Pedellusképzés Szombathelyen? A Berzsenyi Főiskolának nincs szüksége egy egyetemi tanárra?

A főiskola tanácsa nem támogatta Miszlivetz Ferencet egyetemi tanárrá való kínevezést.Indokolni senki sem akart, a tanárok pedig nyílt levélben tiltakozik...

Miszlivetz FerencIgen vagy nem?
Nemrég tehát a főiskola tanácsa úgy döntött, nem támogatja Prof. Miszlivetz Ferenc, az ismert szociológus, a főiskola Nemzetközi Európa Tanulmányok tanszékvezetőjének egyetemi tanárrá való kinevezését. - Miszlivezt kinevezése nem a főiskolai tanács döntése. A végső szót a miniszter és a köztársasági elnök mondja ki, ez egy folyamatban lévő dolog – hárítja kérdéseinket dr. Gadányi Károly, a főiskola rektora. Ráadásul szerinte szó sincs itt NEM-ről. Ez egy döntetlen: 8 igen, 5 nem, 3 tartózkodás és 1 érvénytelen – vagyis nem 8 NEM-et, hanem 8 IGENT-t kapott a tanár úr – így ad nekünk matematika leckét a rektor. Azonban minden számolási módszer hiába, a szükséges többségi szavazatot nem kapta meg Miszlivetz.

Mi volt az oka a támogatás elmaradásának? Hiszen a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta jelölést. Kik szavaztak nemmel? - kérdezzük ezután a rektortól. Ám azt a választ kapjuk, a döntés és okai kizárólag a tanácstagokra tartoznak, a tanácsülés jegyzőkönyve nem nyilvános.
(Egyébként sem mennénk vele sokra – információink szerint mindössze egy ellenvetés hangzott el, melyben a felszólaló a pályázó nyilatkozatait és magatartását bírálta. A többiek hallgattak.)

Nyílt levél a döntés ellen
Miszlivetz Ferenc, az Európa-tanulmányok Intézetének szakgazdája, vezetője. Főiskolai tanár, munkáját sokan elismerik. Talán ezért is van, hogy már hetek óta kering egy nyílt levél, amelyben kollégái (60-70 oktató) protestálnak mellette. Ahogy írják: „Miszlivetz Ferenc hozta létre a BDF legnagyobb és legpiacképesebb egyetemi szakját, világhírű tudósok sorát látta vendégül Szombathelyen, legfőképpen neki köszönheti a főiskola és a város, hogy a püspöki palotával szemben nem egy omladozó betonkolosszus éktelenkedik…” (A teljes levelet itt olvashatják)

Amikor érdeklődtünk a szavazásról, eredményeiről elismeréssel szólt a főiskolai tanács több tagja,többek közt a rektor, és a Hallgatói Önkormányzat képviselői.

„...nincs itt semmiféle Miszlivetz-ellenesség”
Sőt, Gadányi rektor úr igyekezett biztosítani Miszlivetz professzort támogatásáról, ám egyben figyelmeztette is őt a „hiányosságokra, merthogy hiányossága mindenkinek van”. Ezeket a hibákat azonban nem kívánja megosztani a nyilvánossággal.
– Higgye el, nincs értelme feszegetni ezt az ügyet, nincs itt semmiféle Miszlivetz ellenesség – szögezte le a rektor.

„Titkos szavazás? Nincs indok? Hol itt a demokrácia?”
Pedig van, – véli Miszlivetz Ferenc – s hosszan sorolja az elmúlt évtized sérelmeit, mely szerinte a jó szándékú, és a főiskola előremenetelét szolgáló munkáját érte. Így aztán nem is lepődött meg a tanács döntésén, mely – mint, mondja – nem más, mint frusztrált emberek reakciója a sikerre.

– Titkos szavazás? Nincs indok? Hol itt a demokrácia? Hol van itt Európa? Hol van itt egy olyan vezetés, mely stratégiai koncepcióval várná a kihívásokat? Hol van a törekvés, a szakmai megalapozottság? – sorjáznak az egyetemi tanárjelölt kérdései.

S kérdéseket tesznek fel a szolidáris professzorok, egyetemi és főiskolai tanárok, kollégák:  „Van, aki a valamiből valamit csinál, olyan is van, aki a valamiből semmit csinál. Mindkettő tevékenység, sőt olykor lehet tudomány is. De amit Miszlivetz Feri csinált Szombathelyen és Kőszegen, a semmiből valami (és nem akár milyet, EURÓPAIT)…”

„Sajnálom, hogy ennyire rövidlátók a kollégák és a főiskolai tanács tagjai. Mind stratégiai, mind pedig taktikai szempontból elhibázott döntésnek minősítem ezt. Csak pozitív döntésekkel lehet ugyanis a BDF egyetemi jövőjét biztosítani” És így tovább…

Megy vagy marad?
Hogy ki, hogyan és miért nem akarja Miszlivetz Ferencet egyetemi tanári státuszban látni, valójában mellékes. A szakgazda kollégái sokkal inkább tartanak attól a reális lehetőségtől, hogy az EU tanszék sorsa veszélybe kerül.
A MAB ugyanis jövőre újból akkreditálja a nemzetközi tanulmányok szakot, és az előírás értelmében a szakgazdának egyetemi tanári kinevezéssel kell bírnia. Miszlivetz kollégáinak valamelyike persze átvehetné a szakgazda szerepet, ám ezt egyikük sem kívánja megtenni. Erkölcstelennek tartanák a szakot létrehozó Miszlivetz-cel szemben.

A BDF legnagyobb egyetemi szakja tehát elviekben bármelyik olyan felsőoktatási intézményben folytathatja működését, mely nem habozik egyetemi tanári kinevezést adni Miszlivetz Ferencnek. Ám a tanár úr még nem kíván pakolni, felelőtlen döntésnek érezné ezt. Büszke intézetére, mely úgy véli ma már nem tanszék, hanem egy akadémiai szintű, európai szintű társulás.

Ez bizonyít valamit…
– Egy ilyen, a kitételeknek megfelelő, jogos kinevezés elutasítása precedens értékű, bizonyít valamint. S felveti a kérdést is: vajon hogyan képzelik a főiskola jövőjét, akik szavazatukkal megkérdőjelezik egy egyetemi szak jövőjét? – mondják informátoraink.

Gadányi Károly rektor úgy véli, Miszlivetz félreértelmezi a MAB kitételeit. Nyugodtan maradhat ő ott a tanszék élén, ehhez csak tudományos fokozat kell. Egyébként is több egyetemi tanár van a tanszéken, bárki lehet a szakgazda – mondja.
– A nemzetközi tanulmányok szak stabil, építeni kívánunk rá és mindenben csak támogatni tudjuk. Most is dolgozunk közös programokon. Mindannyian bízunk a miniszter pozitív döntésében, kötelességünk kiállni ezért – mondja.

Mi a lesz a főiskola jövője?

Egyetem kell – egyetemi szak nem kell?
A BDF egyébként elkészítette az uniós országokra érvényes bolognai dekrétumnak megfelelő intézményfejlesztési stratégiáját. Figyelem, a jövőben csak felsőoktatási intézmények lesznek, nincs főiskola és egyetem! – igyekszik leszögezni a rektor úr, ám később kiderül, egyetem mégicsak lesz.

Szóval a bolognai folyamat keretében az első lépcsőfok a szakképzés, ez egy rövid, egy maximum kétéves program, ez dobja közvetlenül a piacra a szakembereket. Erre a képzésre épül rá az un. hároméves alapképzés, vagy BSC, ezt követi a kétéves mesterképzés,   az MSC, s végül a PhD vagyis, a doktori képzés.
Ahol lesz doktori iskola, ott lesz egyetemi diploma is. Ahol csak alapképzés lesz – ott a diák egy főiskolai szintű végzettséget igazoló papírt kap. Vagyis két év múlva tanári oklevelet csak egyetemi szakot végzettek kaphatnak. A mai főiskolai szakok jelentős része csak úgynevezett asszisztensi végzettséget adhat. Ahogy egy szombathelyi tanár fogalmazott: pedellusi oklevelet kap majd az, aki felénk téved. Mert ha ez így lesz, valóban csak tévedésből igazolnak hozzánk a diákok, s a jelentkezők évről évre növekvő száma mélyrepülésbe csap át.

Korai a nekrológ
Persze korai a nekrológ – a főiskola vezetésének derűlátása ezt tükrözi. A rektor szerint a jelenlegi szakok mintegy 95 százaléka megfelel az akkreditációs követelményeknek – persze ne feledjük, ez az alapképzéseket is jelenti. Most az a legfontosabb, hogy a 2006-os tanévet e követelmények teljesítésével – főállású oktatók, tudományos fokozattal rendelkező oktatók megszerzésével – megkezdhesse a BDF. Lesz majd  egyszer mesterképzés is, sőt karonként(!) doktori iskola, s ezzel már egyetemmé is váltunk.

(Arról egyébként, hogy doktori iskolája már van a főiskolának, pontosabban a Európa-tanulmányok Intézetének, nem nagyon esik szó. A tanszékvezető számára ez nem is meglepő, mint mondja, arról, hogy a Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozataként itt már egy éve zajlik ilyen képzés, sokak számára csak egy tábla árulkodik az uniós intézet, a főiskola "D" épületének a falán. A BDF nem büszkélkedik vele. A tanszék létezéséről a felvételizni kívánó diákok is csak akkor szereznek tudomást, ha a felvételi tájékoztató apró betűs, csillaggal megjelölt részét is végigböngészik. A főiskolai bemutatkozó nem sok helyet szentel e képzésnek)

Integráció helyett korszerűbb, önállóságot meghagyó kapcsolat
A tavasszal sok vihart kavart integrációról a Nyugat–Magyarországi Egyetemmel szó sincs.
– Megvalósult egy sokkal korszerűbb, önállóságot meghagyó kapcsolat – magyaráz a rektor – a BDF 19 konzorciumot írt alá hazai egyetemekkel, főiskolákkal szakmai és gazdasági együttműködésről. Jelentkezett külföldi egyetemisták fogadására, sőt a közeljövőben egyetemi hálózat részévé válik a szombathelyi intézmény több határon túli egyetemmel karöltve. Így például, ha egy klagenfurti diák zeneművészetet szeretne tanulni, akár a szombathelyi zongoraművésztől is vehet leckéket, csak eljön ide, várja őt koszt-kvártély és persze a nyelvtanulási lehetőséget sem szabad lebecsülnünk.

Ki  kit csap be?
A jövő tehát biztos. Vajon miért titulálja mégis az önbecsapás magasiskolájának mindezt Prof. Miszlivetz Ferenc? Sértett hiúság állna csupán a háttérben? Vagy ez az érzés inkább a főiskolai tanács szavazóinak sajátja?
A lényeg egy: a bolognai folyamatnak rövidtávon nem nyertese – ahogy Gadányi Károly fogalmazott – hanem vesztese lesz a BDF. Azt már mások mondják, hogy ahhoz, hogy ez hosszú távon ne így legyen, tenni kell(ene). Többet. Hisz egyelőre csak az alapkézés – “pedellusképzés” – megindításáért folyik a küzdelem. E nélkül az önbecsapás  kétségtelen, a baj csak az, hogy a becsapottak listáján a diákok, a tanárok,  Szombathely, sőt a régió is szerepel.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Kultúra