Mire, mennyit? Sport-körkép Szombathelyen – már ami az anyagiakat illeti

Több száz amatőr és profi csoport közül sok kűzd az életbemaradásért.

Szombathely mindent egybevetve sportra – a versenysporttól az intézményfenntartásig – évente körülbelül 300 millió forintot áldoz. A támogatás összege évek óta nem emelkedett, tavaly, 2003-ban hozzávetőleg nyolcvanmillió forinttal szűkösebb volt, mint az előző években. A városban a sportszervezési feladatokat 1999 óta a Sportigazgatóság végzi, itt koordinálják a verseny-, diák- és a szabadidősportot, valamint működtetik az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket…

A tömegsportra 5 millió
Ki gondolná, hogy például több száz amatőr, többnyire baráti társaságból, munkahelyi közösségekből verbuvált szabadidős csoport űzi a sportot Szombathelyen? A választék az atlétikától a strandröplabdán át a floorball-ig igen széles. Képviseletüket és támogatásukat a Szabadidősport Szövetség látja el, amelynek adminisztrációs feladatait a Sportigazgatóság végzi. A város a tömegsportra a tavalyi évben 5 millió forintot áldozott, ebből a szövetség 11 szakágat tudott támogatni. A kapott száz-kétszázezer forint többnyire arra volt elég, hogy a terembérleti díjakat fedezni tudják…

A munkahelyi csapatokat persze általában maguk a vállalatok szponzorálják
A tömegsportban is, mint mindenütt, a labdarúgásra jutott a legtöbb, évi 1,3 millió forint. Csak a városban 86 amatőr focicsapat működik, akik számára a Szabadidősport Szövetség 4 osztályban kispályás labdarúgó bajnokságot szervez.
A diáksportra, versenyekre, városi diákolimpiákra közel 10 millió jutott. Az igazgatóság 16 sportágban bonyolít le diákolimpiát, tavaly közel 800 érmet osztottak ki. A támogatások egy részét az óvodai úszásoktatásra és sportfoglalkozásra fordítják, az általános és a középiskolákat pedig a diáksport rendezvényekben való részvétel és eredményesség alapján támogatják.

Az eredményességért járó pénzt egy számítógépes programmal számolják ki
A versenysport önkormányzati szponzorálását részben a Sportbizottság végzi, idén harmincmillió forintot osztottak szét. Egyrészt alaptámogatásként, másrészt eredményesség alapján, valamint egyéb kategóriákban.
Az alaptámogatást is három részre bontották, hét szakosztály évi 800 ezer, 17 szakosztály 250 ezer, 19 szakosztály évi 50 ezer forintot kapott.
A városban körülbelül 25 olyan szakosztály működik, amely egyáltalán nem részesül ebből a pénzből, ők a városi sportbizottsághoz pályázhatnak támogatásért. Az eredményességért járó pénzt egy adatlap alapján, számítógépes program segítségével elbírálva ítélik oda.

A kiemelt szakosztályokat a Sportbizottságon keresztül a város közgyűlése külön is támogatja. A legtöbbet 2003-ban is a Lombard Haladás FC Labdarúgó Kft. (68 millió forintot, plusz a Rohonci úti létesítményét ingyen használják a labdarugók. A létesítmény fenntartási költségeit pedig a HVSE-nek kell a költségvetéséből kigazdálkodnia). A másodikak a Falco KC Kft. kosarasai, 50 millió kaptak.
Emellett vannak egyesületek, akik, mint a Falco, a Dobó SE, vagy a Sportiskola, közgyűlési határozat alapján ingyen használhatják a pályákat, és vannak, akik kedvezményesen.

A legnagyobb szakosztály: a Haladás
A több mint ötven éve működő Haladás VSE-ben 12 különböző sportot űző szakosztály működik, van itt atlétika, súlyemelés, ökölvívás, röplabda, utánpótlásfoci, tenisz, természetjárás, szinkronkorcsolyázás és sporttánc is.

Szombathely prominens szakosztályának nevéről ugyan leginkább az NB1 alját söprögető focicsapat jut eszünkbe – pedig ez már külön cég –, azonban ha az eredményességet nézzük, sokkal inkább lehetünk például büszkék a dobókra. A Hali focistái kft-ben rúgják a bőrt, anyagilag a Haladás VSE-hez sok közük nincs. Ellenben a többi szakosztályokkal, amelyek csak részben működnek önállóan.
A tizenkét szakosztálynak éves szinten közel 160 millió forintból kell gazdálkodnia, amelynek egy részét Szombathely város önkormányzata, részben a MÁV adja. A szakosztályoknak azonban év elején a bevételüknek csupán harminc százaléka fix, hetvenet az éves teljesítmény alapján ítélnek oda. A különböző szakosztályok részben azonban önelszámolók.

Különböző városokban az elosztási rendszerek mások, ez a mindenkori városvezetés sportkoncepcióján múlik. A HVSE országos szinten nem panaszkodhat – közli az ügyvezető elnök, Csigó Szabolcs – hiszen a vidék egyik legeredményesebb egyesülete az övék. Országos szinten az eredményeket tekintve a 4-5 helyen állnak, és Annus, Fazekas, Varga Judit, Kálovics, Dankó Ilona és Bodfa Péter személyében öt biztos olimpiai befutójuk van.

Több pénz reményében odébbállnak a versenyzők
Vannak olyan egyesületek – teszi hozzá az ügyvezető elnök –, főként a kisebbek, amelyek nagyon nehezen élnek, és a fennmaradásukért kell küzdeniük. A Haladás versenyző-megtartó képessége viszont nem igazán jó, a fizetések igen alacsonyak, egy nemzetközi eredményeket elérő sportoló (hivatalos juttatások nélküli) fizetése alig haladja meg egy közalkalmazottét.
A sportolók persze, ha fizetettek is, amatőröknek számítanak. A Haladásnak 12-15 fizetett sportolója van, a többiek költségtérítést kapnak.
Például az NB1-es női röplabdacsapat tagjai némi juttatást kapnak ugyan, azonban fő-foglakozású sportoló nincs közöttük, mindegyikük dolgozik vagy tanul.

A szakosztályokban 90 százalék az utánpótlás. Körülbelül 800-an sportolnak, ebből a labdarúgás-utánpótlás a legnépesebb, amely 100-120 főt jelent.

A sportolók legfőbb kereset-kiegészítési lehetősége a pénzdíjas versenyeken való részvétel lehet. Minden szakosztály saját magának is feladata a szponzor-keresés, azonban jellemző, hogy igazán bőkezű szponzorokat még a dobóknak is nehéz szerezni. Ennek ellenére a helyzetet Csigó Szabolcs mégsem ítéli rossznak, hiszen költségvetésük 60-65 százalékban év-közbeni üzletkötésekből jön össze.

Címkézett adó, mint támogatási forma lehet, hogy megszűnik
A helyi cégek és vállalatok 2000 óta címkézhető adó formájában is támogatják a sportegyesületeket és a szakosztályokat. A szombathelyi önkormányzat adóbevételéből kieső apanázs mértéke évről-évre egyre kevesebb, kezdetben ez az adó 25 %-át, majd 12 %-át, végül tavalyelőtt már csak 6%-át jelentette. (Egyes hírek szerint az önkormányzat a támogatásnak eme formáját, anyagi és egyéb okok miatt rövidesen megszünteti.).

Annak, hogy a felajánlható iparűzési adóból melyik szakosztálynak mennyi jut, a szakmaisághoz sok köze nincs. A számok, állítják a sportügyekben járatos szakemberek, nem mutatnak semmilyen sport-értéket, belőlük csak annyi derülhet ki, melyik szakosztály, egyesület, sportközösség mögött mekkora és milyen összetételű baráti-rokoni hálózat működik.

Tavaly címkézett adó formájában körülbelül 40 millió forint került kiosztása, összesen 20-25 egyesület kapott pénzt. A szerencsésebbek 2-3-4 milliós támogatáshoz is juthattak (a HVSE például összesen 13.5 milliót kapott), a kisebbeknek azonban többnyire be kellett érniük nyolcvan-százezer forintokkal.

Akár a feloszlás is fenyegetheti a Vasi Alligátorokat
Ha a címzett adóból járó támogatást az önkormányzat megvonja, akkor akár a feloszlás is fenyegetheti a nemrég még nagy reményekkel induló szombathelyi vízilabda-csapatot, a Vasi Alligátorokat.

Mint ahogy elnökük, Juhász Tibor elmondta, helyzetük a tavalyi évben sem volt könnyű, hiszen a támogatásokból, pályázatokból bejövő pénzeik jó-része az uszoda-használatra ment el, egyébre már nem igen futotta.
A város a tavalyi évben közel 170 ezer forinttal támogatta őket, ezen felül 4, 1 milliós címzett támogatást kaptak. Ezért a pénzért, utalt rá Juhász Tibor, keményen megdolgoztak, rengeteg céget, vállalkozást felkerestek. Legnagyobb problémájuk, hogy a város tulajdonában lévő uszoda használatához a 130 fős egyesület semmilyen támogatást nem kap. A fenntartó VasiVíz RT sávonként busás bérleti díjat kér, ami éves szinten 3,5 millió forintjukba kerül. Az egyesület sportolóinak semmilyen kedvezmény nem jár, a tagsági díj mellett a bérletet is meg kell vásárolniuk. A szintén városi tulajdonban lévő Tófürdővel sem jártak jobban, ott nyáron edzettek: záróra után is fizetniük kellett, belépőt és medencehasználati díjat.

Ahhoz, közölte végül Juhász Tibor, hogy eredményeket tudjanak felmutatni, a gyermekeknél minimum heti háromszori, egész pályás edzésre volna szükség. Ez csak egy héten, mostani árakon, legalább 150 ezer forintjukba kerülne, ki lehet számolni, mit jelente ez egy évre, ha van egy ifi és egy felnőtt csapat is… És a problémával nincsenek egyedül, állítólag hasonló gondokkal küzdenek például a jégkorcsolyázók is.

A városban a versenysport, főként ha nem a népszerűbb szakágakról van szó, csak keservesen jut szponzori pénzekhez
Többségük állandó pénzügyi gondokkal küzd. A cégeknél, állítják többen, nem a versenyeredmények, hanem a személyes kapcsolatok dominálnak. A legfőbb gond, hogy a városban kevés az olyan nagyvállalat, amely több milliót is tudna áldozni a sportra. Ráadásul az is megfigyelhető, közölte a Szombathelyi Asztalitenisz Kör vezetője, Szarka Tibor, hogy csak a magyar tulajdonosú nagy cégek adakozók, ilyen pedig Szombathelyen nincs igazán. Az extra ligában játszó szombathelyi asztalitenisz kör is – bár az ország első nyolc csapata között, és a második-harmadik utánpótlás-nevelő helyként tartják számon – állandó anyagi problémákkal küszködik.
A negyven-ötven fős körnek saját terme nincs, egy általános iskola tornateremét bérlik. A helyzetük azonban, közölte a kör vezetője, mégsem tragikus, főként önkormányzati pénzekből, a címkézett iparűzési adóból, tagdíjakból és kisebb támogatásokból próbálják fenntartani magukat.

Szombathely tulajdonában jelenleg három nagy sportkomplexum van
Az egyik, ahol a sportigazgatóság székel, a városligeti sporttelep és a régi strand területe. Itt többnyire a diáksport rendezvényeket tartják, de edzésekre is igénybe veszik. A telepet azonban jócskán elkoptatta már az idő, a Tisztiorvosi Szolgálat szerint egyenesen balesetveszélyes.  A fenntartók most pályázati forrásokban bíznak, amelyekből szeretnék felújítani.

A Sugár úti Sportcentrum területén fog felépülni az új sportcsarnok, amelynek csarnokában a Falco és a Haladás női röplabda-csapata edz. Itt található a Dobó SE központja is, a nemrégiben átadott műanyag borítású atlétikapálya, valamint kisebb salakos pályák.

A harmadik komplexum a Dolgozók útján a Sportliget, amely többnyire a szabadidő-sportok helyszíne. Hat tenisz és megannyi salakos és műanyag borítású pályával. A ligetben az önkormányzat pár éve jelentős rekonstrukciókat hajtott végre, közel 70 milliót költött rá. A pályákat bárki, aki egyénileg jön, ingyen használhatja, a szakágaknak viszont, ha például pályafestést, hálót vagy bírót igényelnek, fizetni kell.

A belvárosban, a Vaosz udvarán egy városi tulajdonú tekepálya is található, ami szintén felújításra szorulna. A Késmárk utcában is vannak teniszpályák, ezeket a város hosszú távra bérbe adta. A Rohonci úti Haladás pálya és a körülötte lévő komplexum viszont nem városi, hanem MÁV tulajdon. Az uszodát, bár önkormányzati tulajdon, a Vízmű RT, a Kalandvárost, a Műkorcsolyapályát és a Tófürdőt pedig a Városgazdálkodási KFT üzemelteti.

Vonatkozó linkeink:
Harapnak a Vasi Alligátorok!
Ugráló lányok
Feléledt a vívás Szombathelyen
Floorball: előtörni az ismeretlenségből
A Haladás honlapja
A Falco Honlapja
Annus Adrián honlapja
Fazekas Róbert honlapja

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Sport