Ma délután temették dr. Gonda Györgyöt. Nevéhez, akárcsak Aczél Györgyéhez, egy korszak fűződött, de Vas megyében. Azzal a különbséggel, hogy megítélése sokkal egyértelműbb, mint az egykori kultúrpápáé.
Szombathely és Vas megye - a nyugati határhoz való közelsége miatt - egészen a rendszerváltásig háttérbe szorított terület volt. Nem fejlesztették, sőt, megközelíteni se volt könnyű: a szocializmus éber őrei már az idefelé tartó vonatokon elkezdték igazoltatni az oda indulókat.
Ezért is volt nagy szó, ha valaki mégis ki tudott harcolni bizonyos dolgokat Vasnak. Az, hogy Szombathelynek lehetett egy kiemelkedő fejlődési a hatvanas- hetvenes években, nagyban köszönhető az egykori államtitkárnak, tanácselnöknek és politikusnak, Gonda Görgynek. Az ő lobbizó képességének, és annak, hogy tudta: mennyire fontos, hogy ez a város szellemi központtá is váljon. Nevéhez fűződik sok jelentős kulturális intézmény, a tanárképző főiskola, a Megyei Művelődési Központ, a Művelődési és Sportház, a Bartók Terem és a zeneiskola, valamit az ország egyik legmodernebb kiállítási helyének, a Képtárnak a létrehozása.
Gonda György sokat tett a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hivatalossá válásáért, ő indította útjára a modern zene nemzetközi hírű műhelyét, a Bartók Fesztivált. (Haláláig aktívan részt vett az általa létrehozott Bartók Fesztivál Baráti Körének és a Képtár Körének munkájában.)
Ha végigsétálunk a városon, sok olyan, a szocreál stílust magán viselő épületegyüttessel - Képtár-Zeneiskola, megyei könyvtár-"14 emeletes" vagy éppen a Március 15 tér SZTK-MSH - találkozhatunk, amelynek a létrejötte az ő "korszakához fűződik. Nagy része volt abban, hogy kialakították a ma Szombathely egyik legszebb részének számító Csónakázótavat és környékét. S hogy egy kicsit messzebbre nézzünk, segítette a kőszegi és a sárvári vár felújítást és a ma már nagyhírű büki gyógyfürdő elindulást is.
A sort még lehetne folytatni, nem csoda azonban, hogy a rendszerváltás után kicsit elbizonytalanodtak az emberek: hogyan ítéljék meg a városért sokat tett, ám a szocializmusban kétségkívül nagy befolyással bíró pártpolitikus személyét. Aztán megkapta a Vas Megyéért díjat és tavaly ősszel a Szombathely Kultúrájáért életműdíjat is. Halálakor pedig a Szombathely polgármestere és a megyei közgyűlés elnöke (mindkettő jobboldali politikus) együtt írt róla nekrológot a megyei napilap hasábjaira, mondván: "A kortársak és az utókor tisztelete megilleti őt."
Életrajz Dr. Gonda György 1923-ban született Szombathelyen. 1943-ban nemesfémes szakmunkás lett, majd 1946-tól különféle pártmunkákat végzett először Vas, majd Győr-Sopron megyében, 1952-57-ig pedig Budapesten, a minisztériumban a kommunális- és lakásgazdálkodási ügyeket intézte. 1957-től 1978-ig Vas megye tanácselnökeként dolgozott. Elévülhetetlen érdemei voltak a hátrányos helyzetű, gazdaságilag visszafejlődött megye fejlesztésben, gazdasági és kulturális rangjának erősítésben. 1963-tól 1980-ig országgyűlési képviselő is volt, és számos társadalmi funkciót is betöltött. Közben elvégezte e jogtudományi egyetemet és 1978-tól hat évig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt vezette. 1984-ben vonult nyugdíjba. 1985-ben tagja lett a Veszprémi Akadémia Bizottságnak és vezette a területfejlesztési és településtudományi bizottságot. Többek között 1977-ben Hild emlékérmet kapott és elnyerte a Pro Natura díjat is. (Forrás: Magyarország Megyei Kézikönyvei 17.) |