A kötelező kamarai tagság megszűntével a vállalkozók megtartáshoz bizony most már nyújtani is kell a kamaráknak. A vasi kereskedelmi és iparkamarában azonban egyelőre azzal vannak elfoglalva, hogy kinek milyen pozíció jusson a vezetésben. Az új elnökjelölt nem kapott szót a választáskor, a titkár "dolgairól" pedig névtelen levelek keringtek Szombathelyen.
Egy rég várt törvénymódosítás
A vállalkozók és cégvezetők közül sokan fellégeztek, amikor többévi "lebegtetés" után az országgyűlés megszavazta a kamarai törvény módosítását. Ezzel a döntéssel ugyanis november elsejétől megszűnt a kezdetektől heves ellenérzéseket kiváltó kötelező kamarai tagság. A vállalkozóknak június utolsó napjáig kellett jelezniük, hogy regisztráltatják-e magukat az új, közfeladatoktól és egyéb jogosítványoktól megfosztott önkéntes gazdasági kamarába. A nyár végén lebonyolított osztálygyűléseken már csak az önkéntes kamarai tagságot vállaló cégvezetőket és vállalkozókat jelölhették tisztségre. Az eredetileg külön gazdasági önkormányzatként működő kézműves kamara időközben beolvadt a "gazdag nagytestvérnek" titulált kereskedelmi és iparkamarába, ahol önálló tagozatként működhetett tovább.
Mindenki elégedett?
Rövid időn belül kiderült: a kézművesekkel együtt csaknem 15 ezer tagú szervezet vállalkozói egyáltalán nem voltak megelégedve a kamara eddig nyújtott szolgáltatásaival, hiszen alig hétszázan (!) erősítették meg tagsági viszonyukat. A leépítések már a nyár elején megkezdődtek, sőt júliusban a körmendi és sárvári ügyfélszolgálati irodát is bezárták. Igaz, Sárváron ez sem ment zökkenőmentesen: az irodavezetőnek felmondtak, és (milyen véletlen) az egyik kamarai tisztségviselő feleségét bízták meg az egyablakos rendszer további működtetésével.
A nyár viszonylagos viharok nélkül telt el az időközben megvásárolt szombathelyi Honvéd téri székházban, ám az ősz beköszöntével már érezni lehetett a választások tétjét. Az osztályok küldöttválasztása és az elnökjelölés némi meglepetést is okozott egyeseknek: kiderült, hogy nem mindenki elégedett a kamara addigi vezetésével, többen - főleg a nagyhalak gyomrába került kézművesek - gondolták úgy, hogy elnökváltásra lenne szükség. Kovács Vince - aki a Delphi Packard Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gencsapáti polgármestere, a Szombathelyért Közalapítvány elnöke, és a Vas Megyei Gyáriparosok Szövetségének egykori alelnöke -, mellett Kovács Jenő, a Vas Megyei Közútkezelő Kht. Igazgatója is ringbe szállt az elnöki tisztért.
Ha nem lép vissza, ne is kapjon szót
Az új jelölt színrelépése eléggé felkavarta az állóvizet. Információink szerint Kovács Vince többször is megpróbálta rávenni ellenlábasát, hogy lépjen vissza a jelöléstől. Ám rövid időn belül belátta: más eszközökhöz kell folyamodnia, ha győztesként akar kikerülni a csatából. Sokan a korteshadjárat részeként emlegetik azt a felső-ausztriai kirándulást, amire egy héttel a választás előtt invitálta meg az elnökséget és az apparátus osztályvezetőit Kovács Vince. A kétnapos, egymillió forintot felemésztő utazást többen etikátlan lépésként értékelték. Az is meglepő, hogy a kamara lapjában csak Kovács Vince szólalhatott meg, az alelnökökből és elnökségi tagokból, valamint a megbízott titkárból (Kiss Sándor) álló szerkesztőbizottság ugyanis nem járult hozzá a másik fél bemutatásához.
Szintén említésre méltó epizód, hogy egyesek úgy vélték: a kamara addigi általános alelnökének három évvel korábbi küldöttgyűlésen csak szavazásra volt érvényes meghatalmazása, tulajdonképpen nem is választhatták volna meg tisztségviselőnek. Ezzel kapcsolatban a Választási Bizottság egy levelet is küldött a megyei bíróságra, kérve az állásfoglalásukat. Ám mint kiderült: a kamara bírósághoz elküldött levelében nem azok a tények szerepeltek, mint amiket az esetet kifogásoló egyik kamarai tag felvetett.
