Szombathely mindent egybevetve sportra a versenysporttól az intézményfenntartásig évente körülbelül 300 millió forintot áldoz. A támogatás összege évek óta nem emelkedett, tavaly, 2003-ban hozzávetőleg nyolcvanmillió forinttal szűkösebb volt, mint az előző években. A városban a sportszervezési feladatokat 1999 óta a Sportigazgatóság végzi, itt koordinálják a verseny-, diák- és a szabadidősportot, valamint működtetik az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket
A tömegsportra 5 millió
Ki gondolná, hogy például több száz amatőr, többnyire baráti
társaságból, munkahelyi közösségekből verbuvált szabadidős csoport űzi a sportot
Szombathelyen? A választék az atlétikától a strandröplabdán át a floorball-ig igen
széles. Képviseletüket és támogatásukat a Szabadidősport Szövetség látja el,
amelynek adminisztrációs feladatait a Sportigazgatóság végzi. A város a
tömegsportra a tavalyi évben 5 millió forintot áldozott, ebből a szövetség 11
szakágat tudott támogatni. A kapott száz-kétszázezer forint többnyire arra volt
elég, hogy a terembérleti díjakat fedezni tudják
A tömegsportban is, mint mindenütt, a labdarúgásra jutott a legtöbb, évi
1,3 millió forint. Csak a városban 86 amatőr focicsapat működik, akik számára a
Szabadidősport Szövetség 4 osztályban kispályás labdarúgó bajnokságot szervez.
A diáksportra, versenyekre, városi diákolimpiákra közel 10 millió jutott. Az
igazgatóság 16 sportágban bonyolít le diákolimpiát, tavaly közel 800 érmet
osztottak ki. A támogatások egy részét az óvodai úszásoktatásra és
sportfoglalkozásra fordítják, az általános és a középiskolákat pedig a diáksport
rendezvényekben való részvétel és eredményesség alapján támogatják.
Az eredményességért járó pénzt egy számítógépes
programmal számolják ki
A versenysport önkormányzati szponzorálását részben a Sportbizottság
végzi, idén harmincmillió forintot osztottak szét. Egyrészt alaptámogatásként,
másrészt eredményesség alapján, valamint egyéb kategóriákban.
Az alaptámogatást is három részre bontották, hét szakosztály évi 800 ezer, 17
szakosztály 250 ezer, 19 szakosztály évi 50 ezer forintot kapott.
A városban körülbelül 25 olyan szakosztály működik, amely egyáltalán nem
részesül ebből a pénzből, ők a városi sportbizottsághoz pályázhatnak
támogatásért. Az eredményességért járó pénzt egy adatlap alapján,
számítógépes program segítségével elbírálva ítélik oda.
Emellett vannak egyesületek, akik, mint a Falco, a Dobó SE, vagy a Sportiskola,
közgyűlési határozat alapján ingyen használhatják a pályákat, és vannak, akik
kedvezményesen.
A legnagyobb szakosztály: a Haladás
A több mint ötven éve működő Haladás VSE-ben 12 különböző sportot
űző szakosztály működik, van itt atlétika, súlyemelés, ökölvívás, röplabda,
utánpótlásfoci, tenisz, természetjárás, szinkronkorcsolyázás és sporttánc is.
A tizenkét szakosztálynak éves szinten közel 160 millió forintból kell
gazdálkodnia, amelynek egy részét Szombathely város önkormányzata, részben a MÁV
adja. A szakosztályoknak azonban év elején a bevételüknek csupán harminc százaléka
fix, hetvenet az éves teljesítmény alapján ítélnek oda. A különböző
szakosztályok részben azonban önelszámolók.
Különböző városokban az elosztási rendszerek mások, ez a mindenkori városvezetés sportkoncepcióján múlik. A HVSE országos szinten nem panaszkodhat közli az ügyvezető elnök, Csigó Szabolcs hiszen a vidék egyik legeredményesebb egyesülete az övék. Országos szinten az eredményeket tekintve a 4-5 helyen állnak, és Annus, Fazekas, Varga Judit, Kálovics, Dankó Ilona és Bodfa Péter személyében öt biztos olimpiai befutójuk van.
Vannak olyan egyesületek teszi hozzá az ügyvezető elnök , főként a
kisebbek, amelyek nagyon nehezen élnek, és a fennmaradásukért kell küzdeniük. A
Haladás versenyző-megtartó képessége viszont nem igazán jó, a fizetések igen
alacsonyak, egy nemzetközi eredményeket elérő sportoló (hivatalos juttatások
nélküli) fizetése alig haladja meg egy közalkalmazottét.
A sportolók persze, ha fizetettek is, amatőröknek számítanak. A Haladásnak 12-15
fizetett sportolója van, a többiek költségtérítést kapnak.
Például az NB1-es női röplabdacsapat tagjai némi juttatást kapnak ugyan, azonban
fő-foglakozású sportoló nincs közöttük, mindegyikük dolgozik vagy tanul.
A szakosztályokban 90 százalék az utánpótlás. Körülbelül 800-an sportolnak, ebből a labdarúgás-utánpótlás a legnépesebb, amely 100-120 főt jelent.
A sportolók legfőbb kereset-kiegészítési lehetősége a pénzdíjas versenyeken való részvétel lehet. Minden szakosztály saját magának is feladata a szponzor-keresés, azonban jellemző, hogy igazán bőkezű szponzorokat még a dobóknak is nehéz szerezni. Ennek ellenére a helyzetet Csigó Szabolcs mégsem ítéli rossznak, hiszen költségvetésük 60-65 százalékban év-közbeni üzletkötésekből jön össze.
Címkézett adó, mint támogatási forma lehet, hogy
megszűnik
A helyi cégek és vállalatok 2000 óta címkézhető adó formájában is
támogatják a sportegyesületeket és a szakosztályokat. A szombathelyi önkormányzat
adóbevételéből kieső apanázs mértéke évről-évre egyre kevesebb, kezdetben ez az
adó 25 %-át, majd 12 %-át, végül tavalyelőtt már csak 6%-át jelentette. (Egyes
hírek szerint az önkormányzat a támogatásnak eme formáját, anyagi és egyéb okok
miatt rövidesen megszünteti.).
Annak, hogy a felajánlható iparűzési adóból melyik szakosztálynak mennyi jut, a szakmaisághoz sok köze nincs. A számok, állítják a sportügyekben járatos szakemberek, nem mutatnak semmilyen sport-értéket, belőlük csak annyi derülhet ki, melyik szakosztály, egyesület, sportközösség mögött mekkora és milyen összetételű baráti-rokoni hálózat működik.
Tavaly címkézett adó formájában körülbelül 40 millió forint került kiosztása, összesen 20-25 egyesület kapott pénzt. A szerencsésebbek 2-3-4 milliós támogatáshoz is juthattak (a HVSE például összesen 13.5 milliót kapott), a kisebbeknek azonban többnyire be kellett érniük nyolcvan-százezer forintokkal.
Akár a feloszlás is fenyegetheti a Vasi Alligátorokat
Ha a címzett adóból járó támogatást az önkormányzat megvonja, akkor
akár a feloszlás is fenyegetheti a nemrég még nagy reményekkel induló szombathelyi
vízilabda-csapatot, a Vasi Alligátorokat.
A város a tavalyi évben közel 170 ezer forinttal támogatta őket, ezen felül 4, 1
milliós címzett támogatást kaptak. Ezért a pénzért, utalt rá Juhász Tibor,
keményen megdolgoztak, rengeteg céget, vállalkozást felkerestek. Legnagyobb
problémájuk, hogy a város tulajdonában lévő uszoda használatához a 130 fős
egyesület semmilyen támogatást nem kap. A fenntartó VasiVíz RT sávonként busás
bérleti díjat kér, ami éves szinten 3,5 millió forintjukba kerül. Az egyesület
sportolóinak semmilyen kedvezmény nem jár, a tagsági díj mellett a bérletet is meg
kell vásárolniuk. A szintén városi tulajdonban lévő Tófürdővel sem jártak
jobban, ott nyáron edzettek: záróra után is fizetniük kellett, belépőt és
medencehasználati díjat.
Ahhoz, közölte végül Juhász Tibor, hogy eredményeket tudjanak felmutatni, a gyermekeknél minimum heti háromszori, egész pályás edzésre volna szükség. Ez csak egy héten, mostani árakon, legalább 150 ezer forintjukba kerülne, ki lehet számolni, mit jelente ez egy évre, ha van egy ifi és egy felnőtt csapat is És a problémával nincsenek egyedül, állítólag hasonló gondokkal küzdenek például a jégkorcsolyázók is.
A városban a versenysport, főként ha nem a népszerűbb
szakágakról van szó, csak keservesen jut szponzori pénzekhez
Többségük állandó pénzügyi gondokkal küzd. A cégeknél, állítják
többen, nem a versenyeredmények, hanem a személyes kapcsolatok dominálnak. A legfőbb
gond, hogy a városban kevés az olyan nagyvállalat, amely több milliót is tudna
áldozni a sportra. Ráadásul az is megfigyelhető, közölte a Szombathelyi
Asztalitenisz Kör vezetője, Szarka Tibor, hogy csak a magyar tulajdonosú nagy cégek
adakozók, ilyen pedig Szombathelyen nincs igazán. Az extra ligában játszó
szombathelyi asztalitenisz kör is bár az ország első nyolc csapata között, és a
második-harmadik utánpótlás-nevelő helyként tartják számon állandó anyagi
problémákkal küszködik.
A negyven-ötven fős körnek saját terme nincs, egy általános iskola tornateremét
bérlik. A helyzetük azonban, közölte a kör vezetője, mégsem tragikus, főként
önkormányzati pénzekből, a címkézett iparűzési adóból, tagdíjakból és kisebb
támogatásokból próbálják fenntartani magukat.
Szombathely
tulajdonában jelenleg három nagy sportkomplexum van Az egyik, ahol a sportigazgatóság székel, a városligeti sporttelep és a régi strand területe. Itt többnyire a diáksport rendezvényeket tartják, de edzésekre is igénybe veszik. A telepet azonban jócskán elkoptatta már az idő, a Tisztiorvosi Szolgálat szerint egyenesen balesetveszélyes. A fenntartók most pályázati forrásokban bíznak, amelyekből szeretnék felújítani. A Sugár úti Sportcentrum területén fog felépülni az új sportcsarnok, amelynek csarnokában a Falco és a Haladás női röplabda-csapata edz. Itt található a Dobó SE központja is, a nemrégiben átadott műanyag borítású atlétikapálya, valamint kisebb salakos pályák. A harmadik komplexum a Dolgozók útján a Sportliget, amely többnyire a szabadidő-sportok helyszíne. Hat tenisz és megannyi salakos és műanyag borítású pályával. A ligetben az önkormányzat pár éve jelentős rekonstrukciókat hajtott végre, közel 70 milliót költött rá. A pályákat bárki, aki egyénileg jön, ingyen használhatja, a szakágaknak viszont, ha például pályafestést, hálót vagy bírót igényelnek, fizetni kell. A belvárosban, a Vaosz udvarán egy városi tulajdonú tekepálya is található, ami szintén felújításra szorulna. A Késmárk utcában is vannak teniszpályák, ezeket a város hosszú távra bérbe adta. A Rohonci úti Haladás pálya és a körülötte lévő komplexum viszont nem városi, hanem MÁV tulajdon. Az uszodát, bár önkormányzati tulajdon, a Vízmű RT, a Kalandvárost, a Műkorcsolyapályát és a Tófürdőt pedig a Városgazdálkodási KFT üzemelteti. |
Vonatkozó linkeink:
Harapnak
a Vasi Alligátorok!
Ugráló
lányok
Feléledt
a vívás Szombathelyen
Floorball:
előtörni az ismeretlenségből
A Haladás honlapja
A Falco Honlapja
Annus Adrián honlapja
Fazekas Róbert honlapja