A nagy sikerű mézeskalács-akciónkhoz 
Melyik olvasónk mézeskalácsműve volt a legcsalogatóbb? Szavazzon! 2011. December 23. 23:00 hasonlóan most arra kérjük olvasóinkat, ha ügyes tojásfestőnek tartják magukat, akkor küldjenek egy fotót arról, milyen tojásremekekkel várják az idei locsolókat. Kíváncsian várjuk, hogyan díszítik Önök a Nyuszi ajándékát: batikolják vagy írókázzák, matricázzák vagy patkolják, készen kapható festékkel vagy otthon készített hagymahéjjal színezik a tojásokat? Küldjék el a végeredményt, és írják meg röviden, milyen házi praktikákkal készítik el a húsvéti asztal legfőbb ékét: hogy aztán szavazásra bocsáthassuk a végeredményt!
Nyuszivárás nálunk, írókázással
Hogy meghozzuk olvasóink kedvét is a tojásfestéshez, dióhéjban leírjuk, mi hogyan álltunk neki az idei tavaszi alkotásnak:
Hagyományos családi szeánsz nálunk az írókázás, ez vált be, a végeredményt esetleg a tojásfesték minősége ronthatja le. Inkább kétszeres dózisban keverjük a festéket (pirosak, kéket, zöldet és sárgát), így nagyobb az esély arra, hogy tojásaink jó színt kapnak.
Jó 10 perc alatt keményre főzzük a tojásokat, szigorúan lassú tűzön, hideg vízben tesszük fel őket, nehogy közben elrepedezzenek. (Így sem ússzuk meg, hogy egy –két tojás mindig a vacsora részévé válik.)
Előkészületként: vízzel, ecettel kikeverjük a festéket, meggyújtunk egy fehér színű gyertyát, és várjuk, hogy olvadni kezdjen körülötte a viasz (valójában paraffin, sztearin, stb). Ezt követően veszünk egy tollbetétet, vagy készítünk saját írókát (szükség lesz hozzá egy rézlapocskára, egy ágacskára és egy vékony tűre, a részletes leírást itt megtalálja… http://www.katyikezebol.hu/2011/02/iroka-keszitese.html). Majd belemártjuk írókánkat a folyékony viaszba, és több részletben felvisszük vele a tojásokra a mintát. (Ügyelni kell rá, hogy az íróka ne hűljön ki, ennek érdekében nem csak a kanóc alatti viasztavacskába mártogatjuk, hanem időnként a gyertya lángjában fel is melegítjük.) A mintázást követően megvárjuk, míg a viasz megszárad. A díszített tojásokat belehelyezzük a festékbe, és várunk. Majd kikanalazzuk a festékből a tojást, és hagyjuk megszáradni. Utána olajjal vagy szalonnahéjjal bekenjük.
A precízebbek persze le is kaparhatják a viaszt a tojásról, vagy hajszárítóval leolvasztják róla. Mi rajtahagytuk, úgy is szép, és biztosan nem sérül a festék…
Tehát a felhívás
Tehát a feladat: e-mailben el kell juttatni néhány, otthon megmunkált hímes tojásról készült fotót szerkesztőségünkhöz húsvét hétfő este nyolc óráig, mellékelni hozzá pár soros leírást és elérhetőséget (ezek megléte mindenképpen szükséges az induláshoz). A beérkezett fotók alapján olvasóink döntik majd el, ki az idei év legötletesebb, legügyesebb tojásfestője. A legmívesebb darabok készítői a dicsőség mellé a szerkesztőség ajándékkosarát is bezsebelhetik!
Szerkesztőségünk címe: Szombathely, Palace Irodaház, Semmelweis Utca 2.
E-mail: kontaktunk_KUKAC_nyugat_PONT_hu.
Húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás
A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Ny-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik.
Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Mo.-on és a tőle K-i, É-i és D-i irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul (egyes elemek az ősrégészeti anyagban, ill. az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel); más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át.
A régiesebb ornamentika meglehetősen egyöntetű egész elterjedési területén; a reneszánsz eredetű motívumkincs meghonosodásának mértéke különböző (legelterjedtebb a magyar és jugoszláv anyagban). Az ukrán és hucul húsvéti tojások rendkívüli finomsága, bizánci eredetet tételez fel, több szín (sárga, barna, zöld) alkalmazására épült mintakincse utánozhatatlan. A karcolással való díszítés kevéssé lokalizálható, körülhatárolt mintakincshez sem köthető, megtalálható a geometrikus díszítés mellett virágornamentika, életkép és naturalisztikus felfogású emberábrázolás. Hazánktól Ny-ra alakult ki az a szokás, hogy az egyszínűre festett tojásra savval írtak a barokk és az azt követő stílusoknak megfelelő virágbokrokat, -indákat, -koszorúkat és hosszabb szövegeket; az utóbbiak a → szerelmi ajándék funkciója szempontjából jelentősek. Mo.-on e díszítésmódot a Ny-i határszél mentén, valamint németlakta vidékeken s azok környékén ismerik.
Kevésbé jelentős díszítési módok: a levélrátétes, amely a batik primitívebb megoldásának fogható fel (a tojásra érdekes rajzolatú levelet rögzítenek festéskor, helye világos marad); paraszti viszonylatban kevéssé terjedtek el a textilrátétes, ragasztott bevonatú, ecsetes festésű, politúros-lakkos, matricás (lehúzóképes), sodronybevonatos megoldások. Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás (leggyakoribb ékítményéről elnevezve), amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett (→ rontás elhárítása). Az utóbbi időben fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál.
Tojásfestésre az anilinfestékek elterjedéséig növényi festékeket (→ festőnövények) használtak, berzsenyből állították elő a nálunk legkedveltebb piros színt, más színeket a környezetben gyűjtött növényi részek főzetéből, forrázatából. Napjainkban is legáltalánosabb a vöröshagymahéj-főzet.
Húsvéti tojás díszítésével elsősorban nők foglalkoznak, akik gyakran a művelet helyi specialistái. A férfiak karcolást és főleg patkolást végeznek.
A húsvéti tojás fogyasztásához a parasztságnál hiedelmek ( hiedelem) fűződnek, jótékony hatást tulajdonítanak neki, a héját mágikus tárgyként is használják. Főleg gör. keleti vallásúak halottkultuszában van szerepe (pl. sírokra teszik).
(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon )
