A közelmúltban nagy figyelmet kapott az a 444.hu-n megjelent cikk, mely szerint Közép-Európa búcsúzik a fenyőerdőktől. Az írás a Németországban bekövetkezett drámai változásokról számol be: hatalmas területeken pusztulnak a fák, az okok gyökere pedig a klímaváltozásban keresendő.
Lapunk a hírrel kapcsolatban megkereste Németh Gábort, a Kámoni Arborétum vezetőjét aki – és elnézést, hogy kikotyogjuk előre a lényeget – nemcsak megerősítette a hírt, hanem még riasztóbb képet fest a szemünk előtt zajló változásokról.
A fenyvesek nálunk is pusztulnak, a tuja pedig rövid idő múlva eltűnik az egész országból
– adja meg a beszélgetés alaphangulatát a szakember, aki el is magyarázza az okokat.
Emelkedik az átlaghőmérséklet, egyre kevesebb csapadék hullik, egyre több a szélsőséges időjárási körülmény, amit a növények egyre kevésbé tolerálnak, immunrendszerük leromlik és a gyengültségi kórokozók ellen sokkal kevésbé tudnak védekezni.
A lucfenyők halálát leginkább a szúk okozzák. Ezek a kártevők mindig is jelen voltak a fenyőkben, csak éppen sokkal jobban érezték magukat a fák, a hűvösebb és több csapadék volt, így volt elég a gyantájuk, amivel el tudták pusztítani a kártevőket és meg tudták akadályozni a fertőzés további terjedését.
Drámaian pusztul a lucfenyő az Őrségben és Zala megyében is – tudjuk meg. Nem is nagyon telepítik őket újra. Felesleges lenne.
Ezt talán egy átlagember nem is veszi észre, hiszen nem mindenki sétál a fenyvesekben.
De nem kell olyan messzire mennünk, hogy lássuk, valami nagyon nincsen rendben. Néhány évvel ezelőtt kezdődött, hogy a ház körüli tujáknál elkezdtek leszáradni a kisebb ágak. Ezt a jelenséget szintén az elszaporodott tujaszú okozza, ami elég szomorú, de legalább lehet ellene valahogy védekezni.
De az elmúlt években megérkezett a borókadísz bogár is, ami a szövetekben okozza a kárt és sokkal nehezebb az ellene folytatott háború.
A tuják esetében hasonló a helyzet, mint a fenyőknél: a megváltozott hőmérsékleti és csapadékviszonyok miatt a növény legyengül és nem tud védekezni az úgynevezett gyengültségi kórokozók ellen.
„Radikális a tuják pusztulása, és velük együtt a borókáké és a hamisciprusoké is, és ennél csak rosszabb jön” – mondja Németh Gábor.
Itt van például a puszpáng példája, amelynek sokáig semmi baja nem volt, aztán 6-7 évvel ezelőtt – feltételezhetően a klímaváltozás miatt – szintén betegeskedni kezdett, és mára hírmondója is alig maradt. Az arborétumban is csak azért van belőle élő példány - tudjuk meg - mert folyamatosan védekeznek a kártevők ellen.
A tujasövények pusztulásával alapjaiban változik meg a lakókörnyezetünk, az udvarunktól kezdve a parkjainkon át a temetőkig.
A melegedés miatt Magyarország klímaövezetei is megváltoznak, és a folyamat várhatóan nem áll majd meg, sőt felgyorsul, és nagyon nagy bajok lesznek
– véli az arborétumigazgató.Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
