A Rombarát program első állomásaként rohamozhatták meg az érdeklődők Európa (és talán a világ) legnagyobb erődjét, a komáromi Monostori Erődöt. A Nyugat fényképezőgépével szállt be a csatába.
Komárom határától táblák igazították útba a látogatókat, így az amúgy rejtett erőd megtalálásához nem szükségeltetett külön felderítő osztag.
Mire felépült, el is avult
Az erőd udvarára lépve hatalmas üres placcot láthattunk, falakkal körülvéve, tetejükön kisebb erdő pompázik. A tikkasztó kánikulában rengetegen gyűltek össze ezen a placcon, szórakoztatásukra úton-útfélen különféle bemutatók, előadások szolgáltak. Ezek aztán hol kapcsolódnak valahol az erődhöz, hol meg nem.
Az erőd bemutatására óránként indultak csoportok egy szerény, másfél órás túrára. Itt mi is megtudhattuk, hogy a dunaparti erődítmény már építésének húsz éve közben elavulttá vált. A Montalambert-féle tervezési elveket alkalmazó olasz hadmérnökök művét 13 ezer ember építette, faragta a köveket, és rakta a téglákat a legkevesebb másfél, de inkább hat méter széles falakhoz. Elhordtak egy homokdombot, a helyére építették a 104 ezer négyzetméter alapterületű monstrumot, amelynek tetejére több méter vastagságban föld és homok került.
Hagyományos ágyúgolyókkal szemben ez maximálisan biztonságos lenne, de időközben kifejlesztették a robbanó lövedékeket, dinamitot, stb. Ezt pedig ez az erőd sem bírjná.
Szerencsére nem is kellett, mivel 1849 óta nem vett részt harci cselekményekben.
Lőni még a WC-ből is lehetett
Egész utunk során három-négy lépésenként találkozhatunk lőrésekkel, még a mellékhelyiségek (hosszú, vályú szerű mélyedések) is úgy vannak kialakítva, hogy akár "trónolás" közben is lehessen puffogtatni. Gyalogsággal az erőd szinte bevehetetlennek számított. Ha a Duna felől sikerült feljutni a csapatoknak az erődre, akkor némi roham után kartácstűz fogadta volna őket. (A kartács hasonló a sörétes töltényhez, a karton-, vagy fémhüvelyből a golyók nagy területet terítenek be) Ez nem okoz feltétlenül halált, csupán a célpont kedvét szegte volna. A kedv után a nyak szegése következett, ha a delikvens legurult a nyolc-tíz méter magas falról.
Megfelelő mennyiségű hullahegy felhalmozódása esetén még ez is túlélhető, azonban ekkor érkezik a következő kartácstűz, immár az árokban, majd megjelennek a szuronyosok, akik módszeresen szurkálták volna az ellenséges katonákat, nem mozognak-e?
25 kilométer hosszú kazamata
Az erőd belseje még ilyen lepusztultan is lenyűgöző. Végeláthatatlan, számtalan irányba elágazó folyosók, kazamaták, önmagukba visszaérő utak, raktárhelyiségek. A falakat az 1945-1990-ig itt állomásozó katonák cirill betűs feliratai díszítik, de egy-egy elhagyatottabb részen még felfedezhető néhány magyar katona girbe-gurba írása 1913-14-ből is. A talajon vastag porréteg, benne régi és friss madártetemek, kisebb-nagyobb csontok, a kazamatákban élő rókák hagyatéka. Rókalyukból sincs hiány, a ravaszdiaknak egészen bonyolult járatai vannak az erőd területén.
Helyenként sínmaradványokkal találkoztunk, ez a korabeli nehézfegyverzet mozgatását segítette épületen belül a trianoni betiltásig. Szerencsére volt nálunk elemlámpa, így egészen extrém helyekre is eljuthattunk a teljes sötétségben.
Jótanács: az erődben ne lépjünk rá semmire, ami látszólag céltalanul hever a porban. A lécek, ajtók, ládák leggyakrabban beszakadt talajt rejtenek. Könnyen szintugrás lehet a vége egy óvatlan lépésnek.
Ép ablakot sehol nem találtunk, a falakat pedig helyenként embermagasságig golyók tucatja lyuggatta. Talán a "nyomok" eltüntetésére festették vörösre a falakat a szovjet katonák...
Elmentek az oroszok, jöhetnek a turisták
Az orosz katonák kivonulása után magyar katonák vonultak be az erődbe és megkezdték a korabeli állapotok visszaállítását. Csak az udvar rendezéséhez három évre volt szükség, miközben folyamatosan retteghettek, mi kerül elő a földből, mivel ez az erőd volt 1990-ig a Varsói Szerződés legnagyobb lőszerraktára. A kivonuláskor 14 ezer vagon lőszert szállítottak el innen...
Az erőd személyzete ezek után hosszú ideig az itt hagyott orosz lőszeresládákkal és egyéb maradványokkal tüzelt, amíg ki nem derült, hogy nyugati szomszédaink élnek-halnak az ilyen ereklyékért.
Aztán az erődöt felfedezte a turizmus is, és ezen az estén már csak nekik szólt a tűzijáték.
Tánczos
| Múlt, jelen, jövő
Az erődöt gyalogság, lovasság és tüzérség számára építették. (12 ezer ember elszállásolására alkalmas, de ideiglenesen 200 ezer katonát is be tud fogadni!) Önálló péksége volt, az udvarán legelő állatok húsát pedig jégveremben tárolták. A két világháború között Magyar Királyi honvédség kiképzőközpontja volt, 1945 után pedig a szovjet Déli Hadseregcsoport lőszerraktára lett. A szovjet csapatok kivonulása után az erődöt műemlékké nyilvánították, majd a központi Vagyoni Igazgatóság megkezdte a károk elhárítását és az állagvédelem munkáit. Tavaly jött létre a Monostori Erod Hadkultúra Központ Kht., amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a kulturális és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a megyei és a városi önkormányzat közösen hozott létre. Az erődben military-témaparkot szeretnének létrehozni, azaz a nagy bevásárlóközpontokhoz hasonlóan itt is programok, élmények, lehetőségek tucatjai csábítanák folyamatosan a látogatókat. Ehhez azonban milliárdok kellenek, amit a vállalkozók pályázatokból kívánnak előteremteni. Csak érdekességképpen: az augusztus 4-i nyílt napon téglajegyekkel lehetett támogatni az erődöt. A legbőkezűbb hölgy 10 ezer forinttal járult hozzá az újjáépítéshez, míg a leggavallérabb úr 20 ezret áldozott az erődre. |
A Monostori Erőd 70 hektáros dunaparti területen több mint 18 hektár építményrendszert alkot. Korának legkorszerűbb hadtudományi és építéstechnikájával építették. A bonyolult alaprajzú erőd eredetileg két részből, két "gyűrűből" áll: a külső bástyákkal megerősített, széles árkokkal körülvett magas ellenlejtő mögé rejtett erőd ágyúival tűzerejével kifelé fordul, míg belsejében lévő nagykiterjedésű szabad tér felé, az udvarra nyílnak a laktanyatömbök.
