Az Európai Parlament ma hozta nyilvánosságra az első mandátumbecslést a májusi választások utáni parlamenti erőviszonyokról. A becslés a februárban, az Unió tagországaiban végzett közvélemény-kutatások adatain alapul, ezeket az EP felkérésére a Kantar összesítette.
Mivel a közvélemény-kutatás az adott ország pártjairól szól, ezeket a pártokat abba a pártcsaládba sorolták be, ahol jelenleg is vannak. De vannak olyan pártok, amelyek most számíthatnak EP-mandátumokra, de jelenleg nincsenek az Európai Parlamentben, így egyelőre nem tudni, képviselőik melyik pártcsaládhoz tartoznak. Így ezeket a pártokat a becslés az
Egyéb
kategóriába helyezte el.Az EP jelenlegi összetétele
Az EP jelenlegi legnagyobb frakcióját az Európai Néppárt (EPP) adja 217 képviselővel, ennek a pártcsaládnak a tagja a Fidesz is.
A második legnagyobb frakciója az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) van, 189 képviselő, ide tartozik az MSZP is.
Igaz, hogy az EP-ben nincs túl sok jelentősége a jobb-bal felosztásnak, de jelenleg a jobboldalhoz sorolható pártoknak 373, a baloldaliaknak 360 mandátumuk van, és 18 képviselő független. Vagyis, a most 751 fős Európai Parlamentben a jobboldal van többségben, és az EPP a legerősebb politikai erő.
A választások után várható összetétel
A mandátumbecslés szerint mindkét nagy frakciónak csökkenésre kell számítania. A jobboldali, Fideszt is magában foglaló EPP 2017 helyett most 183, az MSZP pártcsaládja, az S&D a 189 helyett 135 mandátumra számíthat.
A csökkenésnek több oka van. Egyrészt a Brexit (Nagy-Britannia távozása) miatt 46 képviselővel csökken az EP létszáma, összesen 705 képviselője lesz az Európai Parlamentnek.
A másik ok, hogy ahogyan feljebb írtuk, az EP-ben jelenleg képviselővel nem rendelkező pártok is mandátumokra számíthatnak. Őket a fenti grafikon az
Egyéb
, vagyis azOthers
kategóriába sorolta.Ha összeadjuk a bal- és jobboldali pártok várható létszámát, azt találjuk, hogy a baloldalon 301 (itt jelenleg 360 van) képviselő lesz, a jobboldalon 336 (jelenleg 373). De ennél is fontosabb, hogy
a jelenleginél jóval több képviselőcsoport között aprózódnak el a mandátumok.
A politikai következmény
Az Európai Parlamentben nincs olyan, hogy kormánypárt és ellenzék. Annak, persze, van jelentősége, hogy melyik frakcióban hányan ülnek, ugyanis gyakorlatilag minden egyes kérdésben külön-külön koalíciók alakulnak. Itt az is elképzelhető, hogy egy adott ügyben a politikai paletta ellentétes oldalán álló pártok fognak össze, és szavaznak együtt.
Vagyis, a Fideszt is magában foglaló Európai Néppártnak (EPP) hiába lesz a legtöbb képviselője, még több egyeztetésre kényszerül ahhoz, hogy álláspontja többséget szerezzen. Persze, ez ugyanígy vonatkozik a többi pártcsaládra is.
A legfontosabb következmény:
egyre kevésbé valószínű, hogy bármelyik pártcsalád meghatározó befolyást és többséget szerezzen az Európai Parlamentben. Tehát nem lesz olyan, hogy
mostantól mi irányítjuk Európát
Az európai parlamenti választás május 23-26. között lesz az Unióhoz tartozó országokban. Addig, persze, változhatnak a politikai erőviszonyok, az Európai Parlament mostantól kéthetente teszi közzé legfrissebb mandátumbecslését.
