Mindent vagy semmit? Hogyan tovább szombathelyi főiskola?

A mintegy 7500 hallgatót oktató szombathelyi főiskola jövője jó pár éve bizonytalan, az integráció terve közel tíz éve napirenden van. A közelmúltban akkor merült fel újra a kérdés, amikor március elején Sági József Fideszes országgyűlési képviselő egy sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az országgyűlés Oktatási Bizottságának ülésén Stark Antal helyettes államtitkárnak feltette a kérdést: mi igaz abból a híresztelésből, miszerint a Draskovics-csomag megszorító intézkedései a főiskola autonómiáját is veszélyeztetik. Az államtitkár válasza szerint, közölte akkor Sági, a Minisztérium valóban vizsgálja ennek lehetőségét, ám ez nem a pénzügyminiszter takarékossági intézkedései kapcsán merült fel.

A Minisztérium: nagy hátrányban lesz, ha nem integrálódik
Ha már az előzmények tárgyalásánál tartunk, az oktatási tárca vezetője, Magyar Bálint épp egy éve, 2003 márciusában Szombathelyen járva a főiskola egyetemmé válásának esélyeit latolgatva egyértelműen kinyilatkozta: azzal, hogy a főiskola még mindig habozik, nagy hibát követ el. Akkor elmondta: 6-7 éve húzódik a Nyugat-Dunántúli Egyetem és a szombathelyi főiskola integrációja, ezzel nagy lehetőségeket hagyhat ki a régió. Hiszen a térségben az integráció akár a határon túlra is kiterjedhet, így hosszú távon egy sokkal életképesebb egyetemünk lehetne. Ha a főiskola nem él a lehetőséggel, a városnak is nagy károkat okozhat. Az integráció mellett szól az az érv is – vélte akkor a miniszter –, hogy a források elosztásánál mindig a nagyobb, integrált egyetemek fognak előnyt élvezni, így a főiskola, ha önálló marad, nagy hátrányban lesz.

A Főiskola: „A szombathelyi fiatal tanuljon szombathelyi egyetemen!”

Egy közel száz éves múlttal bíró főiskolát egy tollvonással el lehet törölni? – kérdezi most Prof. dr. Gadányi Károly, a főiskola rektora. A szaktárcától hivatalos értesítést nem kapott, a mostani tervekről maga is a sajtóból értesült. Két éve – hangoztatta a rektor –, kampánykörútján a miniszterelnök, Medgyessy Péter Szombathely Fő terén tízezer ember előtt kinyilvánította: „A szombathelyi fiatal tanuljon szombathelyi egyetemen!” Ők is ehhez tartják magukat, a főiskola tanácsa egy hosszú-távú fejlesztési tervet fogadott el, amelynek szellemében legfőbb törekvésük a minőségi változtatás. Jelenleg öt egyetemi szak akkreditációja van folyamatban, és további öt szak esetében tervezik beadni az akkreditációs kérelmet.

Az Egyetem: érthetetlen a szombathelyi főiskola mostani elutasító magatartása

A Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, Dr. Faragó Sándor lapunknak ellenben elmondta, számukra érthetetlen a szombathelyi főiskola mostani elutasító magatartása. Az, hogy időről-időre megváltoztatják álláspontjukat. A BDF az egyetemet a csatlakozás ismételt tervével még 2002 nyarán kereste meg, akkor a két intézmény közös szándéknyilatkozatban fogalmazta meg az integrációs szándékot.
Minderről – közölte Dr. Faragó Sándor –, akkor írásban is értesítették Magyar Bálintot. 2003 januárjában a szombathelyi főiskola hirtelen meggondolta magát, és írásban tájékoztatta megváltozott szándékáról az egyetemet. Az okot nem kívánta magyarázni, szerinte ezt a szombathelyieknek kell tudniuk.

A Főiskola: a diktált feltételek elfogadhatatlanok voltak

Bár a Sopronnal való integráció tervét sohasem vetették el, a szombathelyi főiskola nemrégiben mégis berekesztette a tárgyalásokat. Az ok, fogalmazott a főiskolai rektor, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem által diktált feltételek számukra elfogadhatatlanok voltak. Nem a közös működésről, hanem önállóságuk teljes elvesztéséről, a beolvasztásról szóltak.

Az Egyetem: ez a feltételezés valótlanság

A soproni rektor szerint azonban ez a feltételezés valótlanság. Ellenkezőleg, a karok önállósága a jelenlegihez képest is jelentősen bővülne. Mint elmondta, a tanító és művelődésszervező szakokon kívül egyéb szakjaik között nincs is versenyhelyzet, de mivel ezek a szakok regionális képzési feladatokat látnak el, további működtetésük nem lehet kérdéses. A tárgyalásokon egyedül a testnevelés-tanító-művészeti kar átstrukturálásáról volt szó (amelyet Szombathely nem támogatott), ez azonban nem leépítést jelentett volna, csak Szombathelyen belüli átszervezést. Az integráció esetleges megvalósulása után a Nyugat-magyarországi Egyetem a szombathelyi karainak egyetemmé válását maximálisan támogatná, hiszen az lenne a közös érdekük, hogy Szombathelyen is minél magasabb szintű felsőoktatás legyen.

