Az ellenzéki előválasztás kibillentette az egyensúlyi helyzetből a két politikai tömböt. Az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos volt az ellenzék előnye, októberben viszont már érzékelhető, 4 százalékpontra nőtt a különbség. A választókorú népesség 39 százaléka ugyanis az ellenzéket támogatta, míg 35 százalék a kormánypártokat.
A kutatásból az is kiderül, hogy a fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja. A megyeszékhelyeken jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék, a többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll. A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól.
Ami a pártokat illeti, itt továbbra is a kormánypárt a legerősebb, a választókorú népesség 34 százaléka támogatja, egy hajszállal – 1 százalékponttal – kevesebben, mint egy hónappal korábban. Valamelyest javultak a DK, az MSZP, és a Párbeszéd pozíciói, némileg gyengültek a Jobbiké.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19, a harmadikon a Jobbik, 14 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az aktív választók körében, a Momentum 4 százalékos. A Párbeszéd a biztos szavazók csoportjában 3 százalékon áll, az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon.
