáros kempinget és 40 szobás négycsillagos szállodát épít. Emellett 2013 decemberére a már meglévő fürdő a JUFA szálloda révén megújult gyógyászattal, új szauna-világgal, gyermek- és termálvilággal és pihenő egységgel, cső- és hullámcsúszdákkal, parkosítással valamint étteremmel bővül.
Barlangfürdő Mesteriben
Ne feledkezzünk el a Sághegy másik oldalán elterülő kicsinyke, ám annál barátságosabb gyógyhelyéről, a Mesteri Barlangfürdőről.
Mesteri közelében 1964-ben végzett szénhidrogén kutató fúrás tárt fel termálvizet, amelyre alapozva a községben ma családias hangulatú fürdő üzemel. (A kutak vize a kálcium - magnézium - hidrogén karbonátos termálvizek csoportjába tartozik, magyar szóhasználattal -földes-meszes- vizeknek nevezik.) A fürdő gyógyvize – több mint harminc év tapasztalata szerint - kedvezően befolyásolja a mozgásszervi, reumás panaszokat. Magas szénsavtartalma révén kedvezően hat a vérkeringési zavarokra is. A fürdőterületnek, mint rekreációs környezetnek szembetűnő értéke gazdag növényállománya.
A Mesteri Termálfürdőben két nyitott medence vár. (A 190 négyzetméter vízfelületű, 90 cm mélységű termálmedence 34-36 fokos, átlátszó, kellemes közérzetet biztosító vízzel.) A medence kerámia burkolatú és vízforgatóval ellátott. Emellett találunk egy gyógyvizes ülő medencét, egy fedett barlangfürdőt és egy "gyermek pancsoló" medencét is.
Kemenes Vulkán Park
Külön, akár egész napos programként is érdemes felkeresni a páratlan látványosságokat felvonultató vulkanológiai látogatóközpontot, amelyet nemrég, a Föld napján nyitottak meg. A Kemenes Vulkán Park névre keresztelt erődszerű objektum az ötmillió éves tűzhányó lábánál épült, és Magyarország egyetlen vulkánokat bemutató kiállítótere.
Az ezer négyzetméter alapterületű, többszintes látogatóközpont épületébe érkezők alulról felfelé haladva ismerhetik meg a tűzhányók működését és azok történetét, tizenegy bemutatóteremben a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök, érintőképernyős számítógépek, projektorok és táblagépek segítségével válhatnak az interaktív kiállítás részeseivé.
Lent a földszinten, a felfedezőteremben a gyerekek megtapinthatják a vulkanikus köveket, maguk is előidézhetik a vulkanikus hamuszórást. A Magma-kamra virtuálisan egy magmatest közepébe visz, a Tűzhányóteremben pedig vulkánkitöréseket generál egy szimulációs szoftver. Feljebb a gyerekek azt is megtanulhatják, milyen pozitív és negatív következményei lehetnek a vulkáni működésnek. A torony tetején, a kilátószobában pedig elénk tárul a Sághegy.
Külön érdekesség, hogy bolygóközi túrát is tehetünk, egy űrhajó-szimulátor segítségével a Hold, a Jupiter és a Mars vulkánjait is tanulmányozhatjuk.
A Kemenes Vulkánpark Látogató Központ időszakosan, április közepétől október végéig lesz nyitva - télen a karbantartásokat, fejlesztéseket végzik - a kiállítások pedig minden héten keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tekinthetők meg.
Sághegy Múzeum- kősimogatóval
Az ötmillió éves tanúhegy lábánál gondozott, virágzó szőlőskertek - a hegyvidék Magyarország legkisebb borvidékének része (amely a Somló és Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkot közös egységet). Savanykás „vesemosó” fehér borát hajdanán patikákban, gyógyszerként árulták. (Írásos feljegyzések szerint Otto von Bismarck kancellárnak is kedvelt itala volt, tőle származik a híres mondás: „A sági bor gyógybor!”)
Jó időben érdemes a tanúhegyet gyalogosan bejárni, fel a csúcsra kiépített madártani-, illetve geológiai tanösvény is vezet. (Ha a madártani ösvényen szeretnénk végighaladni, akkor a parkolótól induljunk, ha a geológiain, akkor a vulkánösvénnyel egy útvonalon haladjunk.) A hegy tetején magasodik a Trianoni-emlékkereszt, melyet 1934-ben, adakozásból állított a helyi lakosság az 1920-as békeszerződések emlékére. (1891-ben Eötvös Lóránd a hegy területén folytatta geodéziai kutatásait a róla elnevezett ingával. Kutatásainak jelentőségét ma is emlékoszlop hirdeti.)
Félúton még érdemes a Sághegyi Múzeumban is körbenézni, ahol a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét tárják elénk, korszerűen, interaktívan. Maga az épület is érdekes, hiszen hajdanán a bánya transzformátorháza volt. Kiállítóterét a közelmúltban több mint hetven millió forintból, a Kemenes Vulkánpark projekt keretében újították fel. Ennek során nem csupán a múzeum területe nőtt duplájára, de a környezete is felfrissült, árnyas játszópark és életnagyságú „kősimogatók” várják a gyerekkel túrázó családokat, ahol Magyarország köveit tanulmányozhatjuk. A vulkánosságról szóló játszókert része az óriás puzzle, amin a gyerekek a Föld kőzetlemezeit kirakva megfigyelhetik, hogy legtöbbször a kőzetlemezek torlódásakor jön létre vulkáni tevékenység. A forgatható táblaoszlopok segítségével a Föld legnagyobb vulkánjait ismerhetjük meg. (A múzeum április 15-e és október 15-e között szerdától vasárnapig 9.30-15.30 óráig tart nyitva, és belépődíj ellenében látogatható.)
A csúcson, a kráter szívében
A 279 méter magas bazaltvulkán kráterében határtalan a nyugalom. Lent a kráter gyomrában, kövekből turisták neveit olvashatjuk ki. Óriás puzzle a természetvédelmi területen. Szédítő látványt nyújt, virágzó napsütéses tavaszban órákig elnyújtózva éleznénk a csendet. Harapni lehet a friss levegőt, és ha jókor vagyunk jó helyen - a helyiek szerint - a kráternek olyan energetikája van, ami a fejfájást is elmulasztja.
A kráter egyedülálló látványosság hazánkban, a bányászat során, a tanúhegy kibányászásával került napvilágra. Közel 5 millió éves, jelentős része ma már tájvédelmi körzet.
A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták, a Borostyánút és Savaria útjait már ebből építették. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött, és a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna követ termeltek ki.
Évente egyszer, itt a kráterben, fúvószenekari hangversenyt is tartanak. Idén május 25-én délután is érdemes lesz felgyalogolni a csúcsra, ugyanis a kráter belsejének különleges akusztikája van.
Vallási turizmus
Ha Celldömölkön nyaralunk, feltétlenül látogassunk el a Szűz Mária római katolikus plébániatemplomba, amelyet 1747-48-ban Koptik apát irányításával építettek. Dömölk már a XIII. században is híres búcsújáróhely volt, ahol bencés szerzetesek telepedtek le.
A Szűz Mária-kegytemplom máriazelli mintára épült, tehát a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. A kápolna főoltárán fogadalmi képek és adományok láthatók, a tárházban pedig a korabeli Magyarország fapajzsra festett Mária-kegyképei, amelyeket 1748-ban a templomszentelési körmenetben hordoztak. Tizennégy oltár, szószék, keresztelőkút, feszületek és az ezüst gyertyatartók sokaságának szépsége lenyűgözi a belépőt.
Magyarország egyik legszebb barokk búcsújáró temploma mellett található a volt bencés apátság épülete, homlokzatán Mária szobrával. A kolostorban szálláslehetőség is van. (Jelentkezni lehet a 95 420 135 telefonszámon, vagy a zoltanatya_KUKAC_freemail_PONT_hu e-mail címen.)
A templom előtti téren az 1836-ban készült Szentháromság-szobor áll, nem messze pedig az 1755-ben épült Kálvária található, mely átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. (Celldömölk fő búcsúja szeptember 12-e, Mária neve napja előtti szombat-vasárnap.)