A Főiskola: a soproni beolvasztásnak semmilyen magyarázata nincs
A szombathelyi rektor azonban kijelentette, a soproni beolvasztásnak sem szakmai, sem gazdasági, sem infrastrukturális magyarázata nincs. Szerinte a főiskola beolvasztásának terve mögött a Nyugat-Dunántúli Régió központja körüli kialakult viták is közrejátszanak. (Mint ismeretes, a hetekben adott ki közös nyilatkozatot Vas és Zala megye, hogy a régió központja ne Győr, hanem Szombathely legyen) Győr-Moson-Sopron megyében, hívta fel a figyelmet rá a rektor, már így is két egyetem van. Ha a Berzsenyi Dániel Főiskola elveszti önállóságát, Zalának és Vasnak nem lesz önálló felsőoktatási intézménye. A rektor szerint ez egyértelműen visszalépés lenne, szellemi központ nélkül maradna a térség, kiürülnének ezek a megyék.

A Főiskola: Zalával keresik az együttműködés lehetőségeit
A Berzsenyi Főiskolával, közölte Gadányi Károly, mostanában inkább Zala keresi az együttműködés lehetőségeit. Nemrégiben az ottani vezetőkkel egy közös programot is kidolgoztak, amely kétközpontú felsőoktatási intézményről szól. Egyébként a Bolognai nyilatkozat is a képzési szintekről és nem egyetemről beszél.

Egy oktató: Az egyetemmé válás hiú ábránd?
Az egyetemi rangot nem ajándékba adják – nyilatkozta egy oktató. Az önállóságot szerinte sokan azért preferálják, mert attól félnek, hogy az integrációval elvesztenék az állásukat. Az ötszáz-hatszáz fős állományból főként a gazdasági, technikai és adminisztratív munkát végzőknek (a létszámnak közel a fele) van félni valójuk – magyarázta. Ők lehetnek az integráció igazi vesztesei.
Azonban úgy látja, az egyetemmé válás önállóan hiú ábránd. Ennek gyakorlati alapja – magyarázta –, hogy a BDF-nek legalább magyar, filozófia, történelem és egy idegen nyelvből kell, hogy legyen egyetemi szakja. A magyar és a filozófia feltételei már adottak, rövidesen a képzések meg is indulhatnak, azonban a másik két szaknál ezek még hiányoznak. A Magyar Akkreditációs Bizottság ugyanis komoly elvárásokat támaszt, legyen szó a tantervről, a tudományos kutatási tevékenységről, az oktatói háttérről vagy az infrastruktúráról.
Árnyalja a helyzetet, hogy az EU-s szabályozás szerint az az intézmény minősül egyetemnek, ahol valamilyen szakon doktori képzés is van. E kritériumnak a BDF jelenleg is megfelel, mivel nyelvészeti szakjain már folyik ilyen. Az oktatást szabályozó Bolognai Egyezménynek megfelelően egyébként 2006. után minden Magyarországon folyó képzést újra kell akkreditáltatni – tette még hozzá a Nyugatnak nyilatkozó oktató.

Egy vélemény: Ma a felsőoktatásban is versenyhelyzet van
Egy felmérés szerint ebben az évben annyi gyermek kezdte meg a tanulmányait az alsó tagozatban, mint ahányan felsőoktatási intézménybe jelentkeztek. Márpedig, mostani viszonylatban is, a gyermekek felénél több nem képes arra, hogy felsőfokú intézménybe járjon. Tehát a számokból következik, hogy tíz éven belül komoly mértékben, majd felére kell lecsökkenteni a helyek számát. (Ezért is olyan makacs az „egyetemi lobbi”: mindenki kapaszkodik a már kivívott szerepéért.) Ráadásul, vélik többen, az önálló egyetem álma a mai gazdasági helyzetben irreális elképzelés. Rengeteg kritériuma van, főként gazdasági, amelyet másképp nem, csak pénzzel lehet megoldani. (Ilyen lenne az egyetemi könyvtár, amire a beígért pénzt most, a Draskovics-csomagban vonták vissza.)

És egy hallgató: integráció? Mi az?
Az általunk véletlenszerűen megkérdezett hallgatók többsége nem igazán értesült arról, mit is takar az integráció. Többük szerint mindenképpen jobb lenne, ha egy egyetem hallgatói lennének, hiszen akkor elképzelésük szerint az intézményen belüli áthallgatás is könnyebb lenne. És talán, tették hozzá, a választható szakok, képzések mennyisége és minősége is jobb lenne. Annak azonban főként a szombathelyiek nem örülnének, hogyha eztán nem lenne a városnak saját felsőoktatási intézménye, megszűnne a neve, és csupán kihelyezett tagozatként működne.

Csütörtök: mindenki várja a szakminiszter megszólalását
Az Oktatási Minisztérium témával foglalkozó államtitkárát telefonon folyamatosan próbáltuk elérni, de máig nem sikerült kapcsolatba lépni vele. Csütörtökön, (március 25-én) érkezik Szombathelyre Magyar Bálint, akitől az érintettek további információkat várnak a főiskola sorsát illetően.

A témát rövidesen folytatjuk…