13 ország adataiból mi - ahogy nyilván Önök is - elsősorban Magyarországéira voltunk kíváncsiak, így a felmérés vaskos adathalmazára való tekintettel csak szűkebb pátriárkánkra szorítkoznánk (a régió többi országára keretes írásunkban térünk ki bővebben). Az első táblázat rögtön az egyik legizgalmasabb rangsorral ajándékoz meg minket, vagyis a 2009-ben leggyakrabban látogatott oldalak Top 10-es listájával. Ennek élén a térség többi országáéhoz hasonlóan a keresőóriás Google tanyázik, viszont innentől kezdve máris a többi közép-kelet-európai országhoz képest szokatlan trendet állítunk: második helyen a mi viharverte iWiWünk áll, őt a linkgyűjtő Startlap követi, majd a YouTube és a Freemail.
Különös tendencia: nem a hírportálok a legnépszerűbbek
Hogy mindebben mi a furcsa? Hát az, hogy az első hírportál, az Origo csak a hatodik helyre férkőzött be, az Index viszont még az első tízbe sem volt képes. Van viszont helyettük két külföldi és egy belföldi őskövület, a Live.com, a Microsoft oldala (sok kész gépet alighanem ezekkel a kezdőlapokkal állítottak csatasorba) és az Extra.hu, noha a 9. helyre odafért még a Blog.hu, hazánk leginnovatívabb blogszolgáltatója, ami viszont az Index.hu kreálmánya.
Látható, hogy a top oldalak mind-mind olyanok, amik egyetlen fő tevékenységre - közösségi oldal, tárhelyszolgáltatás, linkgyűjtemény, webalapú e-mail - építettek, a legkedveltebbek között egyetlen heterogén szájtot sem látunk. A tanulságot levonja a kutatás is: "Úgy tűnik, a magyarok nem szeretik a többszörösen összetett, szerteágazóan tematizált weboldalakat." A kérdés már csak az: ennyire meg lennénk ijedve a komplexebb megoldásoktól, vagy egyszerűen csak maradunk a jól bevált oldalak mellett, még ha el is járt felettük az idő? (Ezt ki-ki válaszolja meg magának.)
Közösségi erők
A közösségi oldalak hazai piacát magasan szárnyalva vezeti az iWiW: a tény, hogy 2009 januárjában 2,6 millió felhasználó jelentkezett be az oldalra, Magyarország 3,7 milliós internetező táborában bivalyerős versenyzővé teszi. Még annak ellenére is, hogy egy évvel ezelőttig - amikor elkezdték bevezetni a minialkalmazásokat - az iWiW egy kifejezetten idejétmúlt, ráadásul gyakorta hibákat produkáló oldalnak számított.
A többi versenytárs nem tud a monstrum nyomába férkőzni (nem is igazán versenytársak ilyen tekintetben). A MyVipet a tavalyi év elején 1,17 millióan látogatták meg, pedig saját csettel, randiszervizzel, MSN klienssel és játékokkal rendelkezik, sőt, kiemelt figyelmet fordítanak a multimédiás tartalmakra - mégis mérföldekre vannak attól, hogy megszorongassák az iWiWet. A harmadik jelentős játékos, a Hotdog.hu már-már egy portál jegyeit hordozza magán, és kisállat-szavazásától az ismerkedős terepen és internetrádióin át az online játékokig a fiatalságot célozza, mégis csak valamennyivel több mint 1 millió usert ért el az említett hónapban.
Jellemzője a hazai közösségioldal-palettának, hogy a nagy nemzetközi nevek nem tudtak számottevően a helyi versenyzők fejére nőni. Egyedül a hi5 volt képes a negyedik helyre beküzdenie magát, furcsa módon azonban a Myspace és a Facebook a hatodik és a nyolcadik pozícióban szégyenkezik. Hogy ez miért van, arra is csak tippünk lehet, hiszen a kutatás ennek nem ment utána - lehet az ok például az, hogy a magyarok még mindig nem beszélik olyan jól az angol nyelvet, vagy mert még mindig ódzkodnak mindentől, ami új (pedig a Facebook felhasználóbarát, kellemes kezelhetősége igazán meggyőző tényező - lehetne, ha egyáltalán hajlandóak lennének elhagyni az emberek az iWiWet egy kis felfedezés kedvéért).
Kik interneteznek Magyarországon?
A tanulmány azt mondja, a nemek összetételének szempontjából nem térünk el a szomszédos országok kiegyensúlyozottságától: a férfiak alig észrevehetően felette, a nők leheletnyivel alatta járnak az 50 százaléknak. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan a fiatalok képviseltetik magukat a legnagyobb számban a hálón, közülük is a 15-24 évesek a maguk 31 százalékával. Az összes magyar internet-felhasználó 76 százalékáról pedig tudható, hogy 45 év alatti. Észrevehető és érdekes tendencia azonban, hogy az átlagéletkor kezd felfelé tolódni, az online életet élők öregednek.
Magyarország netezői főleg városokban élnek, egyötödük Budapesten. Az információs szupersztrádán száguldozóknak mindössze 7 százaléka végzett valamilyen egyetemet, 16 százalék főiskolát, 40 százaléknak érettségije van. Ezeket a számokat összerakva a tanulmány azt állítja: "az internet-felhasználók ebben az országban tanultnak mondhatók." (Kár, hogy - és ezt már csak mi tudhatjuk - ez a tény nem függ össze azzal, hogy a magyar netező milyen formában nyilatkozik meg az egyes oldalakon.) A magyar netezők 26 százaléka diák, 16 százaléka valamilyen üzletember vagy vállalkozó, 15 százalék a szakmunkások és 14 százalék a diplomások aránya.
Egy évvel ezelőtt a magyarok havonta átlagban 41 órát töltöttek a neten, ezalatt 2,6 ezer oldalettöltést generálva. Az online eléréssel rendelkezők több mint 87 százaléka otthonról üti a billentyűket, ami óriási ugrás a négy évvel ezelőtti 13 százalékhoz képest - érdekes viszont, hogy a hasonló országokhoz képest nálunk még mindig viszonylag nagy arányban neteznek az emberek nyilvános helyről - iskolából, könyvtárból, netkávézóból. Úgy tűnik, az otthoni internetbekötések számának növekedése sem befolyásolja ezt a jellegzetességet.
Az IAB és a Gemius fontosnak tartja kiemelni az internet-fogyasztás vonatkozásában, hogy a magyar ember még mindig híve a hagyományos médiának: majdnem 73 százalékunk olvas újságot legalább hetente egyszer, nagyjából ugyanennyien tévéznek majdnem minden nap, és 81 százalék hallgat rendszeresen rádiót.
És mi van a többiekkel?
Az egykori vasfüggöny mögötti országok rohamléptekkel követik nyugati kollegáikat, ami az online piacokat illeti. "Hiszem, hogy a kimutatásunk erős bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a fejlődés jól halad, és hogy piacaink érdemesek a beruházásokra, a régió vállalatai pedig az együttműködésre"- írja a tanulmány elején Jaroslaw Sobolewski, az IAB lengyelországi igazgatója.
Közép-Kelet-Európa országai internetpenetráció (azaz: a felhasználók száma, vagyis hogy mennyien rendelkeznek eléréssel) és a szélessáv elterjedtségének tekintetében elmaradnak a fejlett gazdaságoktól, növekedésük azonban jelentős. 2009 januárjában öt olyan ország volt ebben a régióban, ami 50 százalékos feletti penetrációt tudhatott magáénak: Csehország, Lettország, Szlovénia, és az abszolút győztes Észtország a maga 68 százalékával (ami annak is koszönhető, hogy a többiekkel ellentétben az észtek már egészen korán belegabalyodtak a világhálóba). A világháló elérésében Ukrajna szenved a leginkább: északkeleti szomszédunknál még tavaly is mindössze a népesség 18 százaléka jutott internethez, igaz, ez náluk meredek fejlődést jelent a 2007-es állapothoz képest, amikor ez a szám még csak 10 százalékon pironkodott.
Ha az abszolút számokat nézzük, természetesen Oroszország uralkodik a maga 38 millió felhasználói táborával, ami viszont máris nem tűnik soknak, ha azt vesszük, hogy a nyugati államok közül Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság egyenként több mint 40 millió netezővel büszkélkedik - az egykori orosz nagy testvérnél ugyanis csak minden harmadik ember mozog az online világban. A másik masszív felhasználói táborral Lengyelország rendelkezik: északi barátaink közül 14 millióan száguldoznak a hiperhivatkozások ködében. Magyarország egyelőre 3,7 millió internetezőt tud felmutatni.
