Kezdjük a legelején, nem igaz az a hír, miszerint a nyugati határ mentén tömegesen járnának át a nők Ausztriába szülni. Szülésturizmusról tényleg nincs szó, hiszen jobbára csak a kint legálisan munkát vállaló magyar nők, illetve az osztrák bejelentett munkahellyel bíró férfiak feleségei választják a határszéli ausztriai kórházakat. És elenyésző kisebbségben lehetnek azok, akiknek ha nincsen osztrák egészségbiztosításuk, akkor is inkább Ausztriában kívánják csemetéjüket világra hozni, mintsem mondjuk a szombathelyi VIP-szobában. Ugyanis egy ausztriai szülés ára, ha nincs osztrák biztosításunk, a komplikáltságtól függően 3630 és 6370 eurót kóstál, vagyis egy és kétmillió forint közötti összeget fizethetünk egy ausztriai szülészeti kórházas élményért.
Ki miért szült Ausztriában?
Krisztinek van összehasonlítási alapja, hiszen első gyermekét még a szombathelyi szülészeten hozta világra, a másodikat pedig már kint Oberwartban. Az ok, amiért másodszorra Ausztriát választotta: kint dolgozott, bejelentett munkaviszonya volt, így egyszerűbbnek tűnt. De végül is nem volt egyszerűbb, ugyanis a terhesgondozás ideje alatt kétfelé kellett járnia, ment itthon is (mivel magyar állampolgár, magyar lakcímmel) és Ausztriában is a vizsgálatokra. Ráadásul a két országban a terhességi vizsgálatok menetrendje is más. Annyi könnyebbséggel, hogy bizonyos hazai eredményeket, például a vérvizsgálatokat vagy a cukorterheléses vizsgálatokat elfogadták Ausztriában.
Kriszti ezek alapján a magyar terhesgondozást nem tartja rossznak, sőt szerinte dicséret illeti a magyar védőnői hálózatot, ez Ausztriában ugyanis ismeretlen szolgáltatás. Ott a terhesség kilenc hónapjában csak száraz nőgyógyászati vizsgálatok vannak. Kint egy nőgyógyászati mustra alkalmanként kilencven euróba kerül, viszont nincs várakozás: „ha időpontra mész, akkor időpontra mész”. Ausztriában, ha olyan maszek nőgyógyászhoz mész, aki szerződésben áll a TB-vel, akkor a nőgyógyászati vizsgálatok árának egy részét (a magyar anyukák negyven százalékra emlékeznek) utólag visszaigényelhetjük.
Kriszti, ahogy egy másik Ausztriában szült kismama-ismerős, Ildi is, kint járt szülésre felkészítő tanfolyamra, aminek az ára nem volt borsos, egy aerobik edzésnek felelt meg: öt-hat alkalom lehetett 35 euró.
A sok papírmunkába könnyen belefullad a kismama
Kriszti még a terhesség legvégén is választhatott volna, saját jogán Ausztriában, vagy férje jogán Magyarországon szül. Furcsa mód - jegyzi meg - jóval kevesebb futkosással járt volna, ha nem saját, hanem férje okán lett volna jogosult az osztrák egészségügyi ellátásra. Ezeknek a nőknek ugyanis semmit sem kell külön igazolniuk, automatikusan jár nekik kint minden. Ellenben az az anyuka, aki kint dolgozik, így saját jogán kap osztrák GYES-t és családi pótlékot, könnyen elveszhet a bürokrácia útvesztőjében. Ráadásul külön procedúra az anyakönyveztetés, a GYES-elszámolásról nem is beszélve.
Tényleg ég és föld a kórházi ellátás színvonala
Éva első gyerekét Szombathelyen szülte, VIP-szobában, de így is összehasonlítatlannak tartja a kinti és a hazai kórházi ellátás színvonalát. Viszont kint is orvosa válogatja - teszi hozzá -, hogy milyen a tényleges szakmai hozzáállás. Az osztrák kórházban tényleg minden a szülő nőkért van, mindent megkapnak, a vécépapírtól a hálóingen át az egészségügyi betétig és a gyermek pelenkájáig. Semmit sem kell bevinni, ellátnak és maximálisan kiszolgálnak. Viszont - teszi hozzá Évi – kint keményebb TB-t is kell érte fizetni! Ha kiszámoljuk, mennyit vonnak le egészségügyi hozzájárulás címén egy osztrák fizetéséből, el is várható ez a színvonal.
Az első szülésnél még nagyon fontos a szülészeten az egészségügyi személyzet hozzáállása, mennyire kedvesek, segítőkészek. Ausztriában erre sincs panasz, éjjel-nappal rendelkezésre állnak, ha kell megmosdatnak, ellátják a babát, segédkeznek a szoptatásban. Ott a szobai csengőt valóban bármikor lehet használni.
Egy szobában maximum hárman lehetnek, minden teremhez külön vécé és fürdőszoba jár. Folyamatosan figyelnek, segítenek műtét után felállni, első éjszaka elviszik a gyereket, kérés nélkül adnak neki pótlást (aki szült már idehaza, az tudja mekkora segítség ez), nem kell érte könyörögni, és nem cukros vízzel tömik tele az újszülöttet. Mindenkinek jár a külön szoptatós szoba, kanapéval, mellszívóval és fürdővel. Adnak fájdalomcsillapítót – mert ott ez a természetes. Hazainduláskor pedig a jó tanácsokon túl nagy csomaggal bocsátanak el: újságokkal, pelenkákkal, popsitörlőkkel és kenőcsökkel.
Nincs hűtő, de nem is szükséges – emeli ki Ildikó, aki első gyerekét szintén kint, Felsőpulyán szülte. Jó az étkezés, A és B menü közül lehet választani, reggelire van cukrozott és cukrozatlan tea, külön menüt kapnak a kismamák, ha szoptatnak és ha nem. Tálcán hozzák a reggelit, az ebédet és a vacsorát. Bőségesen, úgyhogy nem is szokás a családnak külön sütni-főzni, pakkokat hozni. Mindig van ásványvíz, buborékos és mentes, amiből annyit ihatnak, amennyit csak szeretnének. És ami a még fontos: nem takarítanak hajnalban öt-hat órakor – emeli ki Kriszti, akit ez borított ki leginkább a szombathelyi szülészeten.
Azonban akad, aki ha újra szülne, inkább itthon tenné
Ausztriában – meséli Kriszti – nagyon a természetes szülés pártján állnak. Őt sok órás vajúdás után császározták meg, az utolsó pillanatban, holott később egyértelműen látszott, hogy a gyermek feje egyáltalán nem fért volna ki. (Mellette egy lányt szintén túl sokáig hagytak vajúdni, ő emiatt elveszítette a babáját.) Kényes dolog ez - meséli -, ezért is gondolja úgy, hogy Ausztriában is orvosa válogatja, hogy mennyire lesz sikeres a szülés. Ha egészséges a gyereked, voltaképpen mindegy hol szülöd meg, de ha komplikáció lép fel, ott az orvos egyéni szaktudásán múlik minden. Tehát – tanácsolja – ha teheted, ne kórházat, hanem jó szakembereket válassz. Mert ha baj van, nem számítanak a külsőségek, hogy milyen a szoba, milyen ételt adnak, csak egészséges legyen a baba.
Ausztriában ismeretlen fogalom a hálapénz
A szülés után a hálapénz ötlete fel sem merül. Nem kell kínos perceket átélni a varratszedésnél, hogy vajon most a köpenyedbe dugd a borítékot, vagy külön pénztárcával menj, és hogyan csúsztasd a nőgyógyász kezébe a hálapénzt. Nem tanakodtok órákon át: vajon mennyi a tarifa, ha volt császármetszés, és mennyi, ha csak szimpla gátmetszésen vagy túl.
Éva szerint, ha mindent összeadsz, akkor hálapénzzel együtt is, magyarként kint szülni azért jóval költségesebb dolog. Nem beszélve arról, milyen procedúrával jár, ha hivatalosan, egy ausztriai kórházi szülés után a babával együtt haza akarsz jönni. A határátlépéshez ugyanis egy hivatalos igazolás kellene, amit a konzulátuson keresztül kell igényelni. Az osztrák anyakönyvi kivonatot le kell fordíttatni, ami 27 ezer forint. És ez csak egy tétel a sok közül. Ezért is gondolja úgy Kriszti is, hogy ezt a cirkuszt - a sok adminisztrációval - nem csinálná még egyszer végig, inkább választaná a magyar kórházat.
Nem elég csak ennyi, „hilfe”, ennél több német nyelvtudás kell
Az Ausztriában szült kismamák még kiemelték, pusztán divatból, kényelem vagy biztonság okán, német nyelvtudás nélkül senkinek sem ajánlják, hogy Ausztriában szüljön. Roppant nehézkes lehet egy osztrák nyelven zajló szülés aktív részesének lenni, nem beszélve arról, mi van, ha esetleg felmerül közben valami komplikáció. Ki fordítja le magyarra, mi zajlik éppen, és mi a panaszunk?
A száraz tények – évek óta stagnál a kint szülő magyar nők száma
Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, a határ túloldalán is kérdezősködtünk, vajon az utóbbi időszakban hány magyar gyerek látta meg kint, Ausztriában a napvilágot. Első körben az eisenstadti (kismartoni), az oberwarti (felsőőri) és az oberpullendorfi (felsőpulyai) kórházakat működtető központot, a „Krages Burgenländische Krankenanstalten GmbH”-et kerestük meg, ahol Thomas Kremsner válaszolt is kérdéseinkre.
Tőle tudjuk, hogy az elmúlt három évben szinte hajszálpontosan ugyanannyi magyar gyerek született: 2012-ben 82, 2011-ben 84, 2010-ben pedig 81. Tavaly az eisenstadti kórházban 28, az oberpullendorfiban 35, az oberwartiban pedig 19 magyar nő vajúdott. Az arányok a korábbi években is hasonlóak voltak. Az Ausztriában szülő nők túlnyomó többségének volt osztrák egészségbiztosítása, így nem fizettek külön a kórházi szolgáltatásokért. Tavaly a 82 csecsemőből 29-en (2011-ben 31-en) születtek császármetszéssel, két-hárman vákuum segítségével jöttek a világra, farfekvéses eset az elmúlt három évben nem fordult elő. A kinti statisztika szerint tavaly 17 esetben volt egyéb műtéti beavatkozásra is szükség.
