Szent Iván éjjele számunkra is ismerős lehet Shakespeare varázslatos
drámájából
Az emberiség a nyári napfordulót a kereszténységet megelőzően is ünnepelte már,
közös játékokkal, tűzgyújtással, jövendőmondással. Szent Iván hava (Nyárelő,
Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, aki a házasság által megszentelt
szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket
egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a
házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.
Ezen a napon minden megtörténhet. Szent Iván éjszakája varázslatos éjszaka.
Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása.
Tánccal, énekléssel, tűzön átugrással ünneplik a napfordulót. Az ősember, aki
még mágikus összhangban élt a természettel, a tűzgyújtással minden bizonnyal a
Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában. A kereszténység
uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult,
ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Az egyházi naptár szerint
Keresztelő Szent János születésnapja ez, ami sok pogány időből származó nyár
eleji ünnepet egyesít.
Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel
kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:
- hatalmas örömtüzek gyújtása
- a szántóföldek megkerülése égő faágakkal
- lángoló kerék legurítása egy magaslatról
Ha fellobognak a tüzek
A fiatalok a tűz körül szerelemet varázsoltak, más helyeken pedig - fittyet hányva
minden tűzvédelmi elvnek - akinek egy kis energia szorult a lábába, átugrott a
tűzön. A hiedelem szerint ezen a napon virágzik a páfrány, és aki ezt a ritka
virágot megleli, azt a szerencse és boldogság is megtalálja hamarosan. A páfrány
virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek
tartották. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik,
odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják,
hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen
az általa birtokolt mágikus erővel. A Szent Iván éjjelén gyűjtött
gyógynövényeknek is különleges erőt tulajdonítottak. Ilyenkor úgy hitték, hogy az
összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus
tevékenységek űzésére alkalmasnak tartották. A tűz körül elfogyasztott cseresznye
a gyermekáldást segítette elő. A gyermekeknek Szent Iván-i almát szórtak, hogy ne
betegedjenek meg. A tűz köré gyűlőknek valamit fel kellett áldozniuk: a lángok
közé faágakat, szőttest, gyapjút, pamutot vagy ételeket vetettek. A János nap
június 24-én tradicionálisan a holtakról való megemlékezés napja is.
(Az anyagban a www.harmonet weblapján található információkat használtuk fel.)
| A Tűz ünnepe: Szent Iván
vígassága Szombathelyen 2004. 06. 26 10. 00 Térzene:Szombathelyi Ifjúsági Fúvószenekar TÓFÜRDŐ 16. 00 Afrikai dobosok és táncosok jelmezes felvonulása CSÓNAKÁZÓTÓ, SZIGET 15. 00 Ördögfióka-sziget: Ügyességi és kézműves foglalkozások a szombathelyi Gyermekek Háza munkatársaival Sziget színpad 15. 00 Botrány az állatkertben. a Soltis Lajos Színház gyermekelőadása 17. 00 Hangraforgó. a Kor-Zár együttes verses-zenés műsora gyerekeknek SZÍNPAD AZ USZODÁVAL SZEMBEN 17. 30 Afrikai dobosok és táncosok jelmezes felvezetője 18. 00 Kiyo-Kito Taiko. . japándob kör 19. 30 Roy és Ádám . élő koncert 21. 00 Tűzmadarak . tűzzsonglőr-bemutató 21. 30 Elsa Valle & Latin Jazz Syndicate CSÓNAKÁZÓTÓ, HÍD 22. 00 Tűzmadarak . tűzzsonglőr-bemutató TÓVENDÉGLO, NAGYSZÍNPAD 22. 30 R-GO koncert 24.00 Tűzijáték a nyári napforduló tiszteletére CSÓNAKÁZÓTÓ KÖRNYÉKE Egész nap: Szent Iván-éji kézműves- és kirakodóvásár |