Pedellusképzés Szombathelyen? A Berzsenyi Főiskolának nincs szüksége egy egyetemi tanárra?

A főiskola tanácsa nem támogatta Miszlivetz Ferencet egyetemi tanárrá való kínevezést.Indokolni senki sem akart, a tanárok pedig nyílt levélben tiltakozik...

Miszlivetz FerencIgen vagy nem?
Nemrég tehát a főiskola tanácsa úgy döntött, nem támogatja Prof. Miszlivetz Ferenc, az ismert szociológus, a főiskola Nemzetközi Európa Tanulmányok tanszékvezetőjének egyetemi tanárrá való kinevezését. - Miszlivezt kinevezése nem a főiskolai tanács döntése. A végső szót a miniszter és a köztársasági elnök mondja ki, ez egy folyamatban lévő dolog – hárítja kérdéseinket dr. Gadányi Károly, a főiskola rektora. Ráadásul szerinte szó sincs itt NEM-ről. Ez egy döntetlen: 8 igen, 5 nem, 3 tartózkodás és 1 érvénytelen – vagyis nem 8 NEM-et, hanem 8 IGENT-t kapott a tanár úr – így ad nekünk matematika leckét a rektor. Azonban minden számolási módszer hiába, a szükséges többségi szavazatot nem kapta meg Miszlivetz.

Mi volt az oka a támogatás elmaradásának? Hiszen a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta jelölést. Kik szavaztak nemmel? - kérdezzük ezután a rektortól. Ám azt a választ kapjuk, a döntés és okai kizárólag a tanácstagokra tartoznak, a tanácsülés jegyzőkönyve nem nyilvános.
(Egyébként sem mennénk vele sokra – információink szerint mindössze egy ellenvetés hangzott el, melyben a felszólaló a pályázó nyilatkozatait és magatartását bírálta. A többiek hallgattak.)

Nyílt levél a döntés ellen
Miszlivetz Ferenc, az Európa-tanulmányok Intézetének szakgazdája, vezetője. Főiskolai tanár, munkáját sokan elismerik. Talán ezért is van, hogy már hetek óta kering egy nyílt levél, amelyben kollégái (60-70 oktató) protestálnak mellette. Ahogy írják: „Miszlivetz Ferenc hozta létre a BDF legnagyobb és legpiacképesebb egyetemi szakját, világhírű tudósok sorát látta vendégül Szombathelyen, legfőképpen neki köszönheti a főiskola és a város, hogy a püspöki palotával szemben nem egy omladozó betonkolosszus éktelenkedik…” (A teljes levelet itt olvashatják)

Amikor érdeklődtünk a szavazásról, eredményeiről elismeréssel szólt a főiskolai tanács több tagja,többek közt a rektor, és a Hallgatói Önkormányzat képviselői.

„...nincs itt semmiféle Miszlivetz-ellenesség”
Sőt, Gadányi rektor úr igyekezett biztosítani Miszlivetz professzort támogatásáról, ám egyben figyelmeztette is őt a „hiányosságokra, merthogy hiányossága mindenkinek van”. Ezeket a hibákat azonban nem kívánja megosztani a nyilvánossággal.
– Higgye el, nincs értelme feszegetni ezt az ügyet, nincs itt semmiféle Miszlivetz ellenesség – szögezte le a rektor.

„Titkos szavazás? Nincs indok? Hol itt a demokrácia?”
Pedig van, – véli Miszlivetz Ferenc – s hosszan sorolja az elmúlt évtized sérelmeit, mely szerinte a jó szándékú, és a főiskola előremenetelét szolgáló munkáját érte. Így aztán nem is lepődött meg a tanács döntésén, mely – mint, mondja – nem más, mint frusztrált emberek reakciója a sikerre.

– Titkos szavazás? Nincs indok? Hol itt a demokrácia? Hol van itt Európa? Hol van itt egy olyan vezetés, mely stratégiai koncepcióval várná a kihívásokat? Hol van a törekvés, a szakmai megalapozottság? – sorjáznak az egyetemi tanárjelölt kérdései.

S kérdéseket tesznek fel a szolidáris professzorok, egyetemi és főiskolai tanárok, kollégák:  „Van, aki a valamiből valamit csinál, olyan is van, aki a valamiből semmit csinál. Mindkettő tevékenység, sőt olykor lehet tudomány is. De amit Miszlivetz Feri csinált Szombathelyen és Kőszegen, a semmiből valami (és nem akár milyet, EURÓPAIT)…”

„Sajnálom, hogy ennyire rövidlátók a kollégák és a főiskolai tanács tagjai. Mind stratégiai, mind pedig taktikai szempontból elhibázott döntésnek minősítem ezt. Csak pozitív döntésekkel lehet ugyanis a BDF egyetemi jövőjét biztosítani” És így tovább…

Megy vagy marad?
Hogy ki, hogyan és miért nem akarja Miszlivetz Ferencet egyetemi tanári státuszban látni, valójában mellékes. A szakgazda kollégái sokkal inkább tartanak attól a reális lehetőségtől, hogy az EU tanszék sorsa veszélybe kerül.
A MAB ugyanis jövőre újból akkreditálja a nemzetközi tanulmányok szakot, és az előírás értelmében a szakgazdának egyetemi tanári kinevezéssel kell bírnia. Miszlivetz kollégáinak valamelyike persze átvehetné a szakgazda szerepet, ám ezt egyikük sem kívánja megtenni. Erkölcstelennek tartanák a szakot létrehozó Miszlivetz-cel szemben.

A BDF legnagyobb egyetemi szakja tehát elviekben bármelyik olyan felsőoktatási intézményben folytathatja működését, mely nem habozik egyetemi tanári kinevezést adni Miszlivetz Ferencnek. Ám a tanár úr még nem kíván pakolni, felelőtlen döntésnek érezné ezt. Büszke intézetére, mely úgy véli ma már nem tanszék, hanem egy akadémiai szintű, európai szintű társulás.

Ez bizonyít valamit…
– Egy ilyen, a kitételeknek megfelelő, jogos kinevezés elutasítása precedens értékű, bizonyít valamint. S felveti a kérdést is: vajon hogyan képzelik a főiskola jövőjét, akik szavazatukkal megkérdőjelezik egy egyetemi szak jövőjét? – mondják informátoraink.

Gadányi Károly rektor úgy véli, Miszlivetz félreértelmezi a MAB kitételeit. Nyugodtan maradhat ő ott a tanszék élén, ehhez csak tudományos fokozat kell. Egyébként is több egyetemi tanár van a tanszéken, bárki lehet a szakgazda – mondja.
– A nemzetközi tanulmányok szak stabil, építeni kívánunk rá és mindenben csak támogatni tudjuk. Most is dolgozunk közös programokon. Mindannyian bízunk a miniszter pozitív döntésében, kötelességünk kiállni ezért – mondja.

Mi a lesz a főiskola jövője?

Egyetem kell – egyetemi szak nem kell?
A BDF egyébként elkészítette az uniós országokra érvényes bolognai dekrétumnak megfelelő intézményfejlesztési stratégiáját. Figyelem, a jövőben csak felsőoktatási intézmények lesznek, nincs főiskola és egyetem! – igyekszik leszögezni a rektor úr, ám később kiderül, egyetem mégicsak lesz.

Szóval a bolognai folyamat keretében az első lépcsőfok a szakképzés, ez egy rövid, egy maximum kétéves program, ez dobja közvetlenül a piacra a szakembereket. Erre a képzésre épül rá az un. hároméves alapképzés, vagy BSC, ezt követi a kétéves mesterképzés,   az MSC, s végül a PhD vagyis, a doktori képzés.
Ahol lesz doktori iskola, ott lesz egyetemi diploma is. Ahol csak alapképzés lesz – ott a diák egy főiskolai szintű végzettséget igazoló papírt kap. Vagyis két év múlva tanári oklevelet csak egyetemi szakot végzettek kaphatnak. A mai főiskolai szakok jelentős része csak úgynevezett asszisztensi végzettséget adhat. Ahogy egy szombathelyi tanár fogalmazott: pedellusi oklevelet kap majd az, aki felénk téved. Mert ha ez így lesz, valóban csak tévedésből igazolnak hozzánk a diákok, s a jelentkezők évről évre növekvő száma mélyrepülésbe csap át.

Korai a nekrológ
Persze korai a nekrológ – a főiskola vezetésének derűlátása ezt tükrözi. A rektor szerint a jelenlegi szakok mintegy 95 százaléka megfelel az akkreditációs követelményeknek – persze ne feledjük, ez az alapképzéseket is jelenti. Most az a legfontosabb, hogy a 2006-os tanévet e követelmények teljesítésével – főállású oktatók, tudományos fokozattal rendelkező oktatók megszerzésével – megkezdhesse a BDF. Lesz majd  egyszer mesterképzés is, sőt karonként(!) doktori iskola, s ezzel már egyetemmé is váltunk.

(Arról egyébként, hogy doktori iskolája már van a főiskolának, pontosabban a Európa-tanulmányok Intézetének, nem nagyon esik szó. A tanszékvezető számára ez nem is meglepő, mint mondja, arról, hogy a Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozataként itt már egy éve zajlik ilyen képzés, sokak számára csak egy tábla árulkodik az uniós intézet, a főiskola "D" épületének a falán. A BDF nem büszkélkedik vele. A tanszék létezéséről a felvételizni kívánó diákok is csak akkor szereznek tudomást, ha a felvételi tájékoztató apró betűs, csillaggal megjelölt részét is végigböngészik. A főiskolai bemutatkozó nem sok helyet szentel e képzésnek)

Integráció helyett korszerűbb, önállóságot meghagyó kapcsolat
A tavasszal sok vihart kavart integrációról a Nyugat–Magyarországi Egyetemmel szó sincs.
– Megvalósult egy sokkal korszerűbb, önállóságot meghagyó kapcsolat – magyaráz a rektor – a BDF 19 konzorciumot írt alá hazai egyetemekkel, főiskolákkal szakmai és gazdasági együttműködésről. Jelentkezett külföldi egyetemisták fogadására, sőt a közeljövőben egyetemi hálózat részévé válik a szombathelyi intézmény több határon túli egyetemmel karöltve. Így például, ha egy klagenfurti diák zeneművészetet szeretne tanulni, akár a szombathelyi zongoraművésztől is vehet leckéket, csak eljön ide, várja őt koszt-kvártély és persze a nyelvtanulási lehetőséget sem szabad lebecsülnünk.

Ki  kit csap be?
A jövő tehát biztos. Vajon miért titulálja mégis az önbecsapás magasiskolájának mindezt Prof. Miszlivetz Ferenc? Sértett hiúság állna csupán a háttérben? Vagy ez az érzés inkább a főiskolai tanács szavazóinak sajátja?
A lényeg egy: a bolognai folyamatnak rövidtávon nem nyertese – ahogy Gadányi Károly fogalmazott – hanem vesztese lesz a BDF. Azt már mások mondják, hogy ahhoz, hogy ez hosszú távon ne így legyen, tenni kell(ene). Többet. Hisz egyelőre csak az alapkézés – “pedellusképzés” – megindításáért folyik a küzdelem. E nélkül az önbecsapás  kétségtelen, a baj csak az, hogy a becsapottak listáján a diákok, a tanárok,  Szombathely, sőt a régió is szerepel.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra