Botrány egy sajtóbeszélgetés körül - a szombathelyi jobboldal bojkottál

A Városi Televízió Újságíró Klubjában elhangzottak miatt fejeket követel a...

A Nyugat ez esetben csak a szigorú tényközlésre hagyatkozik - hisz főszerkesztőnk is érintett az ügyben - és elmondja a történéseket. Január 22-én hangzott el a beszélgetés, melynek témája a Tilos rádiónál történtek, és az ezt követő szankciók voltak. Közel egy héttel utána jelent meg a Fidesz tiltakozó sajtóközleménye. Pár nappal rá a Jobbik helyi szervezete közleményében összeesküvés elméletet vélt felfedezni a háttérben. A városi közgyűlésen is sokat vitakoztak a történtekről, aztán a jobboldal a televízió főszerkesztőjének a leváltást követelte, s bejelentette, hogy bojkottálják az adót, és a szocialisták is tartottak sajtótájékoztatót az ügyben. Végül információink szerint az ügy miatt felrendelte magához Komondi Pétert, a Magyar Rádió Szombathelyi Stúdiójának vezetőjét Kondor Katalin, a MR elöke.

Miután pedig elolvasták a tiltakozásokat és az ellen tiltakozásokat, nálunk megnézhetik, hogy szó szerint mi is hangzott el ebben a műsorban, s kialakíthatják a saját véleményüket.

A Szombathelyi Városi Televízió Újságíró Klubjában, 2004. 01. 22-ei elhangzott beszélgetés szó szerinti leirata (A szövegen az élőbeszéd miatti stilisztikai és egyéb hibákat sem javítottuk) -szerk.

Komondi Gábor műsorvezető (K.G.): Itt vannak a stúdióban vendégeink és köszöntöm mindkettejüket. Már a nézőknek elmondtam, hogy ki lesz a vendégünk, bár úgyis felismerik a nézők a hölgyet, Roznár Gyöngyit a Nyugat.hu főszerkesztőjét és Komondi Péter a Magyar Rádió Szombathelyi Stúdiójának vezetője.
Roznár Gyöngyi (R.Gy.): Talán rájönnek.
K.G: Úgy konferáltam fel ezt a témakört, amiről ma beszélgetnünk kéne, és egy kicsit a végére járni, hogy ez már egy eseménysor láncolata, aminek nagyon messzire mutat a következménye és nagyon messziről indult el.
A kirobbantó esemény az egy december közepe táján, december 20-a táján a Tilos Rádióban elhangzott egy mondat, mondjuk ki azt ugye, hogy egy szerencsétlen, meglehetősen részeg műsorvezető azt mondta, hogy „Kiírtanám az összes keresztényt!” és innentől fogva elindult a lavina.
Azt hiszem, bár nagyon sokan elmondták, hogy ilyen mondatot rádióban kimondani nem lehet, mindenki elítélte. Ezért várom a Ti véleményeteket is.
Komondi Péter (K.P.).: 24-én hangzott el egyébként szenteste ez az inkriminált mondat, aminek az érdekessége az az, hogy a Tilos Rádió hallgatottsága azt hiszem Budapesten 2%-os, ez azt jelenti, hogy mondjuk 380 ezren hallhatják, vagy 38 ezren. Sokan mindenesetre nem. El tudom képzelni azt, hogy szenteste pedig ennél még jóval kevesebben figyeltek oda, vagy hallgatták a rádiót. Tehát ennek olyan hatalmas nagy negatív hatása nem volt. Hozzátéve természetesen azt, hogy abszolút módon elítélendő, de ezt nem is kell tovább ragozni. El is ítélte ezt mindenki. Hogy ebből aztán országos botrány lett és most mindenki oda tudott rá figyelni, és a botrány tovább gyűrűzik, az bizony azért történt, mert a politika a saját jól felfogott érdekében ebből ügyet csinált. Tehát végre most a jobb oldal is fel tud mutatni egy olyan produktumot ezzel, ami ellen a másik oldal tiltakozott, kezdve a Pannon Rádiótól a Vasárnapi Újságon keresztül, stb. stb.
Most volt valami a közügyben, és ezt ugye ki kellett használni.
K.G.: De azt kőkeményen kihasználták. Bocsánat, ha szólni akartál...
R.Gy: Közben megszületett az ítélet is. Ti is tudjátok, hogy 1 hónapos eltiltás és 6 hónapig nem pályázhat közpénzekre a rádió. Tehát elég kemény ítélet született. A politikai vetületet kihagyva azért lehet hogy lesz ennek némi pozitív hatása is, mert végre egyszer az ORTT nem biztos, hogy a legjobb esetben, de nagyon szigorúan ítélkezett egy ügyben. És talán azok, akik eddig szabadon mondtak és csináltak olyan dolgokat, amiket nem szabadott volna, meggondolják eztán, hogy mit tesznek, mert azt mondják hoppá, volt már egy olyan ítélet, ami kemény, mert mondjuk ha egy RTL Klub vagy egy TV2-t egy hónapra elhallgattathatnának, akkor abból nagy gond lenne.
K.G.: Sokkal nagyobb pénzügyi háttere van…
R.Gy.: Nem is fogják őket egy hónapra letiltani, mert szegény Tilosnak nem volt semmi érdekérvényesítése, vagy kevés, egy RTL Klubnak, egy TV2-nek pedig van.
K.P.: De hogyha maradunk a rádióknál és hogyha továbbmegyünk a Sláger Rádió kontra ORTT, a Sláger Rádióval szemben, az ORTT hozott egy ítéletet, mert nem fizette be a Sláger Rádió azt a pénzt, amit be kellett volna fizetni a büdzsébe. És hoztak egy ítéletet, hogy addig nem szólhat. De ez történt körülbelül egy éve.
R.Gy: És szól?
K.P: És mi szól benne, az egy dolog, de szól.
R.Gy: Tehát visszamehetnénk akkor egészen addig, hogyha jól tudom, az RTL Klubnak a frekvenciapályázat elnyerése bíróság által kimondottan is erősen necces volt, mégsem történt semmi. Az RTL Klub is szól.
K.P: Tehát akkor elverik a kicsin a port.
R.Gy: Na, tehát talán erről eszükbe jut majd, hogy a nagyokig…
K.P: Nem hiszem…
R.Gy: Akkor ez az én idealizmusom…
K.P: Ezt nem gondolom. Gyakorlatilag egy olyan közhangulat alakult ki az országban, hogy az ORTT döntnökei, akik ebben a kérdésben döntenek, nem tehettek mást.
K.G.: Tehettek volna mást, volt egy 16 napos javaslat is.
K.P: Nem tehettek mást, mert akkor…gyakorlatilag olvastam azt, hogy a jobboldali szavazók, kurátorok, akik ebben a kérdésben döntöttek egyértelműen, ők teljes egészében meg akarták szüntetni a Tilos Rádiót, úgy ahogy van.
R.Gy: Igen és gyertek ki, gyertek ki, had verjünk agyon benneteket!
K.P: Felégetni, sóval behinteni a helyét a Tilos Rádiónak. A többiek azok meg, egy valaki mondott ellent, egy aki tartózkodott, a többiek azok pedig nem merték a közhangulattal szembehelyezkedni.
K.G: De most azért kérdés, hogy ez a közhangulat, kinek a közhangulata? Én azt hiszem, mert erőteljes jobboldali közhangulat volt ez, nem véletlen, hogy utána egy tűntetést szerveztek, ugye a Tilos…
R.Gy: De elítélik ezt balról is, jobbról is, magát a dolgot.
KG: Azt igen elítélték balról is, jobbról is, ám de a hisztériát, utcára menetelt csak az egyik oldal produkálta, aminek aztán lett egy olyan folyománya, ami a mai magyar demokráciában nem történt. Elégették az izraeli zászlót, de majd később érünk el idáig. És a kérdést azért intéztem a nézőkhöz: Önök szerint a polgári körök irányíthatatlanná váltak-e? Mert azt hiszem ide kell majd kilyukadnunk és ne menjünk hátra RTL Klub alapításáig, egyebekig. Mert ez a lényeg.
K.P: Itt láttam a szavazókat, 2 nem szavazat jött. Én úgy gondolom, hogy meglehetősen önjárókká váltak a polgári körök.
K.G.: Lehet, mert időközben kint volt az a kérdés is, hogy Egyet ért-e a Tilos Rádió elhallgattatásával? Vegyük úgy, hogy erre érkeztek.
K.P: Én azt gondolom, hogy most melyikről beszéljünk, a polgári körök önjáróságáról?
K.G: Csaponghatunk egészen nyugodtan…
K.P: Polgári körök szervezték a Tilos Rádió elleni tűntetést is, és hogyha megnézzük ezeket a jobboldali tűntetéseket, amelyeket a polgári körök szerveznek, mindig ott van a szélső jobboldal. Mindig ott vannak ugyanazok az emberek. Tehát ez végül is, én ezt úgy gondolom, hogy ma már ezt nem lehet befolyásolni a polgári körök működését. A polgári körökhöz csatlakozott a szélső jobboldalnak egy olyan söpredéke is, akik bizony, most már a FIDESZ észre vette egyébként, hogy komoly gondokat okoznak nekik a polgári körök. Pontosan a polgári körök tevékenysége miatt azok a szavazók, akik esetleg még a FIDESZ-re szavaztak volna, azok elmennek. Tehát nem hoz annyit a konyhára, mint amennyit elvisz.
R.Gy: Az irányíthatatlanság akkor igazán irányíthatatlan, szóval szerintem, amíg ott vér nem folyik, és embereket nem vernek agyon, addig…
K.P: Lesz az is!
R.Gy: Gondolod?
K.P: Hát volt már, pontosítva a Tilos Rádiónál egy idős nőt vertek meg.
R.Gy: Őszintén szólva az első tüntetéseken az ember még nevetett, ezen a nénikéken, akik a sodrófát lengették. Kérdés, hogy eljutnak –e odáig? Én remélem, hogy nem.
K.P: De ez már megtörtént.
R.Gy: Hogy megütöttek, vagy megvertek valakit?
K.P: Arccsontja tört egy idős nőnek, aki ott tűntetett, lehet az egyik kezébe sodrófa volt, és lehet egy máik sodrófás vágott oda neki. Nem lehet tudni.
R.Gy: Mindenki tudja, hogy a tömeggel játszani nagyon veszélyes dolog, mindig azt hiszik, hogy a saját befolyásuk alatt tudják irányítani őket, de ha egyszer a tömeg elszabadul. Az való igaz, hogy már senki se tudja irányítani őket. Én erről a verésről nem tudtam, de azért remélem idáig nem fog eljutni a dolog.
K.P: Ha jól tudom, ott az MTI fotósának a gépét is törték.
R.Gy: Az nem először történt. A fotósok gépét, az operatőrök kameráját szeretik törni. Valamin ki kell élni az embereknek az indulatait.
K.G: Vannak SMS-eink, majd folytatjuk, azért fölolvasom…„A polgári körök büntetése mi?” Szól egy ilyen nézői kérdés.
R.Gy: A polgári körök büntetése a szavazók büntetése lesz majd valószínű.
K.P: Nem biztos, hogy a polgári köröket büntetik azzal. Én nem tudom. Azért is érdekes ez a dolog, mert volt vagy van egy olyan rádió, a Pannon Rádió, aki sokkal keményebb dolgokat művelt, mint a Tilos Rádiónak ha az összes mindenét összeszedjük, és az vidáman adhat…
R.Gy: Na, de akkor erről az embereknek az élet más területeiről is előkerülhetnek párhuzamok. Aki a boltból lop három inget, azt lesittelik, a bankvezért, aki milliárdokat sikkaszt, ugye őt meg háziőrizetben tartják. Tehát ugyanígy vehetjük, a kicsiket elkapják és jól megverik.
K.P: A Pannon Rádió is kicsi.
R.Gy: De a mögötte lévő dolgok, vagy a mögötte lévő lobbi nagy. A nagyokat meg elengedik.
K.P: Azért egy dolgot nem szabadna itt elfelejteni, a Tilos Rádió kapcsán én azt gondolom, hogy a neve is azért Tilos Rádió, mert ők ugye szamizdat rádió voltak a rendszerváltást megelőző időben. Frekvenciaengedély nélkül. Próbálták őket belőni, keresgették, hogy honnét adnak. Kis mobil adójuk volt és mindig más helyről adtak. Mint a legszebb időkben. És azért ők tevékenyen hozzájárultak a rendszerváltás hangulatához.
R.Gy: Elmúlt a forradalmak kora, mindenki alkalmazkodjon és álljon be a sorba.
K.G: Na, most az én bajom az, hogy elmúlt a forradalom, de a mostani utcai megmozdulások már ilyen forradalmi hangulatot idéznek.
R.Gy: Hol vannak ezek az igazi forradalmi eszméktől?
K.G: Nem azt mondom, hogy még ennyit sem kellene…
K.P: Létező valóság.
K.G: Ez itt velünk élő valóság, és nem véletlen, és azért forszírozom ezt, mert aki ezt szervezte, tudhatta, hogy ez lesz a vége. Odahívott két olyan előadót, akik köztudottan úgy fel tudják tüzelni a mondanivalójukkal a népet, hogy valószínű ez a vége.
R.Gy: De mint hallhattad, nekik ehhez már semmi közük, ők ott sem voltak, ők erről nem tehetnek.
K.P: Szeretem az iróniádat!
R.Gy: De erről egy másik dolog eszembe jutott, hogy itt volt egy példás büntetés. A napokban volt még egy példás büntetés. Ez pedig a Bencsik András ügye, amikor először egy újságírót vagy lapszerkesztőt komolyan megbüntettek a miatt, mert valakiről nagyon kemény hazugságokat írt le.
K.P: Egész pontosan végrehajtandó szabadságbüntetés. Igaz, hogy első fokon, várjuk meg mi lesz a feljebbviteli határozat. Nagy valószínűséggel csökkenteni fogják és nagy valószínűséggel nem lesz végrehajtandó, hanem felfüggesztik.
R.Gy: Pedig érdekes lenne, mert talán a két úriember, akikről beszéltél, kicsit visszafogottabban beszélne és…
K.G.: Sehol nem beszélnek rébuszokba, Lovas István és Bajor Zsolt ez a két úriember.
K.P: Én azt gondolom, hogy ők nem. Őket ismerve, direkt provokálják, a Lovas ki is mondta, hogy ő szeretne börtönbe vonulni, mert akkor ő lenne az igazi hős. Koncepciós perek. Bencsik is azt mondta, koncepciós pert folytattak ellene. Szerintem be fog vonulni a börtönbe, és amikor szabadulni fog jó magaviseletért, akkor a tömeg a vállán fogja kihozni.
R.Gy: Hát azért egy hónap múlva a börtönben már másképp fogja gondolni, hogy ő még mindig mártír akar-e lenni.
K.G: Nagyon belemerültetek, itt volt egy olyan nézői vélemény: „A polgári köröket meg kellene szűntetni.”
K.P: Hát nem kéne megszűntetni, úgy gondolom egy demokráciában működnie kell, létjogosultsága van a polgári köröknek mindenképpen. Aztán elképzelhető, ha a polgári körök így folytatják, hogy majd önmagukat fogják megszűntetni. De semmiképpen sem szabad törvényes úton sem megszűntetni. Nincs is rá törvényes lehetőség.
R.Gy: Lehet hogy ők saját maguk fogják kontrolálni a működésüket. Tehát ha túl sok ilyen esemény történik, ami már számukra is nagyon kínos, akkor kénytelenek lesznek ezt a nagyon szabad szerveződést valamiféle komolyabb rendszerbe fűzni, és ellenőrizni, mert valahogy kézbe kell tartani a dolgot. Én szerintem ez az egyetlen lehetőségük, hogy nagyon komolyabb szabályokat hoznak a működésre, mint ami most van.
K.P: Én azt gondolom, hogy kiszabadult a szellem a palackból és ezt már iszonytatóan nehéz visszadugni. Sőt majdhogynem lehetetlen. És ez egy ilyen öngerjesztő folyamat, aminek nem lehet tudni, hova megy ki a vége és mi lesz a vége.
R.Gy: Én csak azért nem akarom ezt a húú elszabadulnak az indulatok, mert mi is belemegyünk egy olyasfajta hangulatba, hogy Magyarországon forradalmi helyzet van, kormányt kell váltani.
K.P: Egyáltalán nem erről van szó. Itt egy jelenségről van szó, egy olyan jelenségről, amit nem is tudom…
R.Gy: Csőcselék mindig volt és mindig is lesz.
K.P: De nem mindig ment az utcára. És most pedig alkalmat érez, hogy az utcára menjen. És nem véletlenül érez alkalmat.
K.G: És mondjuk ki, ez a réteg Orbán Viktort érzi vezérének. O.V. már nagyon is messze távolodott a FIDESZ-től is. Ő nem tudja eldönteni, hogyan kellene elhatárolódni a szélső jobboldaltól. Nem tudta eldönteni 2002-ben sem, és ahogy látjuk ugyanezt az utat járja most is. Most is nem véletlenül mondta azt, hogy rátérünk majd arra, izraeli zászlót égettek, hogyan reagált. Nem elhatárolódott, hanem azt mondta, ezek nem közülünk valók, hanem egyből támadásba lendült és azt mondta, ez provokáció volt. Majdhogynem azt mondta, hogy a komcsik rendezték az egészet.
R.Gy: Ez a hét legnagyobb vicce volt, ami ebből aztán kikerekedett a végén. Tulajdonképpen hátba verték azt a zászlóégetőt, vagy pisztolyt tartottak a hátához: „Égetsz, vagy lelövünk!” Szóval majdnem ide jutottunk.
K.P: Visszatérve egy pár gondolat erejéig Orbán Viktor és polgári körökre. Szóval azt gondolom, amikor azt mondtad, hogy elveszítette már a FIDESZ-t is, gyakorlatilag nem tudom. Az a politikai irányzat, ami nem a saját maga ideológiája mentén szerveződik, miként azt egyébként a normális pártok teszik, hanem 180 fokos fordulatot tud csinálni a hatalom megragadása érdekében, az csak nagyon szalmaláng életű hatalom lehet. Mert nem őszinte nem a saját ideológiáját mondja, hanem mindig azt mondja, ami megfelel a trendeknek.
K.G: Reagáljunk egy SMS-re. „A szólásszabadság elérte célját. Félünk a szavaktól. Ha ittasak is mondták.” Igaz-e ez az állítás a nézőnk részéről, hogy félünk a szavaktól, hogy tök mindegy hogy ki mondta?
K.P: Hát én nem tudom. Hogyha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni, ránk zúdult ezelőtt 14 évvel a szabadság, a szólásszabadság is ránk zúdult. Azt megelőzően kevesebbet lehetett mondani, vagy valamit esetleg nem is lehetett kimondani. Most gyakorlatilag valóban ki lehet mondani mindent, természetesen ezzel visszaélünk, visszaélnek egyesek. Sajnos ez egy folyamat eredménye, meg kell érnie, vad kapitalizmus korát éljük. Magyarországon mindenféle szempontból, a gazdaságban is. Beszéltünk már ezen a fórumon a gazdag emberekről, a meggazdagodás folyamatáról. Hirtelen felgyorsulva kell nekünk ezt az egész lépést, amit más országok, szerencsésebb helyzetben lévő országok, 2-300 év alatt kapitalizálódtak, nekünk ezt felgyorsítva kell. A demokratizmusunkat is fel kell gyorsítani. Annak vannak ezek a vadhajtásai. Tehát azt gondolom szinte elkerülhetetlen.
K.G: Úgy vélem, hogy az elmúlt 14 évben egyáltalán még maga az újságíró társadalom és a vezető politikai elit sem gondolkodott el azon, hogy kellene nyitni egy társadalmi vitát, hogy mi a demokrácia. Ezt valahogyan meg kéne határozni, és akkor lehet, hogy a polgárok is jobban megértenék, hogy a demokráciába sem fér bele minden, mert most úgy tűnik demokrácia van, szólásszabadság van, ergo mindent szabad.
R.Gy: Az jutott pont eszembe a polgári körök működése kapcsán. Betiltani-e vagy sem. Nem kell semmit betiltani, a törvényeket kell betartani. És betartatni. Visszajutunk oda, hogy volt ott rendőrség, aki nem látott semmit. Hát ez a rendőr nagyon jól tudta, hogy az a dolog amit csinálnak, tilos. Miért nem lépett közbe?
K.P: Mert félt. Szolgálunk és félünk!
K.G: Miért mondod, hogy tilos?
R.Gy: A zászlóégetés kapcsán.
K.G.: Az izraeli zászlónak az égetése nem tilos. Nem büntethető.
R.Gy: Ha nem büntethető, akkor miről beszélünk?
K.G: Nincs rá büntetőjogi kategória. Nem büntethető.
R.Gy: Akkor csak erkölcsi és etikai? Legfeljebb mondhatjuk azt, mit érezne az az ember, ha a magyar zászlót égetnék egy tér közepén?
K.P: Az tilos!
R.Gy: A magyar tilos. Az izraelit nem tilos? Hát akkor itt nem történt semmi:
K.P: Az osztrákot is szabad, meg a szlovént is, meg az amerikait is. Teljesen mindegy. Csak a magyar nemzeti jelképeknek meggyalázása, rongálása az ami büntethető.
R:Gy: Nincs is miről vitatkoznunk.
K.P: A többiről nincsen törvény. Itt akkor kéne hozni egy törvényt, hogy minden más nemzetnek a jelképét nem szabad meggyalázni.
K.G: Egy másik fejleményt is jó lenne, ha megdiskurálnánk. Megfenyegették Lendvai Ildikót, megfenyegették levélben halálosan Medgyessy Pétert. Na most az én kételyeim ott vannak, ezt mennyire kell komolyan venni? Lehet hogy semennyire, ill. a másik fele a dolognak, hogy a baloldal is átvette a jobboldalnak a mániáját, hogy egyfolytában őket fenyegetik, a visszapillantó tükrüket elviszik az autópályán, mindenki halálos veszedelemben van. A baloldal elirigyelte ezt a jó kis felhajtást, vagy ez egy valós fenyegetés?
R.Gy: Lehet, hogy már nincs komoly politikus, akit legalább egyszer-kétszer nem fenyegettek volna meg.
K.G: Lehet, hogy ez kell hozzá, hogy valaki komollyá váljon.
R.Gy: Ha valaki komolynak akarja gondolni magát, azt feltétlenül meg kell fenyegetni. Ennek ellenére el tudom képzelni, hogy eldurvult ez a fajta dolog is, ahogyan eldurvult minden más. Tehát biztos van egy ilyen, hogy több fenyegetést kapnak és durvább hangnemű fenyegetést kapnak. De hál’ Istennek a Torgyán ügyön kívül nem volt olyan, amikor ez tárgyias…
K.P: Butaságok ezek a fenyegetése. Aki merényletet akar elkövetni, az nem fogja megmondani előre.
R.Gy: Fogjuk fel a bírálat egy fajtájának.
K.G: Közvetítem az SMS-et. „Három éve 27 ezer ember kérte, hogy legyen Tilos. Most hányan kérik, hogy nem legyen?” Ez volt az egyik.
K.P: Mármint melyik Tilos?
K.G: Mármint rádió. Tilos Rádió legyen. 27 ezren kérték, felteszi a néző a kérdést, hányan kérték, hogy nem legyen?
K.P: Hát nem tudjuk ezt a statisztikát.
K.G: Van egy másik is. „Majd az idő eldönti, hogy fennmaradnak-e, lesznek-e követői.” Gondolom ez a polgári körökre vonatkozik.
K.P: Igen, én ezzel teljesen egyet tudok érteni, azért mondtam, hogy vagy integrálódnak a társadalomban a polgári körök, vagy ezt az utat folytatják, amit folytatnak, és akkor önmagukat fogják felszámolni. Mert akkor egyszer csak a körökből körcikkek lesznek csak, mert a normális emberek kijönnek belőle, és maradnak azok, akik a balhét csinálják.
R.Gy: Meg kérdés, hogy mi lenne velük a választások után, ha győzne újra a jobboldal? Abban a pillanatban elvesztenék a szerepüket és a funkciójukat, mert nem hiszem, hogy a jobboldali kormány ellen mernének tűntetni. Nem lenne értelme.
K.G: Nem emlékszel, talán egy éve lehetett, amikor ennek a körnek a vezérei, a két említett úriember, Lovas úr és Bajer úr. Nekiment Orbán Viktornak ugye és kevesellte a radikalitását a vezérnek.
R.Gy: Ez talán olyan, hogy az ellenzék is mi vagyunk.
K.G: Ez a szerep akkor is megmarad, amikor kormányon lesznek ők, tehát ez a szerep nem veszik el.
K.P: Akik ezen a polgári körös rendezvényeken randalíroznak, ők ne hinném, hogy végiggondolják, mit tesznek. Ők a balhé kedvéért balhéznak.
R.Gy: Egy részük komolyan veszi.
K.P: Ők saját magukat abszolút komolyan veszik.
R.Gy: De olyanok is vannak, aki a polgári körös dolgot is teljesen komolyan veszik, az eredeti cél szerint gondolják és csinálják. Vannak ilyen ismerőseim. És van egy hozzájuk csapódott slep, akik pedig megőrülnek. Lehet, akik komolyan veszik, aztán ott átveszik az őrületet és szintén őrjöngő tömeggé válnak a többiek hatására.
K.P: Ezt úgy hívják hallgatag többség, de a polgári körök többsége teljesen normális emberek, főleg amikor eldöntötte, hogy belép ebbe a polgári körbe, mert azt hiszem az ő ideológiájával egybevágott, megegyezett. Tisztelet nekik is, semmi gond ezzel. Hanem, aztán amivé váltak ezek a polgári körök, és szerintem már nagyon sokan kiléptek belőle, és úgymond a tisztességes embereknek, nem hiszem hogy elegáns dolog azt mondani, hogy xy polgári kör tagja vagyok. Szóval ez most már elég ciki.
K.G: A játék után folytatjuk.
K.G: Folytatjuk tehát a beszélgetést. Bennem ott szakadt meg a szó, amikor a polgári körökről beszéltünk, mint akik azért úgy rendezettek, ámbár mégiscsak ők mennek az utcára. És egy olyan gondolat megfogalmazódott bennem, vajon a másik oldal miért nem megy az utcára? Ugye 14 év alatt egyszer ment az utcára a baloldal, mégpedig a demokratikus karta idején és azóta sem soha.
K.P: Azért mondom, nem lehet egy lapon említeni a demokratikus kartát a polgári körökkel.
K.G: De hát az utcán volt, én csak azt mondom, kint volt a tömeg.
R.Gy: Annak egy része most is az utcán van, mert a demokratikus kartából néhány ember a másik oldalon… de az más kérdés. Az szétbomlott. És egyik oldalra, másik oldalra mentek.
K.P: Nem tudom. Szerintem erre nincs magyarázat, hogy miért nem megy az utcára. Fogalmam nincsen. Még az a szerencse. Most képzeld el, ha még ők is az utcára mennének és…
K.G: Ki maradna otthon?
K.P: …egyik téren az egyik társaság, másik téren a másik társaság tűntetne, és utána meg egymásnak mennének, akkor aztán elmondhatjuk, hogy „megálljunk mert itt van már a Kánaán”.
R.Gy: Szerintem a baloldal nem is merné az utcára szólítani az embereket, mert az emberekben benne van még az előző rendszer. Szocializmus, baloldal. És ha valamiféle nagy baloldali tűntetés indulna meg, akkor rögtön ott lenne, hogy visszarendeződés…stb.stb.
K.P: De hát ez mát könyörgöm, mikor…
R.Gy: De ezt soha nem felejtjük el, amíg emlegeti…
K.G: Egy nézőnk: „Először és utoljára néztem a műsorukat. Maradok a Magyar Demokrata olvasásánál.” Hát akkor tegye egészséggel.
K.P: Ez egy vélemény. Természetesen mindenkinek a véleményét tisztába kell tartani.
R.Gy: Mi is szeretjük olvasni. Szoktam.
K.P: Igen.
K.G: Hát akkor ennyit. Megkaptuk a bírálatot. Jó egészséget kívánunk a Demokrata olvasásához. De azért még maradjunk pár perc erejéig. Én szerettem volna odáig eljutni…A műsorajánlóban azt mondtam, hogy egy olyan pontra jutott el a magyar közélet, amelynél meg kell állapítani azt, hogy jó irányba megy-e. Tudjuk, hogy nem jó irányba megy. Tartható-e ez és kell e tenni valamit, hogy mindez megváltozzon? Tudunk-e tenni valamit?
K.P: Én úgy gondolom, hogy tudunk tenni azzal, hogyha itt beszélgetünk róla. Tehát nem azért beszélgetünk róla gondolom én, hogy… talán azért hogy az emberekben is néhány gondolatot ébresszünk. Én azt hiszem nem öncélúak ezek a beszélgetések. Meg a Magyar Demokrata olvasása sem az, természetesen. A vélemények azok különbözőek lehetnek. Hogy tenni kell ellene az száz százalék! Mert nagyon-nagyon rossz irányba megyünk, és zat gondolom már sajnos, hogy egy bizonyos spirálba bele is került a magyar politika, egy lefele tartó spirálba és én megvallom őszintén, nekem elképzelésem sincsen, de nagyobb baj, hogy a politikusok sem, hogy hogyan lehetne ebből kiszállni. Én szerintem már mind a két oldal érzi, hogy ez ez nagyon-nagyon rosszfelé vivő dolog. Meg egy dolog politizálni, de ez a gazdaságra nagyon kihat, Magyarország kettészakítottsága. És a gazdaságot pedig a saját bőrünkön érezzük.
R.Gy: Igen, erre mondják, hogy annyira leköti őket egymás öldöklése, hogy nem jut idejük az ország irányítására. Igen ez valahogy így van.
K.P: Keresztbe tesznek egymásnak. Tehát most akárhogy is nézzük, mondjuk a Nemzeti Bank és a pénzügyminiszter, talán egyfelé kellene húznia és talán akkor jobb lenne az ország mérlege.
R.Gy: De hogy is van az a régi magyar mondás? Dögöljön meg a szomszéd tehene. És mi most kb. ebbe vagyunk. Neki rossz. Nem baj, legyen mindenkinek rossz. Nekem rossz volt.
K.G: Nem a szomszéd tehenéről van szó, hanem a közös tehenünkről van szó.
K.P: Saját tehenünkről van szó.
R.Gy: De hát arra nem jön rá!
K.P: Mert az egyik oldal politikája arra irányul, hogy minél rosszabb, annál jobb.
R.GY: Na, de a másik oldal olyan ügyes lenne, akkor nem jutott volna oda a dolog, ahova jutott. Tehát én ezt kettős hibának érzem, abszolút. Tényleg volt egy nagyon nehéz helyzet, amit aztán abszolút rosszul kezelt a baloldal. És most belejutottak ide, ahova jutottak.
K.G: De azért hozzájárult ehhez az is, hogy a jobboldal azt hiszem semmi másra nem törekszik, hogy ezt a megosztottságot fenntartsa, hanem hogy erősítse. Most lehet kapunk majd egy olyan sms-t, hogy nem nézik többet a műsorunkat, de hát mondjuk ki, hogy a most párttá szerveződött jobbik is a keresztállítási folyamatával ugye kőkeményen benne van ebben a folyamatban. Az már önmaga egy kirekesztés, ha odatesszük neked azt a keresztet, ha egyet értesz vele, közénk tartozol, ha nem, akkor más vagy.
K.P: Az a borzalmas ebben az keresztállításban, hogy mindenféle dologhoz kell egy engedély az adott önkormányzattól. Pl. terület használatbavételi engedély. Mindenütt. Voltak olyan városok, ahol nem kérték meg a keresztállításhoz ezeket az engedélyeket. Meghozták az önkormányzatok a határozatot, hogy megbüntetik őket és le kell bontani.
R.Gy: És lebontották?
K.P: Nem bontották le…
R.Gy: Hova jutunk vissza, ha mindenkinek be kell tartani a törvényeket, akkor demokrácia van. Ha van, akinek nem kell betartani különböző okok miatt, akkor nem demokrácia van, hanem balkán.
K.P: Így van, különböző okok pedig azok, hogy egyszerűen nem merték végrehajtani a határozatot.
K.G: De ennek ellenére megszülettek a városokról a fekete listák, hogy melyek voltak a renitensek.
K.P: Az egy gyermeteg dolog. Mondom, én azt érzem igazán veszélyesnek, hogy adott városok meghozták a határozatot, hogy engedély nélkül épültek oda azok az objektumok, mindegy hogy micsodák, azok az objektumok, jelen esetben keresztek, ami éppen a kereszténységnek a lejáratását jelenti sokkal inkább…
R.Gy: Nem lehet, hogy az egészet túlbonyolítjuk? Alakult egy új mozgalom, akiknek létérdeke volt, hogy sokat beszéljenek róla. Sokat beszéltek róla? Igen. Mi által? A keresztállítás által. Elérték a céljukat? El. Kész. Ne keressünk benne semmi mást. Valaki kitalálta, jó ötlet volt, végigvitte. Mi meg elhittük, hogy itt ideológiáról van szó. PR-ról van szó. Pártpiárról van szó.
K.P: Én visszamegyek oda, hogy gyakorlatilag a törvénysértőre tették ki és a törvényt nem tudták betartani.
R.Gy: Hát ez a törvény betartandójának a baja. Neki meg be kellett volna tartani. És most azért jutott eszembe, hogy mondtátok történik-e valami változás. Az unióhoz való csatlakozás kapcsán biztos történik, mert ott bizony bizonyos törvényeket be kell tartani. Tehát a mi nagy balkáni lelkünket és a balkán felé tolódásunkat reméljük, hogy ez bizonyos mértékig meg fogja állítani. Hogy mennyire tudja megállítani, azt nem tudom.
K.P: Május 1-től lesz komolyabb változás, én szerintem semmilyen ilyen jellegű változás nem lesz.
R.Gy: Lehet, konkrétan nem, de a korrupció ellen és egy csomó minden dolog ellen…
K:P: Ez ellen most is kellene küzdeni.
R.Gy: De nem vagyunk képesek magunk küzdeni ellene. Ott pedig ezekre a dolgokra nagyon figyelnek, és nagyon keményen betartják, és tulajdonképpen ez egy nagyon általános dolog. Tehát ha az egyik oldalon elkezdik rendbe tenni a dolgokat, akkor az talán kihat a többire is.
K.P: De szeretem az optimizmusodat!
K.G: Adásunk végéhez közeledünk, úgyhogy maradjunk meg az optimista irányvonalnál. Volt még közben egy sms-nk, amire nem figyeltetek. „Hogy értelemmel rendelkező emberek ilyet nem tesznek. Ezek nem megoldási módok.” Mondta az sms író. Gondolom a zászlóégetésre, tűntetésre, ilyenekre gondolt az sms író. És itt volna az ideje, hogy összesítsük, hogy nézőink nagy része milyen állásponton van. Röviden, mert ki kellene mondania a végszót. Tehát megállapítottuk, hogy rossz irányba megyünk, és azt is, hogy valamit kellene tenni. Gyöngyi, te az uniótól reméled, hogy ez az egész folyamat megáll. Te pedig azt mondtad, hogy nem látod a végét.
K.P: Én nem látom a végét. Én egy spirálba érzem az egész magyar társadalmat, ami lefelé megy.
R.Gy: Mert ha magunktól nem vagyunk képesek változtatni, talán ha a fejünkre vernek időnként, akkor észhez térünk és képesek leszünk. Hátha ebbe se reménykedünk, akkor mibe?
K.P: Hát Moszkvából szoktak a fejünkre verni!
R.Gy: Úgy látszik, nekünk folyton a fejünkre kell verni. Kérdés, hogy milyen indulattal ver a fejünkre, aki…
K.G: Folytatjuk majd odakint, mivel adásidőnk lejárt…
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet