Pálya hiányában az utcán kénytelenek gyakorolni a szombathelyi gördeszkások, ám ebből már többször is galiba kerekedett, legutóbb pedig a Nyugat hasábjain feszültek egymásnak a deszkázás ellenzői és a sportolók. Decemberben még Joós Tamásnak, az Oladi Művelődési Központ vezetőjének levelét is közzétettük a témában, idei felkeresésünkre az igazgató úr elmondta, hogy a személyes érintettség mellett (kisebbik fia is szenvedélyes deszkás) azért is harcol, hogy a deszkásoknak ne az utcán kelljen hódolniuk szenvedélyüknek.
Külföldön komoly rajongótábora van a különböző utcai
sportoknak, hatalmas épületkomplexumok várják a fiatalokat, nálunk azonban az utcára
szorulnak a deszkások, a BMX-esek, vagy például a görkorisok. A srácok sokszor olyan
helyeken kénytelenek hódolni a kedvtelésüknek, amely kiválthatja a lakosság
ellenérzését. Ennek senki nem örül, a fiatalok pedig alig várják, hogy az utca
helyett legyen végre egy olyan hely Szombathelyen, ahová be tudnak menni új
trükköket, mutatványokat gyakorolni.
Az igazgató úr szerint a probléma nem új keletű. A kilencvenes évektől kezdve egyre több olyan extrém sport honosodott meg Magyarországon, amelynek egyszerűen nincs helye. Régi tervük már, hogy az Oladi Művelődési Központ udvarán kialakíthassanak egy görzenált skate pályával. Erre már egy építési iroda el is készítette a tanulmányterveket, és dolgoznak azon is, hogy megállapítsák, mennyibe kerülne a sportkomplexum kialakítása. Több kivitelező is jelentkezett már, csak a pénzt nem sikerült eddig összegyűjteni. A pénzproblémát egyébként meg lehetne oldani, ennél én nagyobb gondnak tartom, hogy nincs meg az akarat, amellyel a város segíteni tudná a fiatal sportolókat.
Mennyibe kerülne egy ilyen skate park?
Rengeteg tényező függvénye az ár, minden azon múlik, hogy mekkora
lenne a pálya, s milyen minőségben készülne el. Minimálisan három, vagy inkább
ötmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy már tervezni tudjunk. A GYISM-nek
egyébként vannak és lesznek erre pályázatai. Tavaly az önerő hiánya miatt nem
állt módunkban pályázni. Idén ismét szeretnénk indulni a GYISM pályázatain, most
azon dolgozunk, hogy ezt az önerőt összegyűjtsük.
Az infrastruktúra egyébként kiépített, az Oladi Általános Iskolában van
korcsolyaoktatás, tehát még az iskola is profitálhatna egy szabadtéri,
multifunkcionális pálya kialakításából. Arról nem is beszélve, hogy az
érintetteknek, akik egyszerűen csak sportolni akarnak, nem kellene az utcán
csavarogniuk. mondta el a Nyugatnak Joós Tamás.
Skate park a Kalandvár mellet?
Az infrastruktúra Oladon tehát adott, a tervek készen vannak, már csak egy
feltétel hiányzik: a pénz. Az oladi tervhez szükséges önerőt biztosíthatná
például az önkormányzat is.
Mint ahogy azt Horváth Györgytől, Szombathely Megyei Jogú Város Kulturális
Bizottságának elnökétől megtudtuk, a város anyagi helyzete erősen kérdésessé
teszi, hogy a közeljövőben sikerül-e tető alá hozni Szombathelyen egy skate parkot. Tíz
éve szeretném, hogy legyen egy ilyen pálya Szombathelyen, már a Kalandvár
építésekor is jeleztem, hogy inkább egy ilyen létesítményre lenne szüksége
Szombathelynek. A város anyagi helyzetének ismeretében azonban most nem látok reális
esélyt a megvalósulására, mert sajnos a költségvetésünk nem teszi lehetővé.
Horváth György kérdésünkre elmondta, a Polgármesteri Hivatalnak van egy terve,
melynek értelmében a Kalandvár mellett épülne fel egy nemzetközi szintű skate park,
ennek megvalósítására azonban közel félmilliárd forintot kellene költeni, amit a
város jelenleg nem tud kifizetni.
Építsék meg vállalkozók
Horváth úr elmondta még, hogy szerinte vállalkozókra kellene áthárítani a
beruházás költségeit, amelyhez az önkormányzat biztosítaná a területet.
Természetesen a park használatáért ahogy a Kalandvárért is fizetni kellene,
mert egy ilyen létesítménynek a fenntartása sok pénzbe kerül. Nyugat-európai
mintára melegedőt, pihenőhelyeket és különböző szolgáltatásokat is létre
lehetne hozni a parkban, így a vállalkozóknak az érintettek egyre növekvő
számát tekintve- hamar megtérülne a befektetés. Jó volna, nagyon kellene egy
ilyen létesítmény a városban, de egyelőre most másra kell a pénz -tette hozzá
Horváth úr.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy skate park már felépült
Szombathelyen, méghozzá a Puskás Szakképző Iskola udvarán.
Felkerestük a Puskás Skate Park, vagy ismertebb nevén a Vargaréna megálmodóját,
Varga Jenőt, aki kérdésünkre elmondta, hogy a Vargaréna egy olyan egyedi
kezdeményezés, amely példátlan a régióban, és teljes egészében önerőből,
valamint a szponzorok, támogatók segítségével készült.
A parkot 1997-ben kezdtük el kiépíteni, osztrák és szlovén szakemberek,
illetve a Puskás Szakképző Iskola igazgatójának, Németh Istvánnak a
segítségével. Óriási élmény volt, ahogy az egész iskola egy emberként dolgozott
ezen a parkon, melynek első elemei a kollégáim irányítása és felügyelete alatt az
iskola tanműhelyében készültek. mondta el a hazai görkorcsolyázás
nemzetközi hírű szakembere.
A parkot nyitvatartási időben egy jelképes összeg ellenében bárki szabadon
használhatja. A legolcsóbban azok a sportolók vehetik igénybe a pályát, akik tagjai
a Puskás Diáksport Egyesületnek (melynek tagsága egy évre csak 1000 Ft). A
külsősöknek sem kell nagyon mélyen a zsebükbe nyúlniuk, hiszen nekik is csak évi
4500 forintjukba kerül a park használata. A bevételeket a park takarítására,
fenntartására és felújítására fordítják a fenntartók.
Világverő sportolók a Vargarénában
A Vargarénában három szakág sportolói használhatják a parkot, a BMX-esek,
a görkorcsolyások és a gördeszkások. Itt készül például az amsterdami
Világkupára a Világbajnok BMX-es Söre Péter, valamint a válogatott görkoris Ferencz
Péter és Varga Ádám is. Varga úr elmondása szerint 2003-ban ugrásszerűen megnőtt
a parkot használók száma, jelenleg mintegy negyven aktív látogatója van az
intézménynek. A Vargaréna a Puskás Szakiskola portaszolgálatának függvényében
minden hétköznap 14 órától szürkületig, illetve alkalomszerűen akár még a
hétvégéken is nyitva van.
Varga Jenő a Nyugat.hu olvasóinak felajánlott egy, a két évvel ezelőtti emlékezetes gördeszkás bemutatót beharangozó plakátot, amelyet az itt járt világhírű sportolók kézjegyükkel is elláttak. |