Rendhagyó színházi élmény részesei lehetnek azok, akik ellátogatnak a Weöres Sándor Színház soron következő bemutatójára.

Az alkotók – még a valóságshow-k megjelenését megelőző boldog békeidőkben, 1998-ban - hosszú hónapokon keresztül járták a városi kisember mindennapi életének tereit, és az ott gyűjtött beszélgetések, történetek alapján készült el az előadás. Vagyis esetükben igaz a megállapítás: a jeleneteket az élet írta. A próbák során a szövegek csupán dramaturgiailag kerültek átfésülésre. A végeredmény: könnyfakasztóan mulatságos életképek Közép- Európa legközepéből.

Koleszár Bazil Péter- Sultz Sándor:

SZEREPLŐK:

CSABA – Kálmánchelyi Zoltán
VERONIKA/BRIGI – Péter Kata
JÁNOS/TASMÁS/SANYI – Orosz Róbert
PISTA/BÉLA – Endrődy Krisztián
GYUSZI/DZSONI/DÉNES – Bajomi Nagy György
ATIS – Horváth Ákos
BERNADETT – Senkovics Petra

Jelmez: Varga Alexandra

Kellék: Nagy Kornél

Dramaturg: Sultz Sándor

Rendező munkatársa, súgó: Kovács Nóra

Rendező: Koleszár Bazil Péter

Vajda-Valló-Fábri: Anconai szerelmesek

Zenés komédia két részben

Rendező: Béres Attila

Premier: 2009. október 9.

Nagyszínpad:

Buon giorno, signore e signori! Önök e pillanattól fogva a gyönyörű Ancona tengerpartján, illetve kicsit beljebb, mondjuk: úgy a főterén ülnek.Darabunk főszereplője, a jómódú Tomao Nicomaco, itt lakik egy szép házban a lányával, Luciával, aki picikét dadog, de ezt majd úgyis észreveszik. Nicomaco úr fölfogad egy vándormuzsikust, bizonyos Luigit, aki – minő véletlen! – maga is kissé beszédhibás. Luigi énekelni tanítja a korosodó Tomaót, és hegedülni Luciát, de a hegedűórák egy szempillantás alatt pásztorórákká változnak. Van itt egy cukrászda is, bizonyos Giovannié, aki mindenáron el akarja venni Luciát, hogy a hozományból végre megnyithassa az éttermet, amire évek óta vágyik. Viszont jön egy életunt milliomos, Lucrezio nevezetű, akihez don Tomao akarja hozzáadni Luciát, hogy megkaparinthassa a fiú millióit. Amit még okvetlenül tudniuk kell, hogy Giovanninak van egy húga, Drusilla, aki nemrég elvesztette élete nagy szerelmét, és most váratlanul hazatér gyermekkora helyszínére. És természetesen van itt a téren egy panzió is, aminek a tulajdonosa, Agnese asszony valaha közelebbi viszonyban állt don Tomaóval, ma azonban már leginkább csak pletykál és nosztalgiázik Dorinával, aki pedig jelenleg áll közeli… khm... alkalmazásban a donnál. Hogy a szerelmi szálak tovább bonyolódjanak – ahogyan az egy vérbeli olasz komédiához illik –, a panzióban egy gyönyörű magyar lány lakik, név szerint Viktória, akinek don Tomao csapja őrülten a szelet, miközben Giovanni… na de erről már igazán nem illik nagy nyilvánosság előtt beszélni. Csak még annyit: Viktória rettentően boldog, hogy végre kiszabadult ide, ahogy ő mondja, "Olaszba". Mit jelent az, hogy kiszabadult? Ja persze, hisz a lényeget elfelejtettük mondani, hogy ők itt mindannyian, önök is, mi is 1970-ben vagyunk, vagy ’69-ben, vagy ’71-ben, mindegy, szóval valamikor akkor, amikor még... hát ez végképp nem tartozik ide! Most már igazán mindent tudnak, úgyhogy kérem a zenekart! Készen vannak? Allora: Maestro, musica!

Anconai szerelmesek

Mészáros Zsolt

Szereplők:

TOMAO Nicomaco, anconai polgár Szabó Tibor

LUCIA, a leánya Csonka Szilvia

LUIGI del Soro, vándormuzsikus Orosz Róbert

DRUSILLA, római lány Bálint Éva

LUCREZIO, Kálmánchelyi Zoltán

VIKTÓRIA, magyar lány Péter Kata

GIOVANNI, cukrász Kelemen Zoltán

DORINA, Tomao házvezetőnője Németh Judit

AGNESE, a panzió tulajdonosa Kiss Mari

ANCONAI HALÁSZOK, JAPÁN TURISTÁK, ANCONAI SZURKOLÓK Farkas Ádám, Kristóf Roland, Nagy Eszter, Németh Éva, Németh Gyöngyi, Nyulassy Attila, Papp-Ionescu Dóra, Schmidt Róbert, Senkovics Petra, Szabó Róbert Endre, Takács Dániel, Unger Tünde

Anconai szerelmesek

Mészáros Zsolt

Zenészek

Hotzi Ferenc/Hotzi Péter

Császár János/Mérei János

Sabáli László/Csikós Miklós

Müller Péter, Völgyi Attila/Kutrovits Tamás

Kovács Attila/Lipi Tamás

Vörös Emil/Vasas József

Dramaturg: Ari-Nagy Barbara

A magyar dalszövegeket Fábri Péter írta.

Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Füzér Anni

Koreográfus: Bodor Johanna

Koreográfus-asszisztens: Sziráczky Rita

Zenei vezető: Döme Zsolt

Korrepetitor: Falusi Anikó

Ügyelő: Németh Éva

Súgó: Kiss Lívia

A rendező munkatársa: M. Kapornaki Rita

Rendező: Béres Attila

Premier: 2009. október 9.

Az alkalmi színtársulat kasszasikerrel kecsegtető turnéra indul. A főpróbán minden készen áll, épp csak beragadtak a díszletajtók, önálló életet él négy tál ádáz szardínia, és hétpróbás színészek nem értik a szerepet, aki pedig érti, az kissé nagyothall. Nem lehet gond, egy könnyű bohózatot kiráznak a kisujjukból. Épp csak a színfalak mögött a szokásosnál nagyobb a zűrzavar. Miközben zajlik az előadás, hátul féltékeny szerelmesek állnak egymáson könyörtelen bosszút, fegyverük kaktusz, lepedő, cipőfűző és tűzoltókalapács. A diadalmas turné így is eljut az utolsó előadásig. A társulat már összeomlott. A játszott darab is összeomlott. Az észbontó káoszban nincs más remény, mint hogy egyszer lemegy a függöny, és úgy marad.

Nézze meg képeinket!

Mészáros Zsolt

"Az én életemben ennél mulatságosabb darabot nem írtak. Valószínűleg nem is fognak." (Frank Rich: The Hot Seat)

Michael Frayn zseniális bohózatát 1982-ben Londonban az év legjobb vígjátékának választották, azóta is páratlan sikerrel játsszák világszerte, a műfaj klasszikusává vált. 1992-ben fergeteges film készült belőle, a rendező szerepében Michael Caine-nel.

FÜGGÖNY FEL!

Rendezőasszisztens (Poppy) / Csonka Szilvia
Roger Lillicap (Gerry) / Horváth Ákos
Mrs Clackett (Dotty) / Kiss Mari
Flavia Brent (Belinda) / Németh Judit
Ügyelő (Tim) / Orosz Róbert
Vicki (Brooke) / Péter Kata
Selsdon / Szabó Tibor
Philip Brent (Frederick) / Szerémi Zoltán
Rendező / Trokán Péter

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Flesch Andrea
Mozgás: Gyöngyösi Tamás
A rendező munkatársa: Kovács Nóra
Rendező: Jordán Tamás

Az előadás Michael Frayn engedélyével, a United Agents Ltd. és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.

Anton Pavlovics Csehov - Ivanov

Ivanov: Fekete Ernő
Anna Petrovna: Tóth Ildikó m.v./ Ónodi Eszter
Zinaida: Csoma Judit m.v./ Molnár Erika m.v.
Lebegyev: Bezerédi Zoltán
Szása: Jordán Adél
Sabelszkij gróf: Máté Gábor
Lvov: Rajkai Zoltán
Babakina: Szirtes Ági
Borkin, ispán: Nagy Ervin
Koszih, a kártyás: Bán János
Avdotya Nazarovna: Olsavszky Éva
Jegoruska: Kun Vimos/ Elek Ferenc
Gavrila, inas: Vajdai Vilmos
Pjotr, inas: Morvay Imre
1. vendég: Czakó Klára
2. vendég: Mészáros Béla
továbbá: Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás, Nemes Szabina m.v., Pálmai Anna, Erős Csaba m.v., Dankó István,

zenész: Horváth Eszter m.v.
Díszlet: Khell Zsolt m.v.
Jelmez: Szakács Györgyi m.v.
Világítástervező: Bányai Tamás m.v.
Zene: Kovács Márton m.v.
Dramaturg: Fodor Géza, Gáspár Ildikó m.v.

RENDEZŐ: ASCHER TAMÁS

Játékidő: 19:00-kb. 22:00 (egy szünettel)

Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e Ivanov elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?

RÉSZLETEK AZ ELŐADÁS KÜLFÖLDI KRITIKÁIBÓL

A magyar Katona József Színház nagyszerű Ivanov előadása (amely még szombatig látható a Lincoln Center Festival keretein belül) bebizonyítja, hogy Csehovban, ha jól játsszák, minden benne van: legyen az nevetséges vagy komoly, érzelmekkel teli vagy szexi, diszkrét vagy ha épp úgy adódik, meztelen. Az ő szavaival élve: „A színpadon minden legyen éppolyan bonyolult és ugyanakkor éppolyan egyszerű, mint az életben.” Ascher Tamás életszagú, eleven rendezésében – amely a történetet a szocialista Magyarország nyomasztó, komor világába helyezi, ahol fakó, sárga betonfalak veszik körül a cigarettaszagú, tüzes femme fatale-okat – vad és nyers szellem váltja fel az oly sok Csehov előadásra jellemző vérszegénységet. A nevetések (amelyekből bőven akad) észrevétlenül törnek elő a sivárságból. Felejtsük el a vidéki életképeket, amelyekben unatkozó kiváltságosok nosztalgiáznak terebélyes fák között. Ez jóval keményebb dolog – ez Csehov Beckett módra.
Jason Zinoman, The New York Times

Ascher új olvasatában a darab egyfajta mocskos bohózattá válik. Különös élénkséget és erőt adnak az előadásnak a sűrű és vészjósló komikus elemek, amelyek az előadás többi, drámai elemével párosulva a csodálatos a színpadi hatások egész arzenálját produkálják. De nehogy „olcsó” előadásra gondoljanak; a rendező pontosan vezeti, és tökéletes ízléssel tartja kézben az előadást, gondosan elemzi a darabot. Mindez azt eredményezi, hogy a néző tökéletesen megérti Ivanovot, akinek kisszerű, hitvány, kapzsi, jelentéktelen emberek között kell élnie. Ehhez jön még a társulat bámulatos, bravúros, ugyanakkor pontos és mértéktartó játéka. Hadd említsem legalább Fekete Ernőt, Ivanov és Jordán Adélt, Szása szerepében. Az előadás végén zúg a taps; sokszor visszatapsolják a színészeket.
Osvaldo Guerrieri, La Stampa

Ritkán látni, hogy lelki betegségeket olyan szórakoztató módon állítsanak színpadra, mint ahogy azt a Lincoln Center Festival-on szereplő Ivanov teszi. Csehov klasszikusa a budapesti Katona József Színház előadásában magyarul látható, angol feliratokkal – de ez senkit ne riasszon el attól, hogy megnézze ennek a problematikus műnek a valaha született egyik leggazdagabb értelmezését. (… )De ezt a sokat utazott előadást olyan tökéllyel játsszák, hogy még a leglényegtelenebb szereplők is hatást gyakorolnak ránk. (Nagy Ervin Ivanov túláradó intézőjének szerepében egészen nagyszerű.) A remek társulat és a lendületes rendezés gazdag, élénk kelet-európai életet lehel ebbe a ritkán játszott darabba.
Frank Scheck, New York Post

Háy János (író, költő) 1960. április elsején született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakot végzett Szegeden, esztétikát az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). Versekkel jelentkezett a nyolcvanas évek első felében. Első kötete (Gyalog megyek hozzád a sétáló úton) 89-ben jelent meg. Azóta tizenhét könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regényt és drámát. Számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen c. török korban játszódó regénye hozta meg a szakmai és olvasói elismerést. Az utóbbi években, mint drámaíró aratott sikert. A Gézagyerek és a Herner Ferike faterja című darabját számtalan nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták.

Díjak: Móricz Zsigmond ösztöndíj (1990), Soros Ösztöndíj (1994, 1998), NKA-ösztöndíj (1996), Sziveri János-díj (1993), Alföld-díj (1999), Füst Milán-díj (2001), József Attila-díj (2002), Szép Ernő-díj (2002), Legjobb magyar dráma díja (2002 – Gézagyerek), Harmadik díj a Nemzeti drámapályázatán (2003 – Senák), JAK-díj (2004), Dramaturgok Céhe: Legjobb dráma díja (2004), 2005-ös drámaíróverseny közönység és szakmai díja, A Heidelbergi drámafesztivál közönségdíja (2005 – A Hernerferike faterja), Gundel-díj (2007 – Házasságon innen és túl), Palládium-díj (2008 – A gyerek)

„Na most van ez a bogyósgyümölcskertész. Ennek a bogyósgyümölcskertésznek van ez a fia. Na most ez a fiú először elmegy rókát vadászni, aztán gimibe Pestre. Ott aztán beleszeret a Napba, utána megy egy valódi lányba. Aztán lesz egy rockzenekara, az Originál Láger, meg kiugrik az ötödiken a konyhaablakból, meg jól belecsőröznek a gyomrába az Egyetempresszó előtt, meg kirúgja egy lány Bécsben, mert ez a fiú külföldön már nem olyan nagy szám, mint Magyarországon. Na most ilyenekről szól ez a könyv. És lehet rajta nevetni, még az ember könnye is kicsordul tőle. Vagy azért, mert sírni kell.”

A beszélgetést vezeti: Lévai Balázs
Közreműködik: Jordán Tamás

Belépő: 200 Ft

Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete, amelyet Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel.

1990-92-ben ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1992-ben megkapta a Soros Alapítvány egy évre szóló irodalmi ösztöndíját. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia. 1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint-műfordításaiért- Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg új és válogatott verseit, amelyet ugyanebben az évben Vas István-díjjal ismertek el. 2002-ben megkapta a Palládium irodalmi díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában jelent meg kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackók címmel. 2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét, amellyel az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezett lett vers kategóriában. Szintén 2004-ben jelent meg az EBP Media Kft gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény viszony. 2005-ben a Síró ponyva a Szépírók Társaságának Díját kapta.

Magas labda

Magas labda című kötetének egyik fele a gazdag magyar vershagyomány újragondolása, hol komoly, hol játékos formában; másik felében pedig olyan kiélezett élethelyzetekkel találkozunk, melyek mindennapiak ugyan, de megismételhetetlenségükben mégis magukban hordozzák a tragédiát, s ezen keresztül a katarzist is. Ezekben a csodálatos és megrázó szövegekben a lírai én a drámai helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

További kötetei:
Állatságok /2006, Magvető Kiadó/
Vonalkód /2006, Magvető Kiadó/
Kerge ABC (Szabó T. Annával és Varró Dániellel) /2008, Csimota – Magvető Kiadó/
Hazaviszlek, jó? /2009. Magvető Kiadó/

A beszélgetést vezeti: Lévai Balázs

Közreműködik: Vlahovics Edit, Jordán Tamás

Belépő: 200 Ft

Molnár Ferenc: Liliom

dráma

Molnár Ferenc hatalmas színműírói életművének ez a talán egyik leghíresebb, legsikeresebb drámája tehát, a melegszívű hintáslegény és az egyszerű, de a hintáslegénybe egy életre szerelmes cselédlány megható, szentimentális története. Életkép a Liget elesett, mégis - minden "rosszaságuk" ellenére - tiszta szívű alakjairól. A bemutatón megbukik a darab, de két évvel később, a bécsi premier után – ahol viszont tombolt a közönség – kezdi meg máig tartó világkarrierjét. Puccini operát, Gershwin musicalt szeretett volna írni a Liliomból; ekkor még Molnár nem állt kötélnek, féltette a darabot; de később hozzájárult a Carousel, azaz Körhinta zenés darab átiratához.

Liliom

Nagy Ákos Balázs

Szereplők:
Szabó Győző, Kiss Mari, Csonka Szilvia, Czapkó Antal, Czukor Balázs, Endrődy Krisztián, Kelemen Zoltán, Horváth Ákos, Jordán Tamás, Kálmánchelyi Zoltán, Szerémi Zoltán, Bálint Éva, Trokán Péter, Vass Szilárd, Vlahovics Edit, Szabados Mihály

Rendező:
Valló Péter

Szobák, emberek, élettörténetek. Öt helyszín, öt találkozás, tizenhét sors.
A kiábrándult, a féltékeny, a hódító, a szűz, a játékos, az éretlen, a naiv, a hazudós, az állapotos, az alázatos, a látó, a belátó, a hűtlen, a hidegvérű, a megrekedt, a csendes és a szentimentális…

Öt az egyben

Mészáros Zsolt

Játsszák: Balogh János, Borbiró András, Budai Dávid, Farkas Ádám, Kristóf Roland, Lévai Tímea, Nyulassy Attila, Papp-Ionescu Dóra, Poppre Ádám, Pusztai Fanni, Senkovics Petra, Schmidt Róbert, Szabó Róbert Endre, Szalay Katinka, Takács Dániel, Unger Tünde, Varga Dóra

mozgás: Dékány Edit
hangok: Szűcs Tamás
kellék: Poór Éva
a rendező munkatársa: Pintér Krisztina
rendező: Czukor Balázs

Öt az egyben

wssz.hu

Jordán Tamás igazgató és társulata nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy színpadi jelenetek segítségével mutassa be és tegye vonzóvá azokat a szakmákat, amelyekben már jelenleg is jelentős a szakemberhiány, és a felmérések szerint a jövőben sem remélhető, hogy elegendő lesz a felvételre jelentkezők száma.

Mert a színház a maga nyelvén mindenhez hozzá tud szólni! Az élet minden területe tálcán kínálja az eljátszható szituációkat.

A szakmákhoz kapcsolódóan, íme, egy példa a sok közül:

Ha egy színész a hegesztéssel találja szembe magát, és át kell élnie azt a lelkiállapotot, amit egy 14 éves, pályaválasztás előtt álló tanuló érez, máris beindul a képzelet gépezete. A fiú farkasszemet néz a tangéppel, a hegesztést modellizáló komputerrel, s megszólíthatja a készüléket, kérdezgetheti. Amaz pedig a színház szabályai szerint természetesen választ is ad. Kapcsolatba kerülnek egymással, az oktató gép tanácsokat ad, dicsér vagy korhol; a tanuló szeretheti és haragudhat rá. Kölcsönös lesz a rokonszenv, barátságot kötnek. Aztán feltűnik egy helyes kislány. A fiú vagánykodik frissen szerzett tudásával. Hódítani akar vele. Persze az ismeretei még a nullával egyenlők. De a gép súg, segít, mert drukkol a fiúnak. Közben mi nézők megismerkedünk a hegesztés alapvető ismérveivel és talán egy kicsit meg is szeretjük a jószerivel még ismeretlen szakmát. És természetesen a kislány meg van hódítva.

Szakmák Színháza

Mészáros Zsolt

Gondoljunk csak bele, hány és hány ilyen szituációs játék lehetséges…

Az ezekre alapuló rendhagyó színházi előadás kiemelten kezeli a pályairányítást, pályaorientációt, hogy a fiatal a pályán is maradjon.

A népszerűsítésre szoruló szakmák kiválasztásánál a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlását vettük figyelembe.

Támogató:
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

Együttműködő partnerek: Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, Szombathelyi Vállalkozói Központ, Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség

A Weöres Sándor Színház és a Savaria Szimfonikus Zenekar még ősszel elhatározta, hogy több közös programmal lepi meg a közönséget. S íme: a decemberi kakaókoncertek után május 12-én a Bartók Teremben útjára indul az a változó tematikájú sorozat, ahol negyven perc zene és harminc perc próza váltja egymást.

A sorozat első előadása a „Megrendelésre születtek…” címet viseli, ötletét pedig az a talán sokak számára kevésbé ismert tény adta, hogy a zeneirodalomban és a szépirodalomban egyaránt létezik számtalan olyan zseniális, sokat hallott mű, ami nem a szerző belső ihletettségéből született, hanem felszólításra, kérésre vagy épp megrendelésre. Persze ez a művek értékéből semmit sem von le, ebből az új aspektusból való megismerésük pedig csak külön örömet jelenthet a hallgatóságnak.

Közreműködnek:
a Savaria Szimfonikus Zenekar és a Weöres Sándor Színház színművészei

Műsor:
Händel: Messiás-nyitány
Mozart: Varázsfuvola-nyitány
Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány
Dohnányi: Szimfonikus percek,1. és 5. tétel
Kortárs magyar mű

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, József Attila verseit elmondja: Jordán Tamás, Németh Judit, Szerémi Zoltán, Trokán Péter és Vlahovics Edit.

Belépő: 1800 Ft

Vonatkozó cikk:
A színház és a zene mindenkié
A Mikulás zenélni is tud
Zenés Mikulás után Zenés Advent

Fekete Istvánné pedagógus, nyugalmazott iskolaigazgató. Debrecenben született, férjét követve költözött Szombathelyre. A családjában apai ágon 1826-ig visszavezethetően egymást követték a tanító generációk. 1955-ben kezdett a Hámán iskolában. Kilenc évvel később kapta igazgatói kinevezését, az intézményt huszonhat éven át, 1990-es nyugdíjba vonulásáig vezette. Leánya, Kőváriné Fekete Marietta is pedagógus, ő a volt Hámán, a jelenlegi Paragvári iskola igazgatója. Az unokái között van egyetemi tanár.

Fekete Péter színházi rendező, a Békés Megyei Jókai Színház és a békéscsabai Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola igazgatója. Szombathelyen született, egykori ’hámános’ diák. Tanárként dolgozott az Anthony Hopkins nevével fémjelzett Walesi Nemzeti Színművészeti Főiskolán, a színházi képzési formák kiváló ismerője. Az európai színházi életben eltöltött szakmai tapasztalatszerzés után 2002-ben a Nemzeti Színház külügyi és oktatási igazgatói posztjára tért haza. Három éve vezeti a Jókai Színházat.

Közreműködnek: a Paragvári Utcai Általános Iskola diákjai

Az est házigazdája: Burkon László újságíró

Belépő: 200 Ft

Heckenast János Ybl-díjas építészmérnök, a Vasiterv kétszeres nívódíjasa, Hefele Menyhért-díjas. Szombathelyen nem lehet úgy közlekedni, hogy ne lenne a szemünk előtt egy általa tervezett épület. Egész életében arra törekedett, hogy épületei ne csak megjelenésükkel reprezentáljanak egy építészi gondolatot, hanem minden részletükben rendeltetésüket, jó működésüket, a bennük rejlő „tartalmat" fejezzék ki. Mintegy 110 szakcikk szerzője, számos szervezet tagja, illetve elnöke, köztük a Savaria Nyári Egyetem Tanácsának társelnöke, a Szombathelyi Szépítő Egyesület újraalapításának szervezője, a Rumi Rajki Műpártoló Kör alelnöke, Vas Megyei Építész Kamara alapítója, 2003-ig elnöke.

Dr. Józsa Miklós kertészmérnök, növénynemesítő, az egykori Kertészeti és Parképítő Vállalat (Prenor) nyugalmazott igazgatója. Vezetésével parkosították a jelenlegi szombathelyi zöldövezet mintegy felét. Számos szakkönyv szerzője, Fenyők című munkája segít eligazodni a fenyőfélék morfológiájában, benne 400 olyan fenyőt mutat be, amelyek a hazai éghajlati és talajadottságok közt megélnek, kertünk díszei lehetnek. Egy másik munkája a Fenyők és örökzöldek a kertben. Nevéhez fűződik például a Tilia cordata Savaria szelektálása. Ez egy egyenes növésű, egészséges, sötétzöld lombú értékes új magyar fa. Józsa Miklós egy ideig tagja volt a megyei közgyűlés tudományos szakbizottságának is.

Közreműködnek: a Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium diákjai
Az est házigazdája: Burkon László újságíró

Belépő: 200 Ft

Bodor Ferenc Aranytollas és Feleki-díjas sportújságíró, több más kitüntetés tulajdonosa, a Vas Népe nyugalmazott rovatvezetője, jelenleg is több lapnak dolgozik. Számos könyv szerzője, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnöke, az egyetlen olyan vidéki sportújságíró, aki két olimpián – Barcelonában és Atlantában – is akkreditált tudósító volt. Szívügye a megye sporttörténelme, a Vas megyei sportmúzeum megalapítója, számos sportkiállítást létrehozott, állandó szervezője és résztvevője a sportolók elismerését, kitüntetését fontosnak tartó fórumoknak.

Kereki Zoltán válogatott labdarúgó, középpályás. Szülőhelyén, Kőszegen indult a pályafutása, majd 18 éves korától két évig Körmenden játszott, aztán 1973-ban a Szombathelyi Haladásban lett élvonalbeli játékos. 1979-ben a Zalaegerszeghez igazolt. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérközésen szerepelt és 50 gólt szerzett. 1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Tagja volt az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapatnak. 1976-ban Az év labdarúgójának választották. A gyermekfutball nagykövete. Jelenleg a ZTE FC utánpótlás igazgatója.

Közreműködik: Ocho Macho zenekar

Az est házigazdája: Burkon László újságíró

Belépő: 200 Ft