Az októberi küldöttgyűlésen a jelenlévők titkos szavazással döntöttek az elnök személyéről. Bár az egyik küldött felszólalásában kérte, hogy a két elnökjelölt a szavazás előtt ismertesse programját, az ülést levezető elnök a küldöttgyűlés menetére vonatkozó szabályokra hivatkozva erre nem adott lehetőséget. Végül sokakat meglepett, hogy Kovács Vince csaknem kétharmados többséggel megnyerte a választást. Pár nap múlva már többen tudni vélték, hogy a küldöttenként másfél szavazattal rendelkező kézművesek "behálózásával" sikerült elérni ezt a szavazási arányt.
A visszavágó - névtelen levéllel
Nem sokkal később egy névtelen levél keringett a városban, melyet több vállalkozó, egykori és jelenlegi tisztségviselő postaládájába is bedobtak. A levél fogalmazója több érdekes dologra is felhívta a címzettek figyelmét. Például, hogy Kovács Vince felesége - főiskolai végzettség nélkül - évek óta gazdasági vezetőként dolgozott a százmillió forintos költségvetésű köztestületben. Aztán az sem maradt tovább titokban, hogy a kamara megbízott titkárának állítólag nincs főiskolai, egyetemi végzettsége. Az előző titkár tavalyi halála óta megbízott titkárként ténykedő Kiss Sándor azelőtt osztályvezetőként dolgozott a kamarában. Előtte Budapesten saját utazási irodáját vezette, majd miután az csődbe ment, elköltözött a fővárosból. Szombathelyre kerülése sem volt bonyodalom nélküli: a kereskedelmi osztályvezetői állásra beküldött pályázatához annak idején "elfelejtette" csatolni az iskolai végzettségét igazoló dokumentumok másolatát, és ezt később sem pótolta. Azóta sem tudja senki, hogy van-e egyetemi, főiskolai végzettsége, állami nyelvvizsgája a Savaria Szálló egykori portásának. Az anonim feladó egyébként Kiss Sándor havi bruttó 440 ezer forintos fizetéséről is említést tett. Aztán egy rövid mondat erejéig a kézműves szavazók bizalmának rejtélyes elnyerésére is utalt, azt állítva, hogy a kézművesek alelnöke építette a Delphi Packard Kft. szennyvíztisztítóját.
Elbocsátott munkatársak - személyre szabott pályázat
További furcsaság, hogy november 10-én délelőtt a kamara nyolc alkalmazottja kapta kézhez a felmondását. Azon a pénteki napon, amikor délután alakuló ülését tartotta a kamara új elnöksége. Az elnökségi tagok egyike szóvá tette az ülésen: kik és milyen alapon döntötték el, hogy kire lesz szükség a jövőben. Szerinte először a vállalkozók igényeit illene felmérni, és az óhajtott szolgáltatásokhoz kellett volna igazítani az apparátus összetételét. Az elnök szerette volna, ha az elnökség a titkári teendők ellátásával megbízza Kiss Sándort, ám a testület végül úgy döntött, hogy pályázatot írnak ki az állásra. Ami azóta meg is történt: a megyei napilapban közzétették a pályázati felhívást, amelyet - a vak is láthatja -, Kiss Sándorra, az eddigi megbízott titkárra szabtak. Az elvárások között felsőfokú végzettség, vezetői gyakorlat, német és angol nyelv kommunikációs szintű ismerete szerepelt. Nem kell sem szakirányú végzettség, sem nyelvvizsga...
Érdemes arról is szót ejteni, kiket bocsátottak el az ügyintéző szervezetből: lapátra került például a szakképzési osztály addigi vezetője, míg két beosztottja maradhatott. Közülük az egyik, eredetileg kézműves kamarai alkalmazottól már korábban búcsút akartak venni, ám valószínűleg az ő személye is az elnökválasztás előtti kézműves-alku tárgya volt. Mint az a szintén kézműves kamarai alkalmazott, aki november 14-én, rögtön a "tisztogatás" utáni kedden tért vissza gyesről, s azonnal munkába állt.
Ezek után sokak szerint az sem kérdéses - pályázat ide, vagy oda - ki vezeti tovább a megcsappant tagságú kamara ügyintéző szervezetet. Mint ahogy - rossz nyelvek szerint - az sem kérdéses, hogy milyen irányba...
h.n.
