A szervezett káosz

Ne várjon senki magasan szántó és mélyröptű - de az is lehet, hogy fordítva - filozófiai eszmefuttatást: a cím a szombathelyi közlekedési helyzetet takarja. Bár újabb koncepció készült a megyeszékhely utcáira, az alaphelyzeten semmit nem változtat: a történelmi városmag akkor alakult ki, amikor az autóforgalomnak híre-hamva sem volt.

Ne várjon senki magasan szántó és mélyröptű - de az is lehet, hogy fordítva - filozófiai eszmefuttatást: a cím a szombathelyi közlekedési helyzetet takarja. Bár újabb koncepció készült a megyeszékhely utcáira, az alaphelyzeten semmit nem változtat: a történelmi városmag akkor alakult ki, amikor az autóforgalomnak híre-hamva sem volt. Ami pedig a Belvároson kívül esik, ott aztán tobzódott a Hivatal, meg az aktuális lobbi.

Azok a járdán futó kerékpárutak!
Így kerültek például kerékpárutak a járdákra - lásd Paragvári út - amitől az ottélők folyamatosan frászt kapnak, ám hiába küzdenek, hiába írnak időnként kötegnyi levelet, hogy állandó biciklis-gyalogos rangadók zajlanak a fenyőfák alatt, nem változik semmi. A kerékpárutakra természetesen szükség van, hiszen a lakótelepekről valahogy el kell jutni a gyárakba, üzemekbe, de a szombathelyi megoldás a tökéletesen idióta hibrid. A kerékpáros hol a járdán egyensúlyoz, hol pedig az eredeti "helyén" a járdaszegélytől ötven centire, a felségterületet pedig sárga vonal keríti el - ha éppen nem kopott el. A rendszernek semmi logikája nincsen, amit az is jelez, hogy kereszteződésekben hol a kerékpárosnak lenne - már ha megadják - elsőbbsége a kanyarodó autóval szemben (Paragvári), míg másutt (Rohonci út) nekik kellene megállniuk "a csomópontban". A hivatali vakbuzgóság (bicikliutat mindenáron) több helyen egyirányú utcákban a forgalommal szembe hajszolja a kétkerekűeket, ami a Savaria mozinál vezet igen sajátságos szituációhoz: a szálloda felől érkező autós bőszen les jobbra Kőszegi utcán (mert csak onnét jöhet kocsi), egészen addig, amíg életébe bele nem zuhan egy jobbról jövő, soronkívüli mountain bike, életerős úrral, vagy hölggyel a nyergében. Ráadásul ugyanezt sikerült megismételni a Püspöki palota előtt, a parkolónál, ami bizonyítja, a rossz példa is ragadós.
Azt már meg se jegyezzük, hogy néha oly fölöslegesnek tetszik a járdára húzott bicikliút, mint egy vízcsap a Niagarán: sokan úgy vélik, a vonalakat valamely városi tájfutó versenyre nyomatták fel az aszfaltra.

Parkolókockát mindenhova!
További súlyos gond, hogy szintén a Szent Hivatal agyonfestett mindent parkolókockával, törődve sem zebrával, sem pedig útkereszteződéssel. Legszebb példa erre a Szelestey utca fizetős része, a Vörösmarty felöl érkezve csaknem a gyalogátkelő-helyen díszeleg az első parkoló. De ugyanebbe szaladunk bele, ha a Mátyás király utcáról a jobbra fordulunk a Képtár mögött: rögtön bele is szállunk egy testes csomagtartóba, mert valaki egy kedves íróasztalnál úgy döntött, úgy lesz gazdaságos a rendszer, ha mindenütt áll egy autó, ami fizet, vagy jól meg lehet büntetni. Amúgy illene eldönteni, hogy mi a szándéka a tisztelt városvezetésnek a belvárossal: jelen állapotban mindenkinek igyekszik kedvezni, autósnak, gyalogosnak, biciklisnek, kereskedőnek, lakónak.

Négy óra: következik a teljes összeomlás
A szombathelyi közlekedési összképhez hozzátartozik még, hogy csúcsforgalomban összeomlik az egész, egyszerre dugul be a Thököly utca, emiatt a Mátyás király is, az Óperint utcából négy óra körül képtelenség balra fordulni. Mindehhez hozzájön még, hogy a városi buszok még akkor sem mennek harmincnál többel, ha két kilométeres mögöttük a kocsisor. Ami ennél is szebb, hogy egyes járatok olyan utcákon közlekednek, amelyeken alig férnek el. Amúgy felfoghatatlan, hogy miért kell lassítani az amúgy is csigatempóban cammogó forgalmat.
További érdekességek közé tartozik a hosszú ideje "karcsúsított" Vörösmarty, amely szintén hajlamos a bedugulásra. Szintén nevezetesség az Aranypatak lezárt hídja, így aztán a séi, oladi lakónegyedek fele nincsen alternatív útvonal. További példákkal nyilván sokan tudnak szolgálni, bár a nagyobb szombathelyi csapdák közismertek. Hogy ezen az állapoton mennyit javít az új koncepció, nos, az kitűnő kérdés.

Magánvélemény: a város közlekedése menthetetlen. Néhány éve egy külföldi a BM-klub előtt megállított, hogy a Savaria Múzeumot keresi, ami ugye cirka nyolcszáz méter. Mindenáron kocsival akart menni, azóta is gyakran látom, hogy még mindig itt kering...

(Krámer)

Vonatkozó cikkünk:
Megforduló egyirányú utak

A szombathelyi közlekedésről te is leírhatod véleményedet a Nyugat fórumában.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet