Ausztriában a jövő tanévtől bevezetendő egyetemi tandíj különösen sújtja az itt tanuló külföldi diákokat, így a magyarokat is, akiknek eddig nem kellett fizetni az osztrák egyetemeken és főiskolákon.
Az eddigiek szerint az EU-tagállamokból, a harmadik világ országaiból és a volt szocialista országokból érkezett diákoknak nem kellett tandíjat fizetniük, ha előzőleg saját hazájukban annak rendje és módja szerint felvételt nyertek valamelyik egyetemre. A világ többi részéből érkezett diákoknak eddig félévenként 8000 schillinget kellett fizetniük. A 2001-ben kezdődő tanév első félévétől kivétel nélkül minden egyetemi és főiskolai hallgatónak - a külföldieknek is, bárhonnan érkeztek - szemeszterenként 5000 schilling tandíjat, tanévenként 10 ezret kell fizetniük.
Ez igen nagy megterhelés lesz főleg a közép- és kelet-európai, valamint a fejlődő országokból érkező diákoknak, illetve családjuknak, és ezt súlyosbítja, hogy a külföldiek nem kereshetnek pénzt a tanulás mellett munkával, mert nem kapnak munkavállalási engedélyt.
Jelenleg a statisztikák szerint 26 301 külföldi diák tanul az osztrák egyetemeken és főiskolákon. Számuk az utóbbi hét évben mintegy 5 százalékkal csökkent.
Az osztrák diákok is hevesen tiltakoznak a tandíj bevezetése ellen, mivel a felvételi vizsga nélkül működő egyetemeket a túlzsúfoltság miatt szinte lehetetlen a másutt - például Magyarországon is - szokásos idő alatt elvégezni. Így még a szorgalmasabb diákok közül is sokan arra kényszerülnek, hogy hat-hét, vagy még több évet töltsenek az egyetemen, mire leteszik összes vizsgáikat, ám a tandíj bevezetését nem kíséri egyetemi reform